Európai romacsúcsot tartottak Brüsszelben, a negyedik alkalommal megrendezett pénteki, április 4-i tanácskozás egyik vezetője Bauer Edit európai parlamenti képviselő volt. A képviselő asszony felhívta a figyelmet arra, hogy a romaintegráció csak akkor lehet sikeres, ha minden érintett vállalja és teljesíti a maga feladatát. Véleménye szerint a romák bevonása nélkül a romaintegráció lehetetlen, ennek érdekében meg kell erősíteni a terepen végzett tevékenységeket és a családok támogatását. Mint mondta, a gyermekekre kell összpontosítani, mert sokan közülük az alapiskolát sem tudják elvégezni, ami a nagyon megnehezíti a unkavállalást.
Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogokért felelős alelnöke egyetértett azzal, hogy a roma gyerekek nagyon nagy figyelmet igényelnek, mert ők a jövő felnőttei, és ha az ő gondjaikat nem sikerül megoldani, akkor a rendszer újra fogja termelni a problémákat. A tanácskozáson bejelentette, hogy új internetes oldalt indítanak, amely lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy tájékozódjanak a rendelkezésre álló uniós forrásokról.
A tanácskozáson részt vett Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője is. A csúcson megjegyezte, az integráció megoldáskeresésében elengedhetetlen az őszinteség és a helyzettel való reális szembenézés. Kiemelte a kultúra fontosságát, mely lehetőséget ad a felemelkedésre, egyúttal a szociális nyomorból való kiemelkedésre is esélyt kínálhat.
Az Európai Uniónak van mire büszkének lennie a romaintegrációval összefüggésben, de közel sem jelenthető ki, hogy minden tökéletes volna – vonta meg az uniós és tagállami romaintegrációs stratégiák mérlegét José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pénteken, a negyedik Európai romacsúcson.
Barroso kiemelte, hat éve beszélt először uniós szinten romaintegrációról, és akkor senki sem gondolta, hogy később ez a kérdés ilyen előkelő helyre kerül a napirenden. Mint mondta, sokat elárul egy társadalomról az, hogy hogyan bánik az elesettekkel.
Az Európai Bizottság elnöke megjegyezte, hogy a romaintegráció következő fázisában a célokat helyi szinten kell megvalósítani. Úgy értékelte, hogy a bizottság erős szakpolitikai, jogi és pénzügyi pillért teremtett az uniós romaintegrációs keret számára.
A romacsúccsal összefüggésben az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége is közzétette a maga értékelését, megállapítva, hogy a kötelezettségvállalások dacára a fejlődés lassú, akad, ahol visszájára is fordult, a romaellenesség pedig egyre több országban üti fel a fejét. Az ENSZ Fejlesztési Programjával, a Világbankkal és az Európai Bizottsággal közösen végzett felmérés szerint a romák 46 százaléka tapasztalt hátrányos megkülönböztetést a kutatást megelőző évben, és 90 százalékukat fenyegeti a szegénység, miközben a nem roma lakosság körében ez az arány 50 százaléknál alacsonyabb.
PP, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43150″}
