Az előzetes számok alapján Felvidékről 13 település kapcsolódott be a felolvasó-maratonba 1706 olvasóval: Dunamocs, Nagyszarva, Ipolyság, Csallóközaranyos, Búcs, Lukanénye, Deáki, Zselíz, Perbete, Nemesócsa, Lakszakállasi, Gúta, Marcelháza településekről. A búcsi Katona Mihály Alapiskolából jelentkezünk…
Idén is megszervezésre került a felolvasó-maraton, melynek lényege, hogy ugyanazon a napon minél többen olvassunk együtt – éljünk a világ bármelyik pontján. Tavaly 7 ország 115 településén több, mint 16.000 lelkes olvasó vett részt az eseményben.
A 2009-ben elindított Mesemaraton folytatásaképpen, Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór és Arany János után, az idén Gárdonyi Géza (1863 -1922) műveiből szervez maratoni felolvasást a székelyudvarhelyi székhelyű Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a Cimbora Gyermekek Klubja. A rendezvény célja, hogy minél többen részt vegyenek a közös olvasásban, akik szeretnek olvasni, és akiknek szeretnének továbbadni az olvasás örömét.
„A közös felolvasásnak összekapcsoló ereje van. Ezért örülünk, hogy egyre több település kapcsolódik be a nagy közös olvasásba otthoni helyszínen. Idén is csak annyit kérünk, hogy jelezzék az órát, és helyet, utólag pedig, hogy hányan olvastak fel és néhány fotót, hogy minden résztvevőt besorolhassunk a felolvasó maraton stafétaváltói közé, és elküldhessük a rendezvény alkalmi könyvjelzőit – kezdte tájékoztatását László Judit, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa.
Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója emlékére az idei Felolvasó-maraton során elsősorban az Egri csillagokra irányítjuk a figyelmet, de örülnénk, ha más, kevésbé ismert írása is előkerülne. A kicsiknek a meséit ajánljuk olvasásra. Rendezvényünk nem olvasóverseny, tehát a gyengébben olvasók is nyugodtan vágjanak neki akár kisebb részletek felolvasásának. Ne legyen az olvasás a jók kiváltsága, legyen ez megszerzett joga mindenkinek, akit megtanítottak rá!
A résztvevők idén is személyre szóló könyvjelzőt kapnak ajándékba, saját nevükre kitöltve, ami egyben azt is bizonyítja, hogy részesei voltak a közös olvasásnak. Az irodalom órákat aznap szánják erre a témára. Összegyűlhet 2-3 osztály egy csoportba és meghallgathatják egymást (fontos, hogy ne csak a pedagógusok olvassanak a gyerekeknek, de ők is kapcsolódjanak be a közös olvasásba). Esetleg ügyesebb diákok dramatizálhatnak egy egyszerűbb jelenetet a felolvasott részből.
Olvasni magányosan is élmény, mégis ritkán tesszük manapság. Ezért ha valaki otthon, egyedül, vagy családi programként velünk egy időben leveszi a polcról Gárdonyi valamelyik írását és velünk együtt beleolvas, régi kedvenc olvasmányába, mi elhisszük neki, és könyvjelzőt küldünk ennek emlékére!
Nem szeretnénk kizárólag gyerekrendezvénnyé nyilvánítani ezt a napot hisz az olvasás nem csak az ő kiváltságuk. Ezért felhívásunk mindenkinek szól, aki szeret olvasni. Én meg ígéretem szerint küldöm a könyvjelzőt, annak emléke képen, hogy együtt haladtunk ma egy kicsit az égig érő fán a napsütés fel” – zárta nyilatkozatát László Judit.
Az előzetes számok alapján Felvidékről 13 település kapcsolódott be, 1706 olvasóval: Dunamocs, Nagyszarva, Ipolyság, Csallóközaranyos, Búcs, Lukanénye, Deáki, Zselíz, Perbete, Nemesócsa, Lakszakállasi, Gúta, Marcelháza. 2013. február 19-én a búcsi Katona Mihály Alapiskola tanítói és tanulói is csatlakoztak a Felolvasó-maratonhoz.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével, és bekapcsolódott a felolvasásba Csenger Ferenc, a falu szülötte, a Pátria Rádió munkatársa.
