Az idei Magyar Világtalálkozó 2014. május 18-a és 25-e között Budapesten, mintegy 15 helyszínen rendezték meg. A Magyar Világtalálkozó főrendezvénye a budapesti SYMA Központban május 23-a és 25-e között a Világfalu volt.
A világtalálkozó évről évre májusban megrendezésre kerülő olyan rendezvénysorozat, melyen az összmagyarság képviseletében a közélet, a kultúra, a tudomány, a művészet, a vallás, a szociális- és civilszféra, a sport és a gazdasági élet szereplői mutatkoznak be valamennyi korosztály számára a Kárpát-medencei és a távoli országokban szétszóratott magyarok részvételével.
Az első Magyar Világtalálkozót 2011-ben Lellén rendezték, ahol előadást tartott Duray Miklós, felvidéki magyar 
politikus, aki elsőként kapta meg a Világ Magyarságáért közéleti és művészeti kitüntetést, az összmagyarság nemzettudatának és összefogásának erősítése érdekében végzett társadalmi tevékenysége elismeréseként. Az ezzel járó Tiszteletbeli Magyar címet azon nem magyar állampolgárságú személyek kapják, akik hosszú időn át munkásságukkal népszerűsítik a magyar kultúrát, Magyarországot, segítik a nemzetek közötti együttműködést. A kitüntetettek az oklevél mellett megkapják Józsa Judit erdélyi kerámiaszobrász Életfa-kereszt kisplasztikáját. (Duray Miklós előadása itt olvasható.)
Az idei világtalálkozón kiemelt rendezvényeként tarthatjuk számon a Társadalmi Párbeszéd Fórumot, ami május 22-én, két konferencián zajlott le, Budapesten. A konferencia első részében délelőtt a Duna Palotában a Nemzeti integráció fejlesztési rendszere a Kárpát-medencében c. vezérlő téma keretében Duray Miklós tartott előadást „A magyar nemzet integrálásának/újraintegrálásának politikai és stratégiai szempontjai” címmel. „Jó esetben, barátságos környezetben az integráció szervesen működő, összehangolt kapcsolatrendszert, kisebb egységek nagyobb egységekké való tömörülését, tömörítését, vagy egy kisebbnek a nagyobba való beilleszkedését jelenti. Rosszabb esetben, ha bizonytalanná válik az értelmezhetősége, olyan, társadalmi kapcsolatokat befolyásoló következménnyel járhat, ami az érintettek körében az egyik oldalon a rossz szándék meglétét sugallhatja, a másik oldalon a félelemkeltésre adhat okot, vagy tiltakozást válthat ki. Emiatt kell mértéktartóan kezelnünk ezt a kifejezést, mert az értelmezésének függvényében az integráció jelenthet csatlakozást, vagy valamiféle kölcsönösségi alapon kialakuló egység megteremtését, kapcsolatrendszer létrehozását, ugyanakkor értelmezhető, beolvadásként, egyneművé válásként is, vagy egy rendszeren belül kialakítandó alá és felé rendelődést” – mondta előadásának kezdetén Duray Miklós.
Úgy gondolja, hogy az integráció leginkább összekapcsolódást, szerkezeti vagy szellemi értelemben vett összehangolódást, egységesülést jelent, megtartva az integrációban résztvevő elemek egyediségét. „Minden más értelmezése az integrációnak félrevezető vagy értelem módosító, jelentéstani változáshoz vagy torzuláshoz vezethet” – magyarázta az előadó.
A konferenciát a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szervezte, amely intézménynek Duray Miklós a főtanácsadója.
A Társadalmi Párbeszéd Fórum délutáni rendezvényén Mézes Rudolf beszélt a felvidéki magyarok helyzetéről.
Felvidék.ma
Fotók: net
{iarelatednews articleid=”39741,34468,29253″}
