A kedden kezdődött XX. Komáromi Napok nyitórendezvényén, a két Komárom képviselő-testületeinek ünnepi ülésén kerültek átadásra a PRO URBE és a Polgármesteri díjak is, amellyel az önkormányzat és a polgármester a város kimagasló egyéniségeit tüntette ki.
A jelöltek névsora az idén is a város polgárainak és civil szervezeteinek javaslatai alapján állt össze, s végül ennek alapján ünnepi keretek között került sor a díjátadásra. A Pro URBE díjban Oláh Imre, a Komáromi Művészeti Alapiskola, a Polgármesteri díjban pedig Csölle Rudolf, Ipóthová Eva, Kovács Magdaléna, Nagy János, Pásztor László, a Duna Menti Múzeum, Reitman Ivan, Szentpétery Aranka részesült.
A következőkben a díjazottakról olvashatnak rövid bemutatót.
PRO URBE díjban részesültek:
Oláh Imre
1931-ben született Szentpéteren. Az elemi iskola elvégzését követően Érsekújvárba járt iskolába, majd a II. világháború után egy ideig Magyarországon tanult tovább. 1950-ben az újból megnyíló komáromi magyar gimnázium diákja lett, majd a pozsonyi Pedagógiai Főiskola matematika-fizika szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Pedagógiai pályafutását 1953-ban a mai Selye János Gimnázium jogelődjében kezdte, majd nyugdíjazásáig a gimnázium tanára volt. Rengeteg eredményes tanulót készített fel különböző tanulmányi versenyekre, több olyan osztályban volt osztályfőnök, ahonnan a tanulók majd mindegyike főiskolai oklevelet szerzett. Az ő nevéhez fűződik több olyan rendkívül eredményes pedagógus kinevelése, akik vele együtt évtizedeken át biztosították a matematika és a fizika tantárgyak magas színvonalú oktatását a gimnáziumban, és versenyeredményeikkel dicsőséget szereztek városunknak is. Már több elismerő oklevél birtokosa, mint például az Oktatási Minisztérium emléklapja, Komárom Város polgármesterének díja, és a Czabán Samu díj – amely a legnagyobb pedagógiai elismerés, amit felvidéki magyar tanár kaphat. Feleségével, Oláh Ilonával nemcsak a pedagógusok példaképei, hanem évek óta a társadalmi élet meghatározó személyiségei Komáromban.
Komáromi Művészeti Alapiskola
A mai Komáromi Művészeti Alapiskola elődjeinek tekinthetők a káptalani iskolák illetve a komáromi református kollégium, melyek komoly hatással voltak Komárom Kulturális életére, oktatásügyére. A városi önkormányzat 1861-ben döntött a Zene-Tanoda megalapításáról, melynek kihelyezett részlege volt Ógyallán is. A történelmi események, így például a Csehszlovák Köztársaság megalakulása, vagy a bécsi egyezmény évei hatással voltak az iskolára, melyben ezért időnként megszakadt az oktatás, vagy pedig megváltozott a fenntartója, irányítója. A Zene-tanodát 1913-ban Komáromi Városi Zeneiskola névre keresztelték, majd az 1944–1950 közti szüneteltetés után Városi Zeneiskolaként működött tovább. 1961-től Művészeti Népiskola, 1991-től Művészeti Alapiskola néven jegyzik; 2002-ben vált önálló jogalanyiságú intézménnyé, fenntartása Komárom város hatáskörébe tartozik. Az iskola a komáromi zenei és kulturális élet egyik jelentős szereplője. Koncerteket, kiállításokat, táncbemutatókat szerveznek, pedagógusai, növendékei a komáromi és környékbeli templomokban és gyermeknapi kórusfesztiválokon is rendszeresen fellépnek. Jelenleg négy szakon folyik az oktatás: hangszeres zene, ének, képzőművészet, valamint irodalom és dráma szakon. A díjat Fekete Vince, az iskola igazgatója vette át.
