A társadalmi igazságosságra ma is tudatosan és elszánt szeretettel kell törekedni – mondta szentbeszédében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Budapesten, a Szent István-bazilika előtti, zsúfolásig telt téren a hagyományos augusztus 20-i szentmisén.
A bíboros kifejtette: igazságosságra kell törekedni az idősebb nemzedékek iránt, akik egész életük során azért nem kapták meg munkájuk ellenértékét, mert az állam – úgymond – garantálta nekik öregségük és betegségük esetére a teljes ellátást és gondoskodást. De szükséges az igazságosság a fiatalabbak iránt is.
Különösen az anyaság és a családi élet teremt olyan értéket, amely a bérmunka fogalomvilágában nem jelenik meg, de amelytől népünk élete, testi-lelki egészsége, jövője függ – hangsúlyozta. Erdő Péter reményét fejezte ki, hogy „mindezekben a kérdésekben az igazságosság és a szolidaritás eszménye érvényesülhet”.
Az esztergom-budapesti érsek kiemelte: I. Szent István király igazságossága népe iránti különös szeretetében is megnyilvánult. „Keserű tapasztalatok ellenére is belépett a nyugati világ népeinek közösségébe, mégpedig nem puszta alkalmi, politikai számításból, hanem őszinte, hívő meggyőződésből”. Ugyanakkor nemcsak modernizálni akarta az országot, hanem meg akarta őrizni népünk kultúráját, hagyományait is, a magyarokat a magyar szokások szellemében akarta vezetni. Az elmúlt ezer év István királyt igazolta. „Ennek köszönhetjük, hogy ma itt lehetünk. Ez volt Szent István legnagyobb tette, ezt kell ünnepelnünk, ezért kell hálát adnunk” – fogalmazott.
Erdő Péter megemlítette: sokszor hallunk a világban előre nem látható természeti katasztrófákról, „bár néha nehéz szabadulni attól a felismeréstől, hogy a természet is gyakran az emberiség felelőtlen magatartása miatt nyújtja be a számlát”. Csakhogy a katasztrófák elszenvedői többnyire mások, mint akik gondatlanságukkal hozzájárultak azok kialakulásához – tette hozzá. Szorult helyzetben a szülőnek is a gyermekeit, családtagjait kell elsősorban segítenie, meg azokat, akik a legnagyobb veszélyben vannak – mutatott rá. Erdő az ünnepi szentmisét Fouad Twal jeruzsálemi latin pátriárkával és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival mutatta be.
A szentmisén megjelent Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Martonyi János külügyminiszter, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője, Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Mádl Ferenc volt államfő és felesége, Mádl Dalma. Ott volt továbbá – mások mellett – Antall Józsefné, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök özvegye, Boross Péter volt miniszterelnök, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szászfalvi László egyházügyi államtitkár, Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakciójának vezetője és Rogán Antal, a főváros V. kerületének fideszes polgármestere.
A szentmise után a Szent Jobb-körmenet a Zrínyi utca – Október 6. utca – József Attila utca – Nádor utca – Arany János utca – Sas utca útvonalon haladt. Szent István jobb karjának kézfejereklyéje mögött vonult Erdő Péter, Fouad Twal, Juliusz Janusz apostoli nuncius és a püspöki konferencia tagjai. Ezután következtek a szerzetesrendek, a lovagrendek és az egyházi szervezetek tagjai.
A Szent István-nap megünneplését I. Szent László király (1077-1095) rendelte el VII. Gergely pápa utasítására 1092-ben. Az I. Szent István király (1000-1038) kézfejereklyéjeként tisztelt Szent Jobb kultusza hivatalos ünneppé 1424-ben emelkedett. Az ereklyét Mária Terézia (1740-1780) hozatta vissza Budára 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik – Horvátország), s bemutatását minden év augusztus 20-ára rendelte el, ennek napját pedig hivatalos nemzeti ünnepnappá nyilvánította.
MTI
