Szili Katalinnal Pozsonyban

Szili Katalin a magyar Országgyűlés volt elnöke szeptember 25-én, szerda este látogatást tett az MKP pozsonyi székházában, megbeszélést folytatott az MKP több elnökségi tagjával, majd Csáky Pál „Beszélgetések a nemzettudatról sorozatának” a vendége volt.
Az MKP vezetői közül Berényi József elnök, Szigeti László OT-elnök, Bárdos Gyula és Csáky Pál elnökségi tagok találkoztak Szili Katalinnal. A fórumra több ismert közéleti személy eljött, köztük Balogh Csaba Magyarország pozsonyi nagykövete és Duray Miklós politikus-író is.
Csáky Pál emlékeztetett arra, hogy Szili Katalin, az Országgyűlés elnökeként, MSZP-politikusként kijelentette 2004-ben, hogy „igennel” fog szavazni a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson, és ezzel tulajdonképpen szembement az akkori miniszterelnök akaratával.  A népszavazás után viszont arra is volt példa, hogy kifütyülték a kormánypolitikusokat a határon túli magyaroknál tett látogatásaik során. Hogyan élte át „ezeket a turbolenciákat”?
Szili Katalin válaszában elmondta: „Vannak olyan pillanatok a korszakomban, melyek, ha fájnak is, vállalnom kell”.
A kettős állampolgárság kérdéséről az volt a meggyőződése, ha a politika nem döntött hosszú évekig ebben a kérdésben, akkor a népszavazásnak kellene eredményt hoznia. Kassán az ő látogatása idején is fütty szólt, ugyanakkor ellentétes élmények is voltak, mint például amikor virágcsokorral köszönték meg a kiállását.  „2010-ben maximális mértékben támogattam, hogy az Országgyűlés helyére tegye ezt a kérdést. Meggyőződésem az is, hogy az állampolgársághoz hozzátartozik a  választójog. Az állampolgárság egy és oszthatatlan, a hozzátartozó jogok szintúgy”.
Csáky Pál következő, Szili Katalinnal kapcsolatos cselekményre is visszatekintett. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) gyakorlatilag nem működött. Az országgyűlés elnöke kezdeményezésére és vezetésével viszont megalakult a Kárpát-medencei Magyar  Képviselők Fóruma (KMKF).
Szili Katalin úgy gondolta, azoknak, akik egy nemzethez tartoznak, lehetőséget kell teremteni az intézményes magyar-magyar gondolatcserére és munkára.  „Tizenkét komoly stratégiai anyagot fogadtunk el, és valamennyi dokumentumot konszenzussal hoztuk meg. Olyan stratégiákat fogalmaztunk meg, melyekből még ma is táplálkozunk. Említhetem például a szórványprogramot, melynek előkészítésében az itt ülő Duray Miklós nagy munkát végzett. A KMKF sikertörténet, ennek legjobb bizonyítéka, hogy a 2010-es választások után a jobboldal is megtartotta, és ma is hatékony munkát végez”.
Csáky Pál röviden ismertette a jól működő európai autonómiamodelleket, amelyek példaértékűek lehetnek a számbeli kisebbségben élő magyar közösségek számára is. Szili Katalin ma az Országgyűlésben az autonómia-albizottsága elnökeként is tevékenykedik, úgy véli, Magyarország csak segítséget nyújthat az autonómia kérdésében a határon túli magyaroknak.   
„Nagyon szeretem a magyarságot. Bízom abban, hogy eljön az idő, amikor az összefogás fontosabb lesz minden pártpolitikai megosztásnál, és ez meghozza az eredményt” – mondta.