Magyarországnak nincs konfliktusa Szlovákiával – jelentette ki a Berliner Zeitung keddi számában megjelent interjújában Martonyi János, aki hangsúlyozta azt is, hogy a kettős állampolgárságról elfogadott törvény csak egy már hatályban lévő törvény apró módosítását jelenti. A magyar külügyminiszter a baloldali lap kérdésére válaszolva leszögezte, hogy Magyarország semmifajta konfliktusban nem áll Szlovákiával. „A két ország között nézetkülönbség van, de nem konfliktus” – válaszolta Martonyi a Berliner Zeitung munkatársának, aki a többi között azt tudakolta, hogy miért vitte Magyarország az Európai Bíróság elé Sólyom László akkori köztársasági elnök tavalyi szlovákiai beutazásának megtagadását.
A magyar lépés célja az, hogy jogbiztonságot teremtsen – fogalmazott a külügyminiszter, hangoztatva, hogy a nézetkülönbségek rendezésének civilizált módját csakis a jogi út jelentheti. „Tudni akarjuk, vajon a személyek szabad áramlása mindenkire érvényes-e, beleértve az államfőket is” – jelentette ki Martonyi János, mindezt fontosnak nevezve az európai jogrend szempontjából.
A német lap újságírója úgy értékelte, hogy felháborodást váltott ki a magyar kormány azzal a törvénnyel, amely kettős állampolgárságot irányoz elő a külföldön élő magyarok számára. Vajon mindezt nem lehetett előre látni? – tette fel a kérdést a Berliner Zeitung.
Válaszában Martonyi János hangsúlyozta: valójában csak egy már meglévő törvény apró módosításáról van szó. A szomszédos országokban élő magyarok kivételével már eddig is minden külföldön élő magyar állampolgárságot szerezhetett – jelentette ki a külügyminiszter, és utalt arra, hogy mostantól mindezt már a szomszédos országokban élők is megtehetik. „De hangsúlyozom, mindig is egyéni alapon” – szögezte le a miniszter, hozzátéve. „Senkit nem honosítottunk.” Mindezzel összefüggésben Martonyi János értetlenségét fejezte ki a felháborodás miatt, amely – mint Szlovákiára utalva kijelentette – csakis egy országban létezik. Nincs felháborodás Romániában – ahol 1,5 millió magyar él -, és nincs Szerbiában és Horvátországban sem – jelentette ki a miniszter, hozzáfűzve: „Szomszédaink közül csak egy csinált problémát az ügyből, mégpedig olyan stílusban, amelyet diplomáciailag sajátosnak találok” – hangsúlyozta a magyar külügyminiszter, egyben értetlenségének adva hangot amiatt, hogy Szlovákia hirtelen „területi integritásáról” kezdett beszélni.
A miniszter utalt arra is, hogy a trianoni emléknapra vonatkozó, a magyar parlament által elfogadott törvényben – mint hangsúlyozta – emlékezésről és a szomszédokkal való megértésről van szó. A törvény egyetlen szóval sem utal területi kérdésekre – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: „Mi magyarok ugyanakkor még mindig egy kulturális nemzet vagyunk, függetlenül attól, hogy melyik országban élünk.”
„Európaiak vagyunk, hiszünk a határok nélküli Európában, hisz mégiscsak Európa integrációjáról van szó” – hangsúlyozta a külügyminiszter, aki ezzel összefüggésben Európát említette a jövő év első felében esedékes magyar uniós elnökség központi projektjeként. A miniszter a legfontosabbnak az integráció további előmozdítását nevezte, és az elnökséggel kapcsolatban utalt a Duna-menti térség fejlesztési stratégiájával kapcsolatos magyar koncepcióra is.
A magyar gazdaság helyzetével kapcsolatos kérdésekre válaszolva a miniszter a többi között hangsúlyozta, hogy a kormány tartani fogja a 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt. Az új kormány gazdasági programjának központi elemeként a „növekedésbarát költségvetési fegyelmet” említette, amit a német és az amerikai elképzelések keverékeként jellemzett. Annak a nézetnek adott hangot, hogy az európai és a magyar konszolidáció szorosan összefügg egymással. (mti)
