A választott jelöltek neveivel frissítve. Bár a jobboldal részéről volt olyan törekvés, hogy halasszák el az alkotmánybírók megválasztását, ma délután 17.00 órakor a parlament valószínűleg a 13 jelöltből kiválaszt hatot, akikből azután Ivan Gašparovič leköszönő köztársasági elnök kiválasztja a három új alkotmánybírót. Richard Sulík, az SAS elnöke szerint úgy lenne helyes, ha az új alkotmánybírókat már az újonnan megválasztott köztársasági elnök választaná ki, Pavol Paška házelnök azonban megüzente, az államfőválasztás a parlament jogkörein nem változtatott.
Az Alkotmánybíróság élére Štefan Harabin, a Legfelső Bíróság elnöke Jana Baricovát, a Legfelső Bíróság bírónőjét javasolja. Jaromír Čižnár főügyész pedig Ján Bernátot, a Nyitrai Kerületi Bíróság bíróját és Vladimír Horváthot, a Főügyészség ügyészét javasolja alkotmánybíróknak, de a jelöltek közt van többek közt Ján Mazák is, akit a KDH elnöke, Ján Figeľ jelölt, s mint köztudott, a napokban elvállalta az új köztársasági elnök, Andrej Kiska tanácsadói felkérését is, valamint a Szlovák Ügyvédi kamara jelöltje, Peter Filip ügyvéd is.
A választás előtt valamennyi jelölt meghallgatáson vett részt a parlament Alkotmányjogi Bizottsága előtt, és mindannyian megfeleltek a feltételeknek.
Az Alkotmánybíróság szervezéséről szóló törvény értelmében alkotmánybírókra javaslatot a parlamenti képviselők, a kormány, az Alkotmánybíróság és a Legfelső Bíróság elnöke, a főügyész és a jogászok érdekvédelmi szervezetei, valamint a tudományos intézetek tehetnek.
Daniel Lipšic (független) parlamenti képviselő szerint amennyiben Ivan Gašparovič kinevezi a három új alkotmánybírót, az az Alkotmány szándékos megsértése lesz, ami ellen a képviselőknek tenniük kellene. „Egyetértek azzal, hogy a köztársasági elnök június 15-ég gyakorolja a jogköreit. De előre döntést hozni az alkotmánybírók kinevezéséről, akik csak július 4-ével tölthetik be el a tisztségeiket, nemcsak törvényellenesnek, hanem alkotmányellenesnek tartom. Akkor már az is lehetséges, hogy valakit három évvel előre megválasszunk. Micsoda ostobaság ez?” – tette fel Lipšic a parlamenti testület ülésén a kérdést. A képviselő szerint, amennyiben ez mégis bekövetkezne, a képviselőknek Alkotmánybíróságra kellene adniuk az ügyet. S amennyiben az Alkotmánybíróság megerősítené a döntést, az új köztársasági elnöknek Lipšic azt javasolná, váltsa le az Alkotmánybíróság vezetését. A képviselő emellett némely jelölt személyével kapcsolatban is kifogásokat emelt. Ján Bernáttal kapcsolatban például azt kifogásolta, hogy kommunista káder volt, a forradalom után pedig a Főügyészségen a Speciális Ügyészi Hivatalt vezette, amely elsősorban a súlyosabb szervezett bűnügyekkel és a korrupciós ügyekkel foglalkozott, az igazgatása alatt azonban egyetlen panaszt sem emelt az osztály – fogalmazott Lipšic.
Peter Filippel kapcsolatban viszont azt emelte ki, hogy szinte az összes súlyosabb szervezett bűnügyben, mint pl. a Majský- vagy a Hrbáček, Bielik-ügy, illetve a Piťo-banda ügye, ő volt a védőügyvéd, ami ugyan Filip dolga, és nem büntetendő cselekmény, hiszen mindenkinek joga van védőügyvédre, de ha alkotmánybíróvá választanák, azt botrányosnak tartaná.
Titkos szavazással öt jelöltet választott meg csütörtök este, április 3-án a parlament az Alkotmánybíróságba. Ezek: Imrich Volkai (84 szavazat), Jana Baricová (78), Ján Bernát (78) Miroslav Duriš (77) és Eva Fulcová (79). A hiányzó hatodik jelöltet a szavazás második körében sem sikerült megválasztani. Az újabb fordulóra a törvényhozás májusi ülésén kerül sor.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44928″}
