A Magyar Koalíció Pártjában több száz helyi szervezeti gyűlés, 18 járási konferencia, féltucat elnökségi- és egy országos tanácsi ülés előzte meg a szeptember 22-én, Füleken sorra kerülő alapszabály-módosító kongresszust.
A járási konferenciákon értékelték az alapszervezetek küldöttei az országos válságkezelő politika régióikra gyakorolt hatását, s szinte mindenütt beszámoltak az MKP megyei képviselői arról is, mit tudnak tenni a nehéz gazdasági és szociális helyzet enyhítésére a kerületi önkormányzati szervek. A tanács tagjai pedig úgy látják, ezek olyan kérdések, amelyek akár „pártfüggetlenül” is megjelenhetnének lapjainkban, hiszen a polgárok széleskörű tájékoztatása érdekében méltán kerülhetnének a sajtó hasábjaira. A tizennyolc járási konferencia legfontosabb napirendi pontja, persze, a szeptember 22-ei közgyűlés előkészületeire összpontosult, a küldöttek megválasztása és az alapszabály módosítása volt a tanácskozások küldetése. Az országos tanács ülése pedig a konferenciák kiértékelésére, a javaslatok megvitatására és összegzésére összpontosított a politikai események és fejlemények megvitatásán túl.
Csúsz Péter országos elnökségi tag, losonci járási elnök szerint jó, alkotó hangulat jellemezte a kongresszusra felkészülő időszakot. „Bevallom, kissé féltem a közgyűlést megelőző időszaktól, hiszen az alapszervezetek kongresszus-előkészítő üléseire és a járási konferenciákra is a vidék számára fontos munkálatokkal járó nyári hónapokban, illetve – főként az iskolák és ipari üzemek tekintetében – a szabadságolások idején került sor. Örömmel tapasztaltam, hogy a sikertelen parlamenti választások után és az említett zavaró körülmények ellenére alapszervezeteink komolyan vették a munkát, a járási konferencia pedig egyértelműen azt tanúsította, küldötteink eltökéltek és elkötelezettek az önálló magyar politizálás mellett, egyszersmind magyar közösségünkért érzett felelősségtudattal végzik munkájukat minden szinten választóink hatékony érdekképviselete céljából” – nyilatkozta az MKP közlönyében Csúsz Péter. Mint mondta, az országos tanács ülésén meg arról győződött meg, hogy ez országosan is igaz, vagyis a járási konferenciák nemcsak a közgyűlést előkészítő feladatukat teljesítették maradéktalanul, hanem „szinte államférfiúi magatartásról tettek tanúságot küldötteink, hiszen bizonyították, nemcsak a választásokban gondolkodnak, az esetleges négyéves megbizatásban, hanem abban a távlati célban, hogy a jövő nemzedéke számára is megmaradjon a lehetőség magyarként élni szülőföldünkön”.
A járási konferenciákon az országos elnökség tagjai is részt vettek, felszólalásaikban egyebek mellett a szomorú népszámlálási adatokat is elemezték, minthogy a tavaszi nyilvánosságra kerülésük óta járási szintű tanácskozásra most került sor először. Szinte mindenütt arra a megállapításra jutottak, amit az országos tanács nyilatkozata is tartalmaz: a magyar pártnak szoros együttműködésre kell törekednie a civil szervezetekkel és polgári társulásokkal, hogy a gazdasági és szociális gondok sikeres kezelése mellett hatékonyak legyenek a nemzeti identitás megőrzésére irányuló törekvések is. A Nagymihályi járásban ellenben azért volt – a többi konferenciáéhoz hasonlóan – kellemes a hangulat, mert ebben a régióban nőtt a magyarok száma, Nagykaposon pedig – a magyarok által is lakott felvidéki kisvárosok közül egyedül – az arányuk javult is. Erről már Mihók Gábor járási elnök szerint az említett együttműködés a járásban már a korábbi években kialakult, s a népszámlálás kapcsán arra is ügyeltek, minél több kérdezőbiztost kínáljanak fel az önkormányzatoknak, elkerülendő az esetleges manipulációkat. Pedig a régió évek óta a súlyosan hátrányos helyzetűek közé tartozik, innét is nagy az elvándorlás. „A járási konferencia erre a helyzetre is reagált, amikor úgy döntött, hogy maximális mértékben támogatjuk az alapszabály azon részének a módosítását, amely a nyitásra, a párt taglétszámának bővítésére, a fiatalok megszólítására irányul. A legfontosabb ugyanis az, hogy perspektívát adjunk nekik, lehetőséget biztosítsunk számukra részt venni a politikai és társadalmi életben, s elérni, hogy minél többen kapcsolódjanak – kapcsolódhassanak – be a közösségépítő munkába az egyetlen felvidéki magyar párt támogatásával” – mondta Mihók Gábor.
