„Azt tapasztaljuk, hogy a kisebbségi kérdés egyre inkább értelmiségi témává válik, és a választókat sokkal inkább motiválja a választásokon való részvételre a munkahelyteremtéssel, infrastrukturális fejlesztésekkel, az önkormányzatok talpra állításával foglalkozó megoldások” – mondta Berényi József.
A Magyar Koalíció Pártjának elnöke a Szabad Újságnak adott interjújában annak a véleményének adott hangot, hogy a párt választási programjának megalkotásakor is fontos kiindulópont lesz, hogy előbb a megélhetési viszonyokat kell javítani, mert ez segíthet, hogy közösségünk tagjai öntudatosabb magyarok legyenek. Aki nehéz helyzetben van, rászorul az állam segítségére, az nem fogja számon kérni vagy megharcolni a kisebbségi jogokat. Ezért az MKP számára kulcsfontosságú, hogy a munkahelyteremtés, a közúti fejlesztés és a támogatások mértéke megnövekedjen Dél-Szlovákiában. „Tanultunk az elmúlt kampány hibáiból, s ennek megfelelően önmagunkról, a szlovákiai magyarokat érintő gondokról és a megoldásokról kívánunk eszmecserét folytatni választóinkkal. Semmiképp sem kívánunk más párttal, vagy a ránk erőltetett témákkal foglalkozni. De nyilván, a kormány ígéreteit és teljesítményét számon kérjük. A nyelvhasználati jogszabályok még az elemzők szerint is felemásra sikeredtek, az állampolgárság ügyében nincs előrelépés, az önkormányzatok anyagi feltételei soha nem voltak ilyen rosszak, a gazdaságfejlesztés terén pedig szimbolikusnak tartom a Csölle-Pozsony közti útszakasz egyoldali kiszélesítését, mert a kormánynak a magyarokhoz való viszonyulását jelképezi, hiszen a szlovák főváros felé az út nyitott, de a hazafelé vezető szakasz problémásabb, még nagyobbak a dugók, mint korábban” – mondta Berényi József.
Az MKP elnöke a magyar kormánnyal, illetve Orbán Viktor miniszterelnökkel kapcsolatban megjegyezte: „Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy az MKP-t leszámítva mindenki beszállt abba a falkába, amelyik csaholja a Fideszt és Orbán Viktort, mint a holdat. Orbán Viktort mindenki bírálta, amikor bevezette a bankadót, ma mindenki bankadózik… Időnként tehát megelőzi a korát, ezért a sok bírálat. Fő célunk Dél-Szlovákia felzárkóztatása és a kisebbségi jogok megerősítése, s ennek a törekvésnek szükséges eleme az európai kapcsolatrendszer. Nem igaz az az állítás, hogy a sikerek érdekében kizárólag Szlovákiában kell politizálni. Az elmúlt húsz év megmutatta, hogy akkor tudtunk eredményesek lenni, ha nemzetközi ajánlásra is hivatkozhattunk céljaink elérése érdekében. Az ajánlások megfogalmazásánál Magyarország pótolhatatlan segítséget nyújthat. Az eredményességhez tehát nemzetközi háttér, erős magyar képviselet és aktív magyarországi diplomácia kell.”
Az olyan, Szlovákiában érzékeny témának számító dologgal kapcsolatban, mint az autonómia, Berényi úgy véli: „Szlovákiában az autonómia fogalma deformált értelmezést kapott, szlovák–magyar háborúval, határmódosítással azonosítják, holott abszurd ez a párhuzam. Ezért mi a kisebbségi önkormányzat kifejezést használjuk. Nyomatékossá kell tenni, hogy a finnországi svéd, a belgiumi német, avagy a dél-tiroli modell nem ördögtől való, hanem vállalható megoldás, hiszen ezek az országok az önkormányzati rendszerek kialakításával, a kisebbségek integrálásával még meg is erősödtek. Szerbiában is minden kisebbség létrehozhatta saját önkormányzati tanácsát. Komoly ellentmondás, hogy a minden szinten integrálódott Szlovákia még azt sem vállalja fel, amit Szerbia”.
Felvidék.ma
