Az MKP európai parlamenti választási programjában szereplő leszakadó régiók felzárkóztatásáról és a kisebbségek védelmét célzó európai normák erősítéséről, valamint az európai kohézió politikájának hangsúlyosabbá tételéről kérdezte a Duna Televízió Közbeszéd című műsora Csáky Pált, az MKP EP-listavezetőjét április 23-ai adásában.
A műsorban Csáky elmondta, pártja úgy látja, nem igazán van alternatíva az Európai Unió vonatkozásában, azaz az Európai Uniót meg kell tartani. „Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok polgár sok esetben jogos kritikával él az unió működését illetően. Ha tehát egy túlzottan centralizált Európa, azaz az Európai Egyesült Államok jönne létre, az valószínűleg nagyon eltávolodna a polgároktól, ami már most is probléma, ezért bizonyos kérdéseket, amelyek Európa hatékonyságát növelik meg lehet erősíteni központi szinten is” – vélekedik Csáky. Mint elmondta, ugyanakkor egyre több olyan hatáskört, amelyek az emberek napi életét befolyásolják közelíteni kell a polgárokhoz. Csáky szerint pártja ezt a két szintű Európát szeretné a jövőben megvalósítani.
Az elmúlt időszakban Európa és központja eléggé önző gazdaság- és szociálpolitikát folytatott, minek következtében leszakadó régiók alakultak ki, ami veszélyt jelent, és feszültségeket gerjeszthet a jövőben is – hangsúlyozta Csáky. „Ez a helyzet Szlovákián belül is, ezért az emberi és a kisebbségi jogok mellett kiállunk a régiók esélyének növelése ügyében is” – jelentette ki Csáky, aki szerint a magyar régiók Szlovákiában láthatóan leszakadó félben vannak, sem európai, sem szlovák kormányzati pénzekből az elmúlt hat évben semmi olyan komolyabb beruházást nem támogattak, ami itt az emberek helyben tartását célozta volna. „Ezért foglalkoznunk kell gazdasági és szociális kérdéssekkel is, mivel ez érinti az emberek mindennapjait, de természetesen az emberjogi és kisebbségjogi témák is ott kell, hogy maradjanak az asztalon” – fogalmazott Csáky.
Csáky szerint a kisebbségvédelem kérdését meg lehet fogalmazni úgy is, mint az európai sokszínűség, az európai identitás védelmét. „Ha ezt sikerülne beültetnünk a köztudatba, akkor ebben a kérdésben nem csupán a klasszikus kisebbségi közösségekhez tartozó polgárok lehetnek a szövetségeseink, hanem a kis nemzetek is. Nem mindegy ugyanis egy szlovénnek, egy dánnak vagy esetleg egy finnek, hogy a nyelvével, a kultúrájával mi fog történni az elkövetkező ötven évben” – jelentette ki Csáky, aki szerint az elkövetkezendő időszakban valóban az asztalra kell tenni az európai sokszínűség, a kulturális örökség védelmének kérdését is.
Arra a kérdésre, van-e esély arra, hogy a következő európai parlamenti ciklusban jogi keret alakuljon ki az európai kisebbségi jogokat illetően, akár az önrendelkezési jogot illetően, Csáky azt felelte, eljött az idő arra, hogy az Európai Unió jogrendjébe például az Európai Tanács vagy pedig az EBESZ bizonyos dokumentumai bekerüljenek, ami előrelépést jelenthetne. „Elsősorban azonban a választók fognak dönteni arról, hogy ez a kérdés Európában napirendre kerül-e, avagy sem. Az MKP betette ezt a programjába, amennyiben a felvidéki magyar választók úgy gondolják, hogy bíznak az MKP képviselőiben, azaz ha bizalmat kapunk a választás alkalmával is, akkor természetesen ezt a kérdést is napirendre tűzzük, és megpróbálunk lobbizni ez ügyben” – fűzte hozzá Csáky.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45266,45021,44981″}