Csekes Ilona magyar szakos pedagógusunk ötlete nyomán kapcsolódtak be a Felolvasó-maratonba. Nagyon jó ötletnek tartották a kezdeményezést, mert az iskola vezetése nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minél több olyan rendezvényt szervezzen, ahol együtt vannak a tanulók, másrészt intenzívebben felhívják a gyermekek figyelmét a magyar irodalomra.
Gárdonyi Géza munkássága az Egri csillagokon kívül nem nagyon ismert a tanulók körében.
Gárdonyi a nyolcvanas években otthagyja a falusi tanítóskodást, és feljön Budapestre írónak és újságírónak. Világnézete kezdettől fogva zavaros: ateizmus és misztikus vallásosság, racionalizmus és irracionalizmus, társadalmi forradalmiság és konzervativizmus, naturalista valóságfeltárás és idillikus kibúvó a valóság elől megemésztetlenül kavarog benne. Világéletében filozófiai izgalomban él, de ugyanakkor mélységes részvéttel áll minden emberi bánat mellett. Ráadásul egy sose múló bánatú, nagyon rossz házasság szakadatlan boldogságkeresővé teszi, aki valójában nem hisz a boldogság lehetőségében. Ilyen módon a magyar irodalom egyik legzavarosabb lelki életű jó írója, akinek az élete tele van pálfordulásokkal, aki egyre inkább elidegenedik az emberektől, és közben oly szépen, világosan, egyszerűen és mégis gazdag lírai árnyaltsággal ír emberekről, helyzetekről, elmúlt korokról és maga körül látott szenvedő lelkekről, mint kevesen abban az időben.
Az egri magányban írja regényeit és novelláit, olykor színjátékait, és amit ír, azt az olvasók lelkes szeretettel fogadják, mert amit Gárdonyi ír, az lehet zavaros filozófiájú, lehet olykor nyomasztóan reménytelen, de olyan kellemes olvasmány, hogy a gyönyörködő olvasó alig veszi észre, milyen komor, amit mond.
Mivel Gárdonyi Gézának vannak felvidéki kötődései is ezért felolvastam a gyerekeknek a Két menyasszony című novelláját, ami arról szól, hogy a Martos mellett lévő Kingyes tanyán meglátogatták Pósa Lajossal (író) és Lányi Gézával (cimbalmos) Feszty Árpád festőt.
A két író meg egy cimbalmos így el nem végződött a világon! – írta Gárdonyi. És mikor a mi kocsink bejárt a tanyára, Feszty Árpád ott állt már elmeredő szemmel az ajtóban. A kezében két rengeteg nagy rozsdás pisztolyt lógatott.
No aztán, hogy micsoda regényes hely az a Kingyes, és hogy mit csináltunk mi ott három napig, azt nem mondom el. Kingyes maradjon fölfedezetlen és ismeretlen rejteke Feszty Árpádnak. Az ott időzésünk történetét pedig őrizze meg szintén kedves közös emlékünk gyanánt az a közösen csinált vers a mestergerendán, amely így kezdődik: 1894. szept. 12. 13. 14. – Itt mulatott három ember, azaz négy és így végződik: Ilyet nem látott a Kárpát! Isten veled, Feszty Árpád! – mesélte el Győző Andrea, a búcsi Katona Mihály Alapiskola igazgatónője.
Hozzátette: Nagyon örülök annak, hogy kicsit központba kerültek azok a gyerek, akikre a többiek felnézhetnek igazán, mert manapság nem divat azokra felnézni, akik ügyesek, okosak, jól tanulnak, inkább a másikok (lúzerek) a menők, úgy gondolom ezzel most ők is meg vannak jutalmazva” -nyilatkozta.
A Felvidéken megrendezett eseményen a 12 óra leforgása alatt több résztvevő jelent meg. Volt, aki elejétől végéig ott volt, de voltak olyanok, akik csak pár órára csöppentek be, megízlelni az irodalmi maraton hangulatát. Minden résztvevő rendkívül jól érezte magát, ugyanis a hangulat remek volt, mivel fiatalok és idősek együtt merültek el Gárdonyi Géza lebilincselő írásaiban. Jó volt együtt megélni az olvasás örömét!
További fényképek a Képgalériánkban tekinthetők meg.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