Polgármesteri díjban részesültek:
Csölle Rudolf
Középiskolai tanulmányait Galántán végezte, majd a Komenský Egyetem Matematika-Fizika karán szerzett tanári oklevelet. Később a prágai Károly Egyetemen képezte magát tovább, ahol megszerezte a természettudományok doktora címet. A Šulek Gimnáziumban 39 évig oktatott. Diákjait matematikai, fizikai és csillagászati versenyekre készítette fel. 1976 és 1979 között a Szlovák Csillagászati Társaság ógyallai részlegének elnökeként tevékenykedett. Együttműködött a Szlovák Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetével is. Nevéhez fűződik az αLyr (alfa Lyrae), εUMa (epsilon Ursae Maioris), αAql (alfa Aquarii) csillagok felfedezése és paramétereik megállapítása. Fizikai szaktudását városunk lakossága érdekében is kamatoztatta, hiszen a kórház rádióterápiai részlegének külsős munkatársaként is dolgozott. Ebben az évben ünnepli 70. születésnapját.
Ipóthová Eva
Pőstyénben született, iskolai éveit Privigyén töltötte, majd házasságkötése után Komáromba költözött. Az Ipari Középiskolában kezdett dolgozni nevelőként, majd 1985-ben a kolozsnémai nyugdíjas-otthon igazgatója lett, ahol 1989-ig egy jól működő, boldog emberekkel teli otthont vezetett. Ekkor alakult meg a komáromi nyugdíjas-otthon, amely ő vezetése alatt 1990 májusától kezdte fogadni a lakókat. Eleinte idősek otthonaként és panzióként működött, melyet 1999-ben betegellátó részleggel bővítettek ki Az intézmény az ő vezetése alatt azóta is folyamatosan tovább bővült, új szolgáltatásokat nyújt és számos idős vagy beteg ember mindennapjainak minőségén segít javítani. Jelenleg 144 idős polgárnak ad igazi otthont, tele emberséggel és szeretettel. Döntése alapján 2011. májusának végén befejezi munkáját az intézményben. Ipóth Évát szakmai tevékenységén kívül, mint a szlovák-magyar kapcsolatok, az együttélés javításának egyik élharcosát is tisztelik Komáromban.
Kovács Magdaléna
Jászón született. A Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karának elvégzése után egy rövid ideig a komáromi magyar gimnáziumban tanított, majd 1951-től egészen nyugdíjba vonulásáig az Ipari Középiskola tanári karát erősítette. 1990-ig nyugdíjasként is segítette az iskolát. Mint a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem oktatója kiváló eredményeket ért el, sok diákja folytatta tanulmányait különféle főiskolákon. Tanítványai figyelmét nemcsak a saját tantárgyára irányította rá, hanem általában a tudás fontosságára. Gazdag pedagógiai tapasztalatait és kiváló szakmai képességeit a tantárgyi szakmai közösség, és a diákkönyvtár vezetőjeként is kamatoztatta, de a történelmi szertár kezelését is vállalta. Külsősként a Duna Menti Múzeum munkájába is bekapcsolódott.
Nagy János
1935-ben született Rákosszentmihályon. A pozsonyi Képzőművészeti Főiskola elvégzése után a besztercebányai, majd a nyitrai Tanárképző Főiskolán tanított, később Komáromban, Helenbán és Almáson alkotott. Jelenleg Hetényen él. Művészetében mindvégig a figuratív szobrászat híve maradt. Alkotásainak fő témái: az ember kettőssége, a férfi és a nő közötti vívódások, a lét gyökereinek keresése. Tanulmányozta a keleti kultúrákat is, keresve bennük az európai és a magyar kultúra eredetét. Térplasztikáinak anyaga túlnyomó részben a fa, köztéri munkáival főleg a szlovákiai magyarság történelmének és kultúrájának állított emléket. Alkotói munkásságának kiemelkedő része plakett- és éremművészete. 1990 és 1995 között a Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága, majd a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága elnöke volt. Művészi munkásságát 1994-ben Esterházy János-díjjal, 2000-ben pedig A Magyar Köztársaság elnökének aranyérmével jutalmazták.
