Szlovákiában továbbra is érvényes maradt az a törvény általi megkötés, hogy a kisebbség nyelvén sugárzott adásokat – a műsorszolgáltató költségén – államnyelven feliratozni vagy szinkronizálni kell, ami közszolgálati feladatokat ró a magánszolgáltatókra.
Bauer Edit európai parlamenti képviselő még 2013 november elején írásbeli választ igénylő kérdést intézett az Európai Bizottsághoz a szlovák parlament által módosított műsorsugárzásról és műsorszórásról szóló törvény diszkriminatív rendelkezései kapcsán.
Michel Barnier uniós biztos több mint két hónap után, január 21-én küldött válaszában megerősíti: a Bizottság vizsgálja az említett törvényt.
Mint ismert, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2013. október 22-én hagyta jóvá a műsorsugárzásról és műsorszórásról szóló törvény módosítását, amellyel az Európai Bizottság (EB) észrevételeire reagált. Az EB korábban a hatósági engedély alapján történő szlovákiai műsorsugárzás jelenlegi nyelvi szabályozását kifogásolta. Az elfogadott törvény alapján azon műsorszolgáltatók, amelyek engedéllyel rendelkeznek arra, hogy az EU valamely hivatalos (a szlováktól eltérő) nyelvén sugározzanak műsorokat, és akik programkínálatukat a Szlovákiában letelepedett egyéb uniós államok polgárainak kívánják nyújtani, a jövő évtől kivételként mentességet élveznek az államnyelv kötelező használata alól.
Ezzel szemben – hangsúlyozza levelében Bauer Edit – a jóváhagyott módosítás szerint a szlovák Frekvenciatanács az engedélyezést elutasíthatja abban az esetben, ha a kérvény regionális vagy helyi sugárzásra vonatkozik, illetve, ha az adott területen az államnyelven nincs elégséges regionális műsorszórási kínálat. „A Kulturális Minisztérium szerint ezzel „biztosítva lesz a szlovák állampolgárok joga, hogy régiójuk vagy városuk történéseiről államnyelven tájékozódjanak”.
Azt azonban a törvény nem tartalmazza, hogy mi az elégséges kínálat, és milyen kritériumok alapján határozzák ezt meg. Ráadásul a törvény kimondja, hogy a Frekvenciatanács ülései, amelyeken sugárzási engedélyekről tárgyalnak, akárcsak az ülésen készült jegyzőkönyvek, nem nyilvánosak” – fogalmaz Bauer levelében, rámutatva arra: Szlovákiában továbbra is érvényes maradt az a törvény általi megkötés, hogy a kisebbség nyelvén sugárzott adásokat – a műsorszolgáltató költségén – államnyelven feliratozni vagy szinkronizálni kell, ami közszolgálati feladatokat ró a magánszolgáltatókra.
Bauer három pontban fogalmazta meg kifogásait az EB-nek. Szerinte kérdéses, hogy összhangban van-e a licenc odaítélésére vonatkozó korlátozás az EU működéséről szóló szerződés 56. cikkében foglaltakkal, illetve az Európai Bizottság korábbi kifogásaival.
Felmerül ugyanakkor az is, hogy a szabályozás diszkriminatív, hiszen különbséget tesz a bevándorló uniós polgárok és Szlovákia nem szlovák nemzetiségű állampolgárai között. Bauer végül megemlíti, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottsága már 2010. októberi véleményében kifogásolta a Szlovákiában kisebbségi nyelven sugárzó televíziós műsorszolgáltatokat terhelő, anyagi többletteherrel járó, államnyelvvel kapcsolatos kötelezettséget, rámutatva arra, hogy „abban az esetben, ha a szlovák állami szervek teljes kétnyelvűséget akarnak elérni, kívánatos lenne, ha maga a szlovák állam nyújtana pénzügyi keretet a műsorok feliratozására és szinkronizálására”.
A szóban forgó kötelezettség azóta sem szűnt meg, és az állam továbbra sem biztosít anyagi kompenzációt az említett szolgáltatóknak a többletköltségek enyhítésére. Vajon összeegyeztethető ez a kötelezettség a közösségi joggal? – teszi fel a kérdést Bauer.
Michel Barnier válaszában leszögezi: a Bizottság vizsgálja a nem szlovák európai uniós nyelvű televízió- és rádióprogramok sugárzását és továbbközvetítését szabályozazó szlovákiai jogszabályt.
„Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően az egy vagy annál több hivatalos nyelv védelme vagy előmozdítása érdekében a tagállamok által bevezetett bármilyen korlátozásnak diszkriminációmentesnek, a cél elérése érdekében megfelelőnek és szükségesnek kell lennie” – olvasható Barnier levelében, melyben a biztos ígéretet tett arra, hogy a Bizottság vizsgálata a felvetett konkrét aggályokra is ki fog térni.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39848,31354,12175,23218,23065,16573″}
