Negyedik alkalommal nyitották meg a Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemet július 8-án az ELTE épületében, melyen felvidékiek is részt vesznek. A magyar nyelv nemzetmegtartó erejét hangsúlyozta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a rendezvény megnyitóján Budapesten. Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára köszöntőjében azt közölte: 300 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztési programot indít a kormány a Kárpát-medencében azzal a céllal, hogy 2020-ig megduplázódjon a magyar országhatáron lévő átkelők száma.
Semjén Zsolt beszédében kiemelte: a magyar nyelv az egyes ember és a nemzet egésze szempontjából egyaránt kulcsfontosságú, s a reformkor óta evidencia, hogy a magyar nemzet ereje és a magyar nyelv „kiteljesedése” egymással szoros összefüggésben áll.
„Bármely ország területére szakított bennünket a történelem vihara, egy nyelvet beszélünk, egy kultúrkörnek, nemzetnek és sorsközösségnek vagyunk a tagjai” – fogalmazott.
Azt mondta, mindenkinek megvan a dolga a nemzet építése érdekében, a magyar állam feladata és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon. Semjén Zsolt szólt a nemzet közjogi egyesítése érdekében hozott lépésekről, így az állampolgárság biztosításáról és különböző támogatási formákról. „Ez ugyanakkor csak keret, élővé akkor válik, ha számtalan személyes kapcsolaton keresztül, hajszálgyökerek millióival be tudjuk hálózni az egész Kárpát-medencét” – mondta.
A huszadik alkalommal megrendezett nyári egyetem a magyar nyelv művelését, a személyes kapcsolatok 
kialakulását és a magyar nemzet megmaradásának erősítését is lehetővé teszi – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, aki jelezte: ahogy eddig, a továbbiakban is biztosítják a program megrendezéséhez szükséges forrásokat.
Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a megnyitón közölte: 300 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztési programot indít a kormány a Kárpát-medencében azzal a céllal, hogy 2020-ig megduplázódjon a magyar országhatáron lévő átkelők száma.
Elmondta: ma 93 helyen lehet átkelni a szomszédos országokba. A cél az, hogy a következő hat és fél évben 100 új határkapcsolat épüljön ki. Ezek közül 50-re már megkötötték a politikai és finanszírozási megállapodásokat – tette hozzá az államtitkár.
A határátkelőhelyek sűrítésével megteremthető a határ menti és az egész Kárpát-medencei gazdasági együttműködés lehetősége – emelte ki.
Gyetvai Árpád, az Emmi politikai főtanácsadója – aki Palkovics László felsőoktatási államtitkár nevében szólt a résztvevőkhöz – rámutatott: jó lenne, ha a jövőben a hallgatói mobilitás kétirányú lenne. Fontosnak tartotta az oktatói csereprogramokat és a kihelyezett képzések erősítését is.
Mezey Barna, az ELTE rektora kiemelte: immár huszadik alkalommal rendezik meg a nyári egyetemet, s egy nagy nemes tradíció részévé vált a program.
„Az ELTE meghatározó értékeket mutat fel, és az, hogy ide jutottak, a nemzetközi térben való jelenlétüknek és nemzeti értékek iránti elkötelezettségüknek köszönhető” – mondta, rögzítve: a nyári egyetem e két dolgot kapcsolja össze. A rektor fontosnak nevezte, hogy segítsék azokat a Kárpát-medencei intézményeket, amelyek igénylik magyar oktatók, kutatók jelenlétét, közreműködését.
A július 8–13-a közötti a Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemen megszervezésével folytatják a tizenöt éves múltra visszatekintő, az Állam- és Jogtudományi Kar szervezte Budapesti Nyári Egyetem hagyományát. A négy szekcióban zajló programra Erdély, Kárpátalja, a Felvidék és a Délvidék magyar ajkú fiataljai érkeztek.
Az intézmény tájékoztatása szerint az idei programon 155-en vesznek részt. A résztvevők száma évről évre nő, idén huszonöt százalékkal többen érkeztek, mint tavaly. Romániából 49-en, Ukrajnából 26-an, Szerbiából 23-an, Szlovákiából 3-an jöttek, Horvátországból, Lengyelországból és az Egyesült Államokból pedig 1-1 hallgató érkezett.
A nyári egyetem négy témája – Jogtudományi szekció: Felelősség és szankció; Természettudományi szekció: A tudás viszi előre a világot; Humántudományi szekció: Közös halmazok; Informatikai szekció: Kalandozások a mobil világban.
A szakmai képzésen túl széles körű kulturális programok szervezésével biztosítják, hogy a résztvevők megismerhessék a város nevezetességeit, valamint bepillantást nyerhessenek a pezsgő budapesti diákéletbe.
Intézményi együttműködések vannak a határon túli magyar intézményekkel. A Felvidékről részt vesz az Eperjesi Egyetem, Kónya Péter rektorhelyettes és a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-Európai Tanulmányok Kara, Komzsík Attila dékán – tájékoztatta a Felvidék.ma-t a szervezők nevében Horváth Judit.
Ha hallgatók a jövőben szakmai kihívás elé kerülnek, bátran kereshetik hallgatótársaikat tanácsért, ennek megfelelően az ELTE International (ELTE nemzetközi Facebook oldal) külön csoportot is szervez a nyári egyetemen résztvevő hallgatóknak, hogy a jövőben a facebook felület segítségével is erősödjön a magyar hallgatók hálózata.
A hallgatók magyar nyelven végzik a programot, így fejlődnek magyar szaknyelvi kompetenciáik, ezzel erősödik a magyar nyelv helyzete és pozíciója a régióban.
Felvidék.ma
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI {iarelatednews articleid=”47097,40511,34720,34694,29335″}
