Az ezüstgazdaság vállalkozói, vagyis a 50 év felettiek több évtizedes tapasztalata és kapcsolatrendszere olyan, gyakran alulértékelt növekedési és versenyképességi tartalékot képez, amelyet érdemes célzott intézkedésekkel jobban kiaknázni – erre jutott egy friss tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával.
Egy széles körben elterjedt tévhit szerint leginkább a fiatalok indítanak vállalkozást, pedig az ezüstgazdaság, azaz az 50 év felettiek vállalkozásainak összértéke az EU-ban évente körülbelül 5%-kal nő, 2025-re elérve 5,7 milliárd eurót, és az 50 év felettiek 1,8-szor nagyobb valószínűséggel érnek el vállalkozói sikereket a fiatalabbakhoz képest. Ezt felismerve, egy nemrég megjelent tanulmány a Corvinus bevonásával a szenior vállalkozók és az üzleti lehetőségek felismerése közötti kapcsolatot vizsgálta a nemzetközi szakirodalom több mint négyezer publikációja alapján, amelyek közül 108 releváns kutatást emeltek ki.
A vizsgálat szerint az idősebb vállalkozók gyakran másként használják erőforrásaikat, mint fiatalabb társaik: elsősorban a tapasztalataikra, a kapcsolati hálójukra és korábbi karrierjük során megszerzett tudásukra támaszkodnak, és a bizonytalan vagy összetett környezetekben is intuitívan fel tudják ismerni a lehetőségeket, és árnyaltan tudják értékelni a kockázatokat. A fiatalabbak ezzel szemben inkább a lineáris, analitikus gondolkodást részesítik előnyben, és strukturált piackutatások, technológiai eszközök és adatvezérelt döntéshozatali modellek alapján építkeznek. Az idősebbek stabilitást és célt keresnek, míg a fiatalabbak a gyors növekedést és a kísérletezést helyezik előtérbe.
A sztereotípiákon túl
A kutatók az idősebbek vállalkozóvá válásában összesen 15 tényezőt azonosítottak, a fentieken túl többek között a sikerorientáltságot, a motivációt, a meglévő vállalkozási ismereteket, az intézményes támogatást vagy a nyugdíjazási feltételeket. Az ezüstgazdaságban felmerülő vállalkozási lehetőségek felismerésekor öt, egymásra ható szempontrendszer működik együtt: kognitív elemek (pl. mintázatfelismerés, a saját magunk hatékonyságába vetett hit), társadalmi tőke (pl. közösségi, szakmai beágyazottság), emberi tőke (pl. élethosszig tartó tanulás, szektorokon átívelő tudásáramlás), motiváció (pl. pozitív társadalmi hatás elérése) és környezeti tényezők (pl. új technológia alkalmazása).
„Sürgősen le kell bontani az életkori előítéleteket a vállalkozásfejlesztési programok és finanszírozási eszközök kidolgozásakor. Az idősebb vállalkozók nemcsak munkaerőpiaci tartalékot jelentenek, hanem a gazdasági innováció és az új üzleti lehetőségek fontos forrásai lehetnek. Befogadó üzleti környezet megteremtésével és célzottabb támogatással – pl. mentorprogramokkal, hálózatépítési lehetőségekkel és kifejezetten az idősebbek számára tervezett pénzügyi és edukációs ösztönzőkkel – növelhető a vállalkozási aktivitás, ami az egész gazdaság versenyképességét javíthatja” – mondta Alberto Ferraris, a tanulmány egyik szerzője, a Corvinus Vállalkozás és Innováció Intézetével dolgozó szenior kutató.
Ahogy a globális népesség öregszik, egyre inkább érdemes megérteni és ösztönözni az idősebb korúak vállalkozói készségeit a fenntartható gazdasági növekedéshez és társadalmi fejlődéshez.
A tanulmány következtetése szerint a támogató szervezeteknek – például az inkubátorházaknak és az akcelerátoroknak – ezért új megközelítésre van szükségük. Ahelyett, hogy az életkort teherként érzékelnék, a programokat az idősebb vállalkozók alapvető erőforrásai, például a területspecifikus ismeretek, a jól kiépített hálózatok és az árnyalt stratégiai gondolkodás köré építhetik.
A pénzügyi ösztönzőerő például kockázatcsökkentő hiteleket vagy nyugdíj-kompatibilis befektetési programokat jelenthet, valamint olyan rugalmas nyugdíjpolitikákat, amelyek lehetővé teszik a fokozatos átmenetet az önfoglalkoztatásba. A mentorprogramok, különösen azok, amelyek a generációk közötti cserét ösztönzik, egyszerre segíthetik elő a tudásátadást és erősíthetik az idősebb vállalkozókat azáltal, hogy elismerik megőrzött relevanciájukat és szakértelmüket. Az oktatási intézményeknek érdemes lenne olyan tanterveket kidolgozniuk, amelyek megfelelnek az idősebb vállalkozók sajátos tanulási igényeinek és motivációinak, pl. az új technológiák alkalmazásáról, a generációk közötti együttműködésről vagy az innovatív üzleti modellekről.
A kutatás eredményei az International Journal of Entrepreneurial Behavior & Research folyóiratban jelentek meg.
Sajtóközlemény / Vajda Boglárka / Felvidék.ma
