Izgalmas feladatra vállalkozott a Rimaszombati Gömör-kishonti Múzeum munkatársa, aki Rimaszombat azaz az „akáclombos város” 19. századi polgári világának legjellemzőbb részleteibe próbál betekintést nyújtani. Egy városképet és belső világot, amelyet az I. világháború s annak számunkra tragikus végkifejlete – akárcsak a környékbeli településekét –szinte alapjaiban semmisített meg. A kötet alapját a szerzőnek a Gömörország c. folyóiratban 2006-tól megjelentetett és gazdag képi anyaggal is ellátott „A polgári Rimaszombat” című sorozata képezi.
A kötet nem hagyományos értelemben vett tudományos munka. Az ezektől könnyedebb, a korabeli hangulatokat felelevenítő idézetekkel bőséggel ellátott olvasmányosabb szerkezet a mélyebb történelmi ismeretekkel nem rendelkező olvasó számára is betekintést nyújt a mára letűnt világ mindennapjaiba. Az egyes fejezetek csak nagyon lazán kötődnek egymáshoz, így a kötetet szinte bárhol el lehet kezdeni olvasni. A a 14 fejezetben megismerkedhetünk például a város közigazgatásával (benne a polgármesterek, főispánok és alispánok életrajzi adataival), Rimaszombat demográfiai alakulásával, az ipar, az építészet, a közlekedés fejlődésével, a könyvtárakkal és a mai Gömör-kishonti Múzeum létrejöttével és kezdeti időszakával. Önálló fejezeteket kaptak a város társas egyletei, a bálok és mulatozások világa, a zene és színház. Természetesen nem maradhatott ki az oktatás és nevelés kérdésköre sem. A zárófejezetben az ünnepi eseményekről, az évfordulókról és megemlékezésekről olvashatunk. Hozzátéve, hogy akárcsak ebben a fejezetben, úgy máshol is el tudtam volna képzelni más, kissé áttekinthetőbb belső elrendezést is.
A kötet Gömör-kishonti Múzeum Egyesület kiadásában a Gömör-kishonti Téka 21. kötetként jelent meg. Hivatalos bemutatójára március 21-én (péntek) este 18.00 órától kerül sor a rimaszombati Három Rózsa kávéházban. Az est házigazdája B. Kovács István lesz, aki egyben a kötet szerkesztője is.
Puntigán József, Felvidék.ma
