Tornán az évértékelő közgyűlésen a tagságon kívül Köteles László országos alelnök, míg Rimaszombatban Bárdos Gyula országos elnök is részt vett.
A Csemadok Tornai Alapszervezete a helyi magyar tannyelvű alapiskolában, a Csemadok Rimaszombati Alapszervezete az Európa étterem tartotta évzáró közgyűlését.
Tornán a közgyűlést Krompasky Marianna szavalata nyitotta meg, és a Búzavirág éneklő csoport népdalokat adott elő. Majd a Kincskeresők /a helyi magyar tannyelvű alapiskola tanulói: Krompasky Kristóf és Füleky László/ tartottak képes bemutatót Torna vallási hagyományiról.
A 2013-as év kiértékelésben Komjáti Attila, elnök, kihangsúlyozta, hogy az alapszervezetnek az elmúlt évben 22 rendezvénye volt.
„Minden rendezvény közösségünk nemzettudatát volt hivatott erősíteni. Alapszervezetünk meghívására ellátogattak hozzánk a temerini fiúk, nagyon jó hangulatú délutánt töltöttünk Tamás Ilonka nénivel, aki a visszacsatolás éveiben tornai lakos volt.
Nagyon érdekes előadásokat tartott Batta György és Popély Gyula. Felavattuk Fecsó Pál tanár-költő emléktábláját és a Via Nova Ifjúsági Csoport szervezésében, de aktív részvételünkkel, ha csak pár órára is, életre keltettük a jelenleg romokben heverő megyeházat” – mondta az elnök.
Az elnök felhívta a jelenlévők figyelmét az elkövetkezendő vállasztások jelentőségére. A vitában többen kifejtették, hogy nagyobb összefogásra lenne szükség. Hiányos az információ áramlása, aminek a kiküszöbölésére elengedhetetlen egy kommunikációs terv kidolgozása. Szomorú tényként állapították meg a tagság gyér részvételét a rendezvényeken.
A zárszóban Komjáti Attila megköszönte az aktív tagok áldozatos munkáját. Az évzáró taggyűlés nemzeti imánk eléneklése után kötetlen beszélgetéssel zárult.
Rimaszombatban az összejövetel a Himnusszal s a Blaha Lujza Vegyeskar rövid műsorával kezdődött, amit Cerovsky Gyula elnök beszámolója követett, aki röviden felsorolta s értékelte a tavalyi rendezvényeket.
A 2013-as év is a farsangi bállal indult, amely a farsangi időszak rövidsége miatt átcsúszott a böjti időszakba, de így is mintegy 300 vendég mulatott az Unicum és Jakab Géza zenei aláfestése társaságában. Megemlékeztek az 1848-as szabadságharcról (a Tompa Református Gimnázium műsora színesítette az ünnepséget) és az aradi vértanúkról sem feledkeztek meg, a tavalyi évzárót április elején rendezték meg.
Beszálltak a Tompa Napok szervezésébe is, míg a nyár legfontosabb rendezvénye a tizedik alkalommal megrendezett Fonóka tábor volt, amelyen az esős, kifejezetten kellemetlen időjárás ellenére mintegy 70 diák vett részt. Augusztusban Európa Kulturális Fővárosát, Kassát látogatták meg, ahol részt vettek a Benyovszky Móric életéről készült táncjáték bemutatóján.
Októberben rendezték meg a IV. Gömöri Kórustalálkozót, amelyen a hazaiakon kívül egy kassai, egy pelsőci és egy ipolysági kórus mutatkozott be nagy sikerrel. Cerovsky a tavalyi év egyik legfontosabb újdonságának a táncház megvalósítását tartotta, amely egész tömegmozgalmat indított el.
Ahogy mindehhez Mács Katalin, a táncház ötletgazdája, főszervezője hozzátette, első alkalommal nem fértek el a kultúrház esztrádtermében, a kétévestől a nagymamáig akadt jelentkező, s ma már ott tartanak, hogy külön óvodás és kisiskolás csoportot kellett indítani a Kis Gömörnél is, s ha az érdeklődés továbbra is hasonló marad, mindkét csoportot meg kell duplázni. Szombaton tartják az idei első táncházat, s már busszal érkeznek Fülekről és Rozsnyóról is – tette még hozzá Mács, aki szerint az Új Gömör egy kicsit csendesebb évet zárt tavaly, kevesebb fellépéssel, kiemelt feladatának tartva viszont a környékbeli táncegyüttesekkel való kapcsolatépítést, így a fülekiekkel és a dernőiekkel dolgoztak együtt.
Az Új Gömör az idén ünnepli a 20. születésnapját, amelyre ünnepi műsorral készülnek.
Cikó Norbert számolt be a Blaha Lujza Vegyeskar tavalyi évéről (mind az Új Gömör, mind a Blaha Lujza Vegyeskar az alapszervezet égisze alatt működik), s a vegyeskar Dél-Szlovákia számos településén fellépett (Szepsi, Fülek, Ajnácskő, Péterfala, Kálosa, Felsővály), s ősztől új karnagyuk van a rimaszécsi Sósik Szilárd személyében.
Az alapszervezet az idén is megrendezi a már hagyományos programjait, s mindezekhez a Kormányhivatal és a megye támogatását is kérte. Cerovsky szólt a gondokról is, s mint elmondta, nagyon hiányzik a harmincas-negyvenes generáció a szervezetből, azok, akik a stafétabotot átvehetnék. A szervezet működése több helyen átalakításra szorul, így tavaly gondot okozott a tagdíjak beszedése, s a rendezvények propagálása sem volt minden esetben zökkenőmentes. „Ideje lesz a tagsági nyilvántartást és a tizedesi rendszert is újraszervezni” – tette hozzá az elnök, s köszöntötték a minap Galántán Csemadok Életműdíjat kapott Ádám Lajos tánctanárt is.
Bárdos Gyula üdvözlő beszédében hangsúlyozta, annak ellenére, hogy a Csemadok 1995 óta nem kap állami támogatást, csodák csodájára még mindig működik.
„A fáklyát, amelyet elődeink 1949-ben meggyújtottak, tovább kell vinni. Soha nem volt ennyire fontos a közösségépítés, mint most” – utalt Bárdos az előtte szóló Mács Katalin szavait megerősítve, s hozzátette, hogy mindenkit be kell vonni ebbe a feladatba. „Aki nem tud táncolni vagy énekelni, annak a szervezésből kell kivennie a részét” – mondta Bárdos, aki külön megköszönte a rimaszombatiaknak a Tompa Napok példás megrendezését, s hozzátette még, hogy az egyre lehetetlenebb feltételek között is a szervezet több mint húsz országos rendezvény házigazdája, s ez a szám önmagáért beszél – számolt be a rimaszombati közgyűlésről a Gömörilap.sk.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43910,26854″}
