A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét ma a magyar Országgyűlés.
A jogszabályra 302-en szavaztak igennel, míg 55 képviselő nemmel voksolt és 12 tartózkodott. A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZP-s (Juhász Ferenc) és egy LMP-s (Schiffer András) képviselő. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.
A képviselők csupán egy, az alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító indítványt fogadtak el, amellyel azzal egészítette ki a törvényjavaslat első paragrafusát, miszerint „az Országgyűlés elismeréssel emlékezik meg mindazokról, akik nem magyar emberként vállaltak szolidaritást a magyarsággal”.
A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.
A szöveg kitér arra is, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, amelynek kiindulópontja csak az egyének a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet. Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjára irányul.
Az Országgyűlés tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve emlékük előtt, akik 1920. június 4-e, „a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után” áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is.
Kövér László a parlamenti vitában azzal indokolta a törvényjavaslat benyújtását, hogy ideje szembe nézni a magyar nemzet legmeghatározóbb és legösszetettebb következményekkel járó tragédiájával, a trianonival. Mint mondta, a dokumentum az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum által okozott nemzeti tragédia kilencvenedik évfordulójáról hivatott megemlékezni. Beszélt arról is, hogy a 90 évvel ezelőtt történtek nem tudtak történelemmé sűrűsödni, hanem feldolgozhatatlan kollektív traumaként nehezednek a magyarság és szomszéd népek közgondolkodására.
Az Országgyűlés döntött arról, hogy kéri a törvény sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől. A jogszabály 2010. június 4-én lép hatályba. Parlamenti emlékülésen is megemlékeznek majd június 4-én az évfordulóról, amelyen Sólyom László köztársasági elnök is felszólal.
Trianont fel kell dolgozni
Jó, ha van Trianon emléknap, mert milliókat, a történelmi Magyarország minden negyedik lakosát érintette közvetlenül – mondta Glatz Ferenc. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója annak kapcsán nyilatkozott, hogy ma szavaz a parlament a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Glatz Ferenc a Klubrádiónak elmondta, millió fölötti azoknak az embereknek a száma, akik kénytelenek voltak elhagyni munkahelyüket, összeomlott egész egzisztenciájuk, kitelepítették őket, megvonták állampolgárságukat, nem tudták használni anyaelvüket a trianoni döntés következtében. Ez egy olyan bánat, ami fel kell dolgozni egy közösségnek – hangsúlyozta az igazgató.
– Magyarországnak a szomszédos nemzetekkel való megbékéléshez fontos a trianoni emléknap. Okos hangsúlyozni azt, hogy ez nem irányul más nemzeti közösség ellen –- mondta Glatz Ferenc, aki úgy vélte, az a magyar, aki más állam polgára, lehet jó adófizető, hazafi, de ugyanakkor lehet az egységes magyar kultúrnemzet tagja olvasható a Civishír honlapján.
Ripp Zoltán: Sérelmes romantikus időszak
A javaslat támogatása aligha kérdéses, ráadásul korábban a Lehet Más a Politika (LMP), és a Jobbik is közölte, támogatják a Kövér László és Semjén Zsolt által jegyzett beadványt. A Fidesz-KDNP szerint gesztusuk hozzájárulhat „a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez”. Az irat azonban szokatlan felütéssel indul, a bevezetőben Istent a történelem urának nevezik: „Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében (…) a következő törvényt alkotjuk…” – szól a preambulum.
A parlamentben egyedül az MSZP bírálta a javaslatot, szerintük az az Európai Unión kívül elképzelt politikát fogalmaz meg, és nem az összetartozást, sokkal inkább a kirekesztést jeleníti meg már azzal is, hogy különbséget tesz vallásos és nem vallásos emberek között. A párt kiemelte: nem szavazzák meg a beadványt. Szintén éles kritikát fogalmazott meg a lapunknak nyilatkozó történész. Ripp Zoltán maga is olvasta a szöveget, és „kifejezetten kártékonynak”, értelmetlennek tartotta azt. Semmi másra nem alkalmas, mint hogy a térség nemezitségei közti feszültséget szítsa – fogalmazott a Népszavának Ripp. A gesztus szerinte egyenes folytatása annak a „sérelmi romantikus” hozzáállásnak, ami nem segíti, hanem akadályozza a traumák feldolgozását. A történész maga sem értette, miért hivatkoznak Istenre a szövegben. „Istennek semmi keresnivalója egy törvényjavaslatban, pláne, hogy az történelmi kérdést érint” – mondta. A beadvány elejét is „totális ostobaságnak” nevezte, mert szerinte „ha valaki hisz abban, hogy Isten a történelem ura, akkor nem érthető, miért ne fogadná el Isten akarataként, ami történt a történelemben, így Trianont is”.
Felvidék Ma, mti
