A 2011/2012-es évad egyik új premierje „A Fejedelem” című rockmusical lesz az egri Gárdonyi Géza Színháznak. A Rákóczi rockmusical az Agria Nyári Játékok és a Gárdonyi Géza Színház közös produkciója lesz.
A daran írója Moravetz Levente, aki egyben a darab rendezője is. A zenét Balásy Szabolcs és Horváth Krisztián írta.
Egy Morvaországból vallásáért kiüldözött protestáns lelkész csodálatos égi jelenéseket kezdett látni. Látomásait ki is adta s azokban megjövendölte az Ausztria-ház bukását s dicsőséget jövendölt a Rákóczi-háznak. Jóskönyve nagy népszerűségre tett szert. Egy példányt XIV. Lajosnak is megküldött. A próféta életével fizette meg vakmerő látomásait, az eperjesi vértörvényszék előbb kezét, majd fejét vágatta le, de jóslata a Rákóczi szabadságharc csillaga lett. Azt követték, arra hivatkoztak, abban bíztak a kurucok jó és rossz időben egyaránt. II. Rákóczi Ferenc az első élő összekötő kapocs a nemesi nemzet és a jogtalan nép között. Valóban a gondviselés nyilatkozott meg személyében, s ha a szabadságharcot befejező béke Rákóczi egyéni pályáját ketté is törte, de mégis az nyújtotta az alapot ahhoz, hogy a magyarság alkotmányos keretek között foghasson hozzá kimerült erőinek regenerálásához.
2011-ben pont háromszáz éve, hogy a szabadságharc befejeződött. Ez a mű a kezdetektől kíséri végig a harcot, a szomorú végkifejletig. A mű alapgondolata az, hogy bemutassa, milyen módon próbálták a nagyhatalmak, saját önző érdekeik szerint kihasználni, felemelni, vagy eltiporni a magyar szabadságharcot. Ezzel párhuzamosan látjuk a fejedelmet, amint ellenlépéseket tesz, használja és kihasználja nemzete érdekében a nagyhatalmak ármánykodását. A szerzőhármas, első, 2009-ben Szigetváron bemutatott Zrínyi 1566 című közös munkájuk 2009-ben egy internetes szavazás alapján elnyerte az év legkiemelkedőbb kulturális eseménye címet.
A fejedelem című darab ősbemutatóját Egerben, majd turnén több megyében, sőt terveik szerint Szlovákiában is szeretnék bemutatni. A több mint száz szereplőt, táncost, statisztát felvonultató műben egyaránt helyet kapnak fővárosi és vidéki tehetségek. A mű, egy olyan államférfinak állít emléket, aki még mindig nem foglalhatta el az őt megillető történelmi helyet a magyar irodalomban. Ha Szent István az első, IV. Béla a második honalapító, akkor Rákóczi Ferencet az alkotók harmadik honalapítóként kezelik.
