„Elsődleges célunk visszakerülni a parlamentbe” címmel közölt interjút a Gömöri Hírlap Auxt Ferenccel, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) rimaszombati járási elnökével, városi és megyei képviselővel.
Elnök Úr, vágjunk a közepébe, Šimko József, Rimaszombat polgármestere a Felvidék.ma-n is megjelent interjújában azt nyilatkozta, hogy igen nehéz, de sikeres évet zárt a város tavaly. Ön is az első évét töltötte városi képviselőként, hogyan értékeli a város teljesítményét?
– Azokat a legfontosabb lépéseket, amelyeket meg kellett lépni, a polgármester úr meglépte. Soha nem kérdőjeleztem meg azt, hogy egy nagyon erős egyéniség, s nagyon sok mindent józan paraszti logikával old meg. Tökéletesen egyetértek azzal, amit Kurincon csinált, s nem osztom azok véleményét, akik szerint csak nagytakarítás történt. Sajnos, jóval régebben el kellett volna végezni ezt a nagytakarítást, s a jelenlegi vezetésnek sikerült részben már visszaadnia Kurincnak a régi fényét. S hadd tegyem hozzá némileg irigykedve, de elégedetten is, a polgármester nagyrészt megvalósította azt a programot is, amelyet az MKP 2010 őszén meghirdetett. Tudjuk persze, hogy nincs pénz, így nem is várhattunk el többet, de azt hiszem, hogy ebben az ütemben kell folytatni az elkezdett munkát. Egyetlen félelmem van Kurinccal kapcsolatban, nehogy a pénzhiányra hivatkozva túl leegyszerűsítse az elképzeléseket, s az üdülőövezet 30-40 év múlva elavult legyen. De hangsúlyozom, sok képviselőtársamhoz hasonlóan én sem ismerem a polgármester pontos elképzeléseit. Nagyra értékelem a Városi Közterület-fenntartó Vállalat munkáját is, hiszen végre az ún. aktivációs munkásokat is bevonták a munkába, s a maximumot hozták ki a lehetőségekből. Nagyon örülök az amfiteátrum felújításának is, hisz kell egy hely, ahol nyári szabadtéri rendezvényeket lehet tartani, amely Kurinc és a városi strand mellett idevonzaná a turistákat. Nem igazán történt előrelépés a romák ügyében, holott ez kardinális kérdés lesz az elkövetkező években Gömörben. A Dúsa úti magyar iskolában már a folyosókon is tanulnak, s ez tarthatatlan helyzet.
– Nem fogadta el a képviselő-testület a költségvetést, s többen arra hivatkoztak, hogy amíg a város hatalmas adósságállományt görget maga előtt, addig nem érdemes újabb és újabb beruházásokban gondolkodni.
– Ez egy végletes, számomra elfogadhatatlan vélemény. Azért, mert ennyire el vagyunk adósodva, még nem lehet minden beruházást befagyasztani. Értem én egyes képviselők félelmeit, hiszen ha növekszik az adósságállomány, s nem csökken, akkor ismét rajtunk verik el a port, de ha kedvező lehetőségek adódnak, ahogy pl. a most betervezett tobogán megvásárlásával kapcsolatban, ahol egy jó állapotban lévő, de olcsó lehetőséget kínáltak fel, azt nem lehet elutasítani. Ha kifogunk egy-két meleg nyarat, a befektetés játszva megtérül.
– Mintha a Gemerské zvesti és Gömöri Hírlap ügyében is létrejött volna ez a már Ön által említett összeborulás, hiszen még MKP-s képviselő is megszavazta. Ténylegesen gazdasági okok állnak az ügy hátterében?
– Biztos, hogy nem. A lapokra áldozott kiadás nem komoly tétel a város költségvetésében. Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy a Gömöri Hírlap színvonalával teljes mértékben elégedett vagyok, s nagy kár lenne egy ilyen komoly hagyományokkal rendelkező regionális lapot egyesek vélt vagy valós sérelmei miatt megszüntetni. S például a Gömöri Hírlapot is nemcsak az a 400-500 ember olvassa el, aki megveszi, hanem a családtagok is, ráadásul mivel két internetes oldalra is felkerül, a Gömörből elkerültek is rendszeresen tájékozód(hat)nak szülőföldjükről. Sokkal inkább azon kellene gondolkodnia a testületnek, hogyan lehetne még színvonalasabb lapot kiadni, de ehhez támogatást kell adni, mert a szerkesztők a lehetőségeik végső határához érkeztek. S azt is látni kell, hogy szakmailag és olvasói szemszögből nézve jelenleg a Gömöri Hírlap magasabb színvonalon van, s még inkább a regionális vonalat kellene megerősíteni mindkét lapnál, mert ez Rimaszombat városának is igen jó reklám. De hangsúlyozom, ehhez meg kell erősíteni anyagilag és szakmailag is a csapatot, s nem azon gondolkodni, hogy személyes sértődöttségek miatt megszüntetni egy óriási hagyományokkal bíró lapot.