A komáromi járási konferencia iránt is nagy volt az érdeklődés, hiszen választókörzetként ez az a járás, ahol az MKP megnyerte a parlamenti választásokat (hasonlóan a párkányi választási körzethez, amely azonban, mint tudjuk, nem önálló járás). Talán ezzel is magyarázható, hogy a küldöttek rendkívül körültekintően és nagy felelősségtudattal tanácskoztak. Horváth Árpád járási elnök szerint ezt tükrözi a konferencia azon döntése is, amely szerint „egyetértettünk az alapszabály-módosítás javaslatának azon gondolatával, hogy a pártot nyitottabbá, a szimpatizánsok számára elérhetőbbé kell tenni, így egyet tudtunk érteni a tagfelvétel megkönnyítésének, valamint a határozatképesség lazításának gondolatával is. Fontosnak tartjuk azonban, hogy megmaradjon a párt konzervatív szemlélete és jellege, ami azt is jelenti, hogy fontos kérdések eldöntésénél elvárjuk tagjainktól az év folyamán nem olyan sokszor megszervezett tagsági üléseken való részvételt. Ezzel együtt pedig azt, hogy személyi kérdésekben és a választási együttműködést illetően a taggyűlés valóban csak akkor minősüljön határozatképesnek, ha a tagok több mint a fele jelen van a gyűlésen”. Az elnök szerint a komáromi küldöttek „fontos javaslatként” terjesztik majd a közgyűlés elé azt az elvárásukat, „hogy a párt szerveibe ugyanarra a tisztségre ugyanaz a személy két választási ciklust követően ne legyen megválasztható, csak egy ciklus kihagyása után. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy tisztségviselőink megfelelő motivációval, kihívással tevékenykedjenek pártunkban és új gondolatokkal, friss erővel járuljanak hozzá a párt progresszív fejlődéséhez, hatékony érdekképviseletet biztosítva magyar közösségünk számára”. A konferencián hosszas vitát váltott ki egy másik „elvi jelentőségű” javaslat, nevezetesen a tisztséghalmozás tilalma. „Megoszlottak a vélemények, hiszen a központ véleménye szerint néhány tisztség automatikusan összekapcsolódik. Ezt elismerjük mi is, mégis abban egyeztünk meg, politikusainknak törekedniük kell arra, hogy a tisztségükkel járó valamennyi feladatot a lehető legjobban teljesítsék, ennek érdekében pedig a lehetőségekhez és a körülményekhez képest kerülniük kell a tisztségek halmozását” – fejtette ki Horváth Árpád. A komáromi járási elnök bízik abban, hogy a füleki közgyűlésen olyan döntések születnek a párt nevét és alapszabályát illetően, amelyek által a párt hosszabb távon is sikeres lesz a szlovákiai magyarság sorskérdéseinek hiteles felvállalásában és hatékony kezelésében. (lsz)
mkp.sk, Felvidék,ma
{iarelatednews articleid=”35512,35438″}
