A szlovákiai államnyelvtörvény ügyében tájékozódik a Velencei Bizottság, amelynek küldöttsége hétfőn Pozsonyban kezdett tisztázó jellegű beszélgetéseket a nemzeti kisebbségek, a civil szervezetek és az állami szervek képviselőivel.
Viliam Figusch, az Európa Tanács pozsonyi tájékoztató irodájának igazgatója az MTI tudósítójának elmondta: a küldöttség az ellentmondásos nyelvtörvényről alkotott politikai és lakossági, civil véleményekre kíváncsi. „Bár tekintélyes intézménnyel állunk szemben, véleménye csupán javaslat” – jegyezte meg Figusch.
A Velencei Bizottságot, amely a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) független jogi szakértőkből álló testülete, Szlovákia még szeptemberben kérte fel, hogy készítsen szakvéleményt az államnyelvtörvényről – jelentette be Peter Stano, a szlovák külügyminisztérium szóvivője.
A küldöttség hétfő délelőtt elsőként a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának (SZMK) képviselőivel folytatott megbeszélést. Petőcz Kálmán, az SZMK szóvivője elmondta: mintegy két óra állt rendelkezésükre, hogy kifejtsék véleményüket.
„Elmondtuk, hogy szükségesnek tartjuk az államnyelvtörvény módosítását. A parlamentben pedig el kellene fogadni egy átfogó kisebbségi nyelvhasználati törvényt, hogy az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használata egyensúlyba kerüljön. Amíg ez nem történik meg, addig fel kellene függeszteni az államnyelvtörvénybe foglalt büntetéseket” – fejtette ki újságíróknak a találkozó után Petőcz. A találkozón – mint megjegyezte – szóba került a szlovákiai kisebbségi politika egésze is, mert csak így, összefüggésekbe helyezve lehet objektív képet kapni arról, hogy miről is van szó tulajdonképpen.
A jogi szakértők ugyancsak meghallgatták Marek Madarič kulturális miniszter véleményét is, és felkeresik az oktatási tárcát, valamint a külügyminisztériumot. Miroslav Lajčák külügyminiszter kedd délben találkozik a küldöttséggel.
Hétfő délután a küldöttség, amelynek az olasz Sergio Bartole, a belga Jan Velaers és a holland Ben Vermeulen szakértő mellett tagja Simona Granata-Menghini, a Bizottság titkárságának osztályvezetője is, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd párt képviselőit is meghallgatta.
„A találkozón tolmácsoltuk az MKP kifogásait a nyelvtörvénnyel kapcsolatban” – mondta újságíróknak Berényi József, az MKP elnökhelyettese. „Elmondtuk, hogy ez egy korlátozó jellegű jogszabály, amely nem segíti elő a kisebbségi nyelvhasználatot, hanem éppen ellenkezőleg” – jegyezte meg.
Hasonló kifogásokat fogalmazott meg a nyelvtörvénnyel kapcsolatban a Híd is – közölte Bugár Béla pártelnök. Szerinte a küldöttség tagjait az is érdekelte, hogy miként értékelik az államnyelvtörvényt maguk a nemzeti kisebbségek, konkrét esetben a magyarok.
Kedd délelőtt a küldöttség Dunaszerdahelyre látogat, ahol megbeszélést folytat a város képviselőivel.
A független nemzetközi szakértőkből álló Velencei Bizottságot (a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságot) az Európa Tanács tanácsadó szerveként 1990 májusában hozták létre. A bizottság főleg az alkotmányozás, a közjog, a választási kérdések és az alkotmánybíráskodás kérdéseivel foglalkozik, és a múltban olyan fontos kérdésekben foglalt állást, mint a magyar státustörvény, a választójogi kódexek elvei, a bírói függetlenség, illetve a titkos CIA-repülések. Jelenleg azt vizsgálják, hogy a szlovák nyelvtörvény megfelel-e az európai normáknak.
(mti) \ knc
Velencei Bizottság
A Jog a Demokráciáért Európai Bizottság — ismertebb nevén a megalakulásának helyszínéről elnevezett Velencei Bizottság — az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete. 1990-ben történt megalapítása óta a Bizottság vezető szerepet játszik a hagyományos európai alkotmányozási normáknak megfelelő alkotmányok elfogadásában.
Tevékenysége a kezdetekben a demokratikus átalakulás folyamatában érintett országok sürgős alkotmányozási kérdéseinek megoldása volt, de munkájának széles körű elfogadottsága és értékelése következtében a Bizottság ma már nemzetközileg elismert, független tanácsadó testületként működik.
A Bizottságban résztvevő országok megvitatják az alkotmányozással kapcsolatos kérdéseket, elképzeléseket, projekteket. A Bizottság ezen kívül alkotmányozással összefüggő tanulmányokat, jelentéseket és kiadványokat is közzé tesz. Tevékenysége során tanácsadó szolgálatot is ellát akár új, akár átdolgozott alkotmányok elfogadásával kapcsolatban, valamint véleményezi az alapvető nemzeti és nemzetközi jogi eszközök értelmezését, és segítséget nyújt a választási törvényekkel összefüggő kérdésekben.
A Velencei Bizottság 56 tagállama: Albánia, Algéria, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Bulgária, Ciprus, Chile, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Izrael, Kirgízia, Koreai Köztársaság, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxembourg, Macedónia, Magyarország, Marokkó, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örményország, Peru, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Tunézia, Ukrajna.
Társtagállam: Belarusz.
8 megfigyelői státusszal rendelkező ország: Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Japán, Kanada, Kazahsztán, Mexikó, Szentszék, Uruguay.
Különleges státussal rendelkeznek: Európai Bizottság, Dél-Afrika, Palesztin Nemzeti Hatóság.
Forrás:europatanacs.hu