– Decemberben darabjaira hullott az addig többségben lévő jobboldali blokk.
– Nehéz kérdés és jelenleg még teljesen cseppfolyós a helyzet. Az is előfordulhat, hogy mivel hárman vagyunk MKP-képviselők, önálló frakciót alapítunk. A két kilépett képviselő is jelezte, hogy szívesen csatlakozna hozzánk, de erre jelenleg nem látok nagy esélyt.
– Ön megyei képviselő is, s túl vagyunk a választási időszak felén. A besztercebányai testületben a Rimaszombati járást a három Smer-es képviselő mellett három MKP-s képviseli. Mit tudtak elérni a régió érdekében?
– Hadd legyek őszinte: többnyire úgy érzem magam, mintha színházban lennék, s csak azért van rám szükség, hogy nyomkodjam a gombokat. Sajnos a megyei képviselő-testületben is nagyon érezni a nincstelenséget, a pénzhiányt. A döntések többségénél nincs igazán szükség a képviselők szürkeállományára. Ahhoz hogy eldöntsem, Garamszentkereszten kinek adjunk el egy telket egy újságosbódé alatt, nem kell igazán nagy szellemi befektetés. S jelenleg ott tartunk, hogy csak azért ülünk ott, hogy egy-egy ilyen vagy ehhez hasonló döntésnél meglegyen a megfelelő számú szavazat. Többet vártam a megyétől, s naivan azt hittem, hogy többet tudunk tenni a járásért, s Rimaszombatért. Alig volt szó az elmúlt két év alatt a városról, s amit mégis a megye elért, gondolok például a Rimaszombat és Sajószentkirály közötti útszakasz felújítására, azt Simon Zsolt ügyesen úgy kommunikálta le, mintha egyedül az ő érdeme lett volna. De nem tudtunk előre lépni a kórházzal kapcsolatban sem.
– Ha már a kórházat említette, decemberben volt egy magánakciója, s a rimaszombati Városi Közterület-fenntartó Vállalat segítségével kitakarították a kórház udvarát. Šimko József szerint a város semmit tehet, hiszen a kórház a megye fennhatósága alá tartozik. Látták a megyei funkcionáriusok egyáltalán az elképesztő állapotot?
– Ez egy okos felvetés, amit mi elmulasztottunk az elmúlt két esztendőben, de a közeljövőben pótolni fogjuk, s meghívjuk őket terepszemlére. Valószínűleg Afganisztánban is különb a helyzet, mint Rimaszombatban, ahol harminc éve az ablakok sincsenek lefestve, de kinyitni sem lehet, mert akár a beteg is kiesne rajta. Szerencsére nem vagyok beteges ember, de amikor a szüleimmel jöttem látogatóba, akkor kellett konstatálnom, hogy tragédia, ami ott van. Ezért is kerestem meg a kórház igazgatóját, s a beleegyezésével, a közterület-fenntartó vállalat eszközeivel legalább a szemét és a gaz egy részét eltávolítottuk. De tárgyaltam több polgármesterrel is a régióban, akik szintén besegítenek, szeretnénk folytatni a kórház udvarának a szépítését, ablakok lefestését, de akár egyes nyílászárók cseréjét is.
– A szlovákiai magyarok egyre jelentősebb része roma származású. Van az MKP-nak romastratégiája, a választási listáján ugyan van három roma jelölt, de messze nem befutó helyen?
– Szilárd meggyőződésem, hogy nem lehet róluk nélkülük dönteni, hiszen a magyar ajkú romák velünk élnek egy közösségben, s jelenleg nincsenek olyan roma pártok, amelyek eredményesen fel tudnák vállalni az érdekeiket. A legfontosabb, hogy ők is munkalehetőséghez jussanak, s mivel a végzettségük többnyire alacsony, az MKP rendkívül fontosnak tartja, hogy a mezőgazdaságban előrébb tudjunk lépni, mivel ez az az ágazat, ahol a rendszerváltás előtt is romák ezrei dolgoztak. Nem nagyüzemi termelésre gondolok most elsősorban, hanem kis háztáji vállalkozásokra, amelyek akár egy adott kisközösség mindennapi betevőjét meg tudják termelni. Több működőképes magyarországi példával is találkoztam az elmúlt években. Tudomásul kell vennünk, a jelenlegi helyzet tarthatatlan, s rövid időn belül össze fog roppanni az ország, mivel ekkora szociális terhet nem visel el.
– A régióban is nem egy tehetséges roma értelmiségi, polgármester bukkant fel az elmúlt esztendőkben. Mennyire tudja őket megfogni az MKP, többen ugyanis magyar létükre szlovák pártok színeiben politizálnak.
– A régióban működő összes roma polgármesterrel kitűnő a viszonyom, függetlenül attól, hogy milyen párt színeiben szereztek mandátumot. Együttműködést ajánlottam nekik, amit el is fogadtak, több közös projektben vettünk már részt.