Pásztor László
A Martini Orvosi Karon szerzett oklevelet 1979-ben, majd a komáromi kórház belgyógyászatán helyezkedett el. Később üzemi orvosként tevékenykedett, 1983-tól pedig általános orvosként dolgozik. 1991-ben letette a II. atesztációs vizsgát, majd 1992 és 1995 között az orvosok továbbképzését biztosító intézet külsős munkatársaként is dolgozott. Emellett elvégzett több tanfolyamot az akupunktúra és homeopatia felhasználásának lehetőségeiről. 1995 és 2004 között a komáromi Medicína egészségügyi magánintézmény igazgatója volt. Több tanulmányúton vett részt Kanadában, Németországban, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Hollandiában. 1999 és 2002 között a Szlovák Orvoskamara alelnökeként is tevékenykedett. 1996 óta a Szlovákiai Magánorvosok Társulásának elnöke. Jelenleg is számos nemzetközi orvos-szervezet tagja.
Duna Menti Múzeum
125 éve alakult meg a Komárom vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet, mely lerakta a komáromi múzeum gyűjteményének alapjait. Jogutódja, az 1900-ban létrehozott Komárom vármegyei és városi Múzeum Egyesület számára a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület 1913-ban felépítette a gyűjteményeknek állandó helyet biztosító Kultúrpalotát, mely mindmáig a múzeum főépülete. A múzeum egyleti keretek között is elismerést érdemlő leletmentő és gyűjtőmunkát, illetve rendkívül széleskörű közművelődési tevékenységet végzett. A második világháború után az intézményt államosították és 1949-től Duna Menti Múzeum néven működött tovább. Az intézmény állandó és időszaki kiállításaival, tudományos-kutató tevékenységével, kiadványaival és közművelődési rendezvényeivel jó hírnevet szerzett magának itthon és külföldön egyaránt. Ezzel jelentősen hozzájárult városunk, Komárom múltjának és jelenének megismertetéséhez, idegenforgalmának növeléséhez, gazdagítva ezzel a város kulturális életét. A díjat Csütörtöky József, a múzeum igazgatója vettei át.
Reitman Ivan
Komáromi zsidó családban született 1946-ban, a család a kommunista rezsim elől 1951-ben emigrált Kanadába. Ivan Reitman 1969-ben szerzett diplomát a hamiltoni McMaster Egyetemen. A világ számára először a rendkívül népszerű Szellemirtók című családi komédiával vált ismertté. 1988-ban Arnold Schwarzenegger és Danny DeVito főszereplésével készült az Ikrek, de az Ovizsaru, a Junior a Szellemirtók II, az Apák napja, a Dave, Hat nap, hét éjszaka és az Evolúció című filmek is az ő nevéhez fűződnek. Olyan sikeres családi komédiák producere is ő volt, mint a Beethoven I. és II., vagy a Vigyázz, mert lő mamám. Alapító tagja a kanadai Filmadkadémiának, 2007-ben pedig helyet kapott a Hírességek útján. Családjával jelenleg Hollywoodban él. Két lánya és egy fia van, aki szintén filmrendező. A díjat Pasternák Antal, a komáromi zsidó hitközség elnöke vette át.
Szentpétery Aranka
Királyhelmecen látta meg a napvilágot, de sorsa már ifjan elszakította gyermekkora helyszínétől: 1953-ban, húszévesen a pozsonyi Állami Faluszínház magyar tagozata szerződteti. 1960-tól 1991-ig a Magyar Területi Színház, majd a Jókai Színház társulatának erőssége. Ha hívják, ma is szerepet vállal, hiszen élete legszenvedélyesebb szerelme a színjátszás, a közönség szolgálata, bölcs gondolatok művészi közvetítése. Csodálnivaló életereje minden nehézségen átsegíti, a színházat szerető emberek becsülik és tisztelik. Énekszámaival és versmondásával ma is kellemes perceket szerez alkalmi fellépései közönségének. Pályáján egy sor szép szerepet formált meg sikerrel; Alakításait a korabeli kritikák, rádiós- és film szerepléseit szalagok és kazetták őrzik. Színészi repertoárjában a vidám, egészséges női ösztönnel rendelkező figurák szerepei vannak túlsúlyban. FONTOSABB SZEREPEI A KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZBAN: Özvegyasszony (a Makrancos hölgyben), Francia nevelőnő (a Szent Péter esernyője c. darabban), Polgármesterné (A revizorban), Cecília ( a Koldusoperában), Gertrúde (A Legyezőben), Marosiné (Doktor úrban).
