Lovas és gyalogos hagyományőrző harcosok emlékeztek június 29-én, szombaton Ópusztaszeren a 907-es pozsonyi csatára, amikor az Árpád fejedelem vezette magyarok visszaverték a túlerőben lévő német csapatok támadását.
A Kárpát-medence minden szegletéből több ezer vendég érkezett az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba, a hagyományőrző íjásztalálkozóra, a Nyílzáporra – tájékoztatott a park marketingvezetője.
Kodácz Csengele elmondta, a családoknak szóló program a délelőtti íjászregisztrációval kezdődött. A 10. századi vitézek hadi tábora, kézművesvásár, középkori játékok és kiállítások mellett bábelőadás, gólyalábas vásári komédia, középkori duda- és dobmuzsika, szeri patika – gyógyító növények kiállítása -, solymászat, kemencés sütés és nomád ételek kóstolója is várta a vendégeket.
A Csete jurtában A lovas íjászat története címmel kiállítás nyílt, de volt gyalogos vívó- és lovas hadibemutató is a Kassai Lovasíjász Iskola növedékeinek részvételével. A Nomád parkban a vendégek tanulhattak az Árpád-kori íjászati módszerekről, tartottak íjászoktatást, és lehetőség nyílt az íjak kipróbálására is.
A rendezvény leglátványosabb elemének a délutáni együttlövés volt, amikor csaknem kétezer gyalogos és lovas íjász szabályos hadrendbe felsorakozva együtt hagyományos – visszacsapó-merevszarvú – magyar íjával kilőtte nyílvesszőjét. A hagyományőrző harcosok a 907-es pozsonyi csata emléke előtt tisztelegve szabadtéri hadijáték keretében idézték meg az első kárpát-medencei, magyar honvédő háborút.
A csata jeleneteit a Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző íjásztalálkozóján, a Nyílzáporon elevenítették föl a harcosok, akik között szép számmal voltak nők és gyermekek is.
Magyar Attila főszervező az MTI-nek elmondta, 907-ben Gyermek Lajos keleti frank király parancsára hatalmas bajor, sváb haderő vonult fel a magyarok ellen. A legendárium szerint százezren lehettek, de a mértékadó becslések szerint is többszörös túlerőben voltak a magyarokkal szemben. A kisebb magyar lovascsapatok már a határvidéken, a gyepükön is meg-megtámadták a bajor csapatokat, ezzel lassítva felvonulásokat a Duna két partján. A végső összecsapásra pedig a mai Pozsony közelében került sor.
A csata pontos menetéről keveset tudni, de a magyarok fölényes győzelmet arattak a túlerőben lévő ellenség fölött, a legenda szerint azonban súlyos árat fizettek érte, Árpád fejedelem halálos sebet kapott itt.
Az immár hetedik alkalommal megszervezett Nyílzápor célja az ősök előtti tisztelgés mellett a magyar íjászhagyományok felelevenítése is – mondta Magyar Attila.
A csatajelenet során a Kárpát-medence minden szegletéből összesereglett íjászok szabályos hadrendben – tizedekbe, rajokba és századokba sorakozva – vonultak föl az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark melletti pusztán. Az egymást az Árpád-korban használt hujj-hujj-hajrá csatakiáltással köszönő harcosok közül először a lovas íjászok szálltak szembe a bajorokat alakító hagyományőrzőkkel, ezt a gyalogosok kézitusája követte, majd az íjászok az eget is szinte elsötétítő nyílzápora jött. Az íjászok előbb egymást váltva célzott lövéseket adtak le a képzeletbeli ellenséget szimbolizáló célbábukra, majd fegyvereiket az ég felé irányítva egyszerre árasztották el az ellenfél táborát nyílvesszőikkel.
Az egész napos rendezvényt este szertűzzel és moldvai zenével zárták.
MTI nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”23113,15527,15500″}