– Alig másfél évig működött a Radičová vezette jobboldali kormány, s március 10-én előrehozott parlamenti választások lesznek. Mint az MKP járási elnöke hogyan értékelné a kormány tevékenységét?
– Bugár Béla a minap azt nyilatkozta, hogy a lehetőségekhez képest mindent megtettek, de túl rövid volt az idő ahhoz, hogy a teljes programjukat megvalósítsák. S a párt preferenciaeredményei azt jelzik, hogy a választók egy része ezt el is fogadja. Ha szigorúan regionális szempontból értékelem a kormány eredményét, akkor azt kell mondjam, hogy első naptól kezdve a négy párt közötti ellentét kötötte meg a kormány kezét, s ez bizony rányomta a bélyegét a kormány munkájára, így régiónkra, ahogy más régiókra sem igen jutott idejük. Nem mondhatnám azt, hogy semmit nem tettek, de nagyon közepesnek értékelném a teljesítményüket. Az MKP-val ellentétben a Most-Híd főleg a nemzetiségeket érintő kényes témákat sok esetben a szőnyeg alá seperte, mi viszont azt gondoljuk, hogy az itt élő magyarság érdekében a konfliktushelyzeteket is fel kell vállalni. Azt viszont el kell ismernünk, hogy a párt retorikáján nekünk is kell változtatnunk, s nemcsak a múlttal, a magyarsággal és a gyökerekkel kell foglalkozni, mert a jelenlegi gazdasági helyzetben az embereket jobban érdekli, hogy lesz-e holnap munkájuk.
– Ha jól tudom, Rimaszombatban lesz az MKP országos kampánynyitója.
– Igen, de lesz hagyományos gömöri disznótor is a futballstadion szomszédságában, s a bevételt is a kórház felújítására szánjuk.
– Miklós László nemrég arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a párt most sem jut be a parlamentbe, akkor az akár a megszűnéséhez is vezethet. Ön két éve 9., úgymond befutó helyen szerepelt a párt listáján, most viszont csak a 18.
– Nem szívesen mondom ki, de ha most is elbukik az MKP, nagyon nehéz lesz talpra állnia. A pártból ugyanis hiányzik egy középréteg. Az ötvenes-hatvanas korosztály mellett vannak ugyan a lelkes VIA NOVA ICS-sek, de úgy érzem, hogy még nem eléggé érettek arra, hogy egy bukás után átvegyék a párt vezetését. Örök optimistaként az sem vet vissza a kampányban, hogy tényleg nem kerültem befutó helyre. A párt vezetése úgy döntött, hogy a gömör-nógrádi régióból egy ember kerülhet a 9. helyre, amiről az országos elnökségnek kellett végső döntést hoznia. Végül szavazásra nem került sor, mert visszaléptem Csúsz Péter javára. Egyrészt jóval fiatalabb tőlem, másrészt annak idején is azt vállaltam a párt szétesése után, hogy segítek azt a régióban talpra állítani, s azt hiszem, hogy mindent megtettem, ami tőlem tellett. De hangsúlyozom, hogy inkább régiókban, regionális politikában gondolkodom, mint nagypolitikában.
– Decemberben több szlovákiai magyar is, aki felvette a magyar állampolgárságát, akarata ellenére elvesztette a szlovákot. Rimaszombatban a 100 esztendős Tamás Ilonka nénit fosztották meg, s a helyi magyarság nagygyűlésen tiltakozott a szlovák hivatalok lépése ellen. A most megbukott jobboldali kormány képtelen volt a még Fico által megszavaztatott ellentörvény eltörlésére, s a helyzet a választások után csak rosszabbodhat.
– Az MKP most is azt hangoztatja, hogy addig, amíg a szlovák ellentörvényt meg nem szüntetik, nem szabad a magyar állampolgárságot felvenni. Nemzetközi segítség kellene, de ismerjük az EU hozzáállását ilyen ügyekben. Megveregetik a vállunk, s azt mondják, oldjátok meg magatok a helyzetet. A kedvezőtlen előjelek ellenére bízom abban, hogy mégis lesz nemzetközi nyomás, s Fico is némileg változtat majd az álláspontján. S ne feledjük, az alkotmánybíróságnak is állást kell foglalnia az ügyben.
– Nagy valószínűséggel a választások után a SMER alakíthat kormányt, a kérdés csak az, hogy kivel. Két éve a jobboldali pártok az MKP kivételével kizárták ezt a lehetőséget, most eddig egyedül csak az SDKÚ tette meg ezt.
– Egy célunk van jelenleg, visszakerülni a parlamentbe, s kicsinek tartom annak a valószínűségét, hogy pont minket szólítsanak meg.
– S ha egy jobboldali koalíció léte múlna az MKP-n?
– Ha bekerülünk, akkor valószínűleg nem lehetne nélkülünk jobboldali koalíciót alkotni, s akkor minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy az elképzeléseinket maximálisan be tudjuk építeni a kormányprogramba.
Juhász Dósa János, Gömöri Hírlap
{iarelatednews articleid=”31842″}
