Budapesten tartotta első szélesebb konferenciáját a Magyarország Barátai Alapítvány január 19-21-e között. Felvidékről B. Kovács István, Gyüre Lajos és Bárány István vett reszt. Mindhárman a nagy nevű kassai ipari diákjai voltak. Portálunknak Gyüre Lajos számolt be:
Maga a Magyarország Barátai Alapítvány már két éve él, és működik. Alapítói a világba szakadt magyarok legkiemelkedőbb, ismert alakjai, mint például Oláh György Nobel-díjas kémikus, Marton Éva világhírű operaénekes, Lámfalussy Sándor közgazdász. A nemrég megrendezett kongresszuson az alapítvány 80 meghívott tagja értekezett arról, hogyan tud ki-ki a maga területén segíteni az anyaország imázsának, jóhírének a terjesztésében, az általa elért eredmények hazai alkalmazásában, illetve azok átadásában és felhasználásában az otthoni környezetben.
Az alapítvány mentes mindennemű pártpolitikától, párthoz való tartozástól. Fenntartása, működtetése adományokon keresztül valósul meg. Ez a biztosítéka annak, hogy a tagok a konferencián minden külső ráhatás nélkül elmondhatták javaslataikat a várható segítség módozatairól, s azokról a lehetőségekről, amelyeknek birtokában az Alapszabályzat által meghirdetett célnak eleget tehessenek.
A konferencia programjának egyik pontjaként a Sándor palotában tett látogatás volt, ahol Áder János államfővel való találkozás tette emlékezetessé az ülést. A találkozó résztvevői szinte az egész világból toborzódtak. Elsősorban a nyugati területekről: Kanadából, az Egyesült Királyságból, Németországból, Franciaországból, stb., de a szomszédos államokban élő, határon kívüli tagok is jelenlétükkel, hozzájárultak, és igazolták a magyarság teljes jelenlétét a világban. Így az erdélyi, szerbiai, ausztriai és természetesen a felvidéki magyarság képviselői mondták el az alapítvány működtetésével kapcsolatos javaslataikat.
Egyik érdekes színfoltja volt a találkozónak a kerekasztal- beszélgetés, ahol Magyarország külügyminisztere, Martonyi János elemezte a magyar külpolitika jellemző sajátosságait, és a sokat vitatott keleti- nyitás fontosságát. A továbbiakban Oplatka András történész fejtegette: miért olyan negatív ma a német közélet véleménye Magyarországról amilyen, melyre Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója válaszolt, illetve Roska Tamás akadémikus élvezetes párbeszédét hallgatták meg a jelenlévők.
Majd ezt követte a színvonalas szórakoztató műsor. Ennek egyik szereplője a mi fiatal, peredi énekesünk, Takács Noémi volt (felvételünkön). 
A konferenciáról való tudósításomat nem zárhatnám jellemzőbb értékeléssel, mint Áder Jánosnak a fogadáson mondott, emberi melegséget sugárzó szavaival: „Magyarország büszke lehet arra, hogy ilyen barátai vannak!”
Az államfő tiszteletet parancsoló, és meghatónak nevezte a világ négy sarkából összegyűlt művészeket, tudósokat, szakembereket, orvosokat, üzletembereket, hogy tudásukkal segíteni akarásukkal hozzájárulnak „egy kis nép jelenlétéhez a nagyvilágban, s nem utolsósorban szívünkbe táplálják azt a tudatot, hogy van kire számítani, ha bajban van az ország!”
A találkozót záró gondolatokat Sir George Radda, a Biomedikai Kutatási Tanács (Szingapúr) elnöke mondta el, illetve Vizi E. Szilveszter, az idegtudományok nemzetközileg elismert kutatója, az Alapítvány elnöke búcsúszavaival ért véget a kiváló szervezésű kétnapos találkozó.
Gyüre Lajos, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43729″}
