Medgyesy S. Norbert történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa a karvai római katolikus templomban Szent István-napi szentmise keretében mutatta be az Énekek Szent László király tiszteletére című hamarosan megjelenő könyvét. A szentmisén részt vettek a Lábatlanlanban táborozó gyimesi csángó gyerekek, Berszán Lajos gyimesfelsőloki atya vezetésével.
A kiadvány célja, hogy bemutassa a Szent László király az elmúlt századokban kissé háttérbe szorult tiszteletét. „Vitéz királyunk Szent László, akit a történelemben lovagkirályként is emlegetünk, Szent István művének befejezője volt a vármegyék és egyházmegyék szervezés terén, valamint monostoralapításai révén is” – mutatott rá a történész.
„Szent István dinasztikus kapcsolatokat épített ki Horvátország felé és a Bizánci Császárság irányába, megteremtette Közép-Európában az önálló és független Magyarországot, és megerősítette befolyását. Szigorú törvényeivel rendet teremtett az országban, de kegyes uralkodó is volt, s mellette igazi katonaember, hadvezér, aki saját katonái élén harcolt nemzetéért. Emlékét a régi Magyarország minden területén megőrizte a nép szeretete, s nevét megörökítette település- vagy forrásnevekben, de ott találjuk őt és legendáit a csodálatos templomi freskóciklusokban, szobrokon és természeti tájakhoz fűződő legendákban is (pl. Tordai-hasadék). Egykor a szeretetére keletkezett dalok, népénekek és gregorián dallamok ősi magyar hangszereken szólaltak meg s nemzedékek nőttek fel ezeken századokon át. Magyarországon a középkorban az iskolák növendékei valamennyien együtt énekeltek a templomokban, s ezek a scholák voltak az ősi gregorián és Szent László-dallamok megőrzői, átörökítői. A mostani kötet hosszú évek kutatása alapján készült énekeskönyv, melyben nyolcszáz év forrásaiból találhatók eredeti népénekek, históriás énekek mai helyesírással, kottákkal egyetemben. A szerkesztés legfőbb célja az volt, hogy mindenkihez szóljon a könyv népszerűsítő jelleggel” – magyarázta Medgyesy S. Norbert.
A kötet mind a liturgikus, mind a népi műveltségből, hagyományból tartalmaz egy-egy csokorra valót – a liturgikus énekek latinul és magyarul is megtalálhatók. Ezen kívül megtalálható benne az eredeti, középkori verses Szent László-zsolozsma (1190 körül Nagyváradon keletkezett), mely egyidős a legősibb magyar nyelvemlékkel, a Halott Beszéd és Könyörgéssel. Nemcsak népénekek, hanem énekelt históriák is olvashatók Szent Istvánról, Szent Imréről és Szent Lászlóról. A népénekekhez magyarázatot készítettek forrásmegjelölésekkel. Nagyrészt nyomtatott énekeskönyvekből, a Kájoni Jánostól a Cantionale Chatolicumból, Csíksomlyóról és a népi kéziratos könyvekből vett énekekkel, énekek tájankénti variációival gazdag a kötet és kitekint gyimesi, moldvai vidékekre, a végén pedig horvát és szlovén Szent László-énekek is találhatók. S mindehhez kapcsolódik egy cd-lemez, mely kínál egy szép válogatást a könyv énekeiből (többek között Maczkó Mária énekművész közreműködésével).
A CD-melléklettel kiadott könyv László király szentté avatásától, 1192-től gyűjti össze a vele kapcsolatos énekeket a történelmi Magyarország minden tájáról. „Rádöbbent bennünket ez a könyv arra is” – írja ajánlásában Pápai Lajos győri püspök – „hogy milyen kincs birtokában vagyunk, amiről alig sejtettünk valamit.”
A Szent László-herma Győrbe érkezésének négyszázadik évfordulóján, 2007. június 25–27-e között, nagyszabású tudományos konferenciának adott otthont Győr városa. Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész a tanácskozás titkára volt, és úgy állította össze a konferencia programját, hogy a legújabb kutatások kerüljenek előtérbe, melyek mind Szent László király életével és korával, valamint tiszteletével kapcsolatosak. A szerző ekkor kezdte el összegyűjteni a 17–19. századi nyomtatott és kéziratos énekeskönyvekből a Szent Lászlóról szóló népénekeket, históriás költeményeket. Ezzel együtt Kovács Andrea egyházzene-kutató átvizsgálta az összes magyarországi liturgikus kódexet László király szentté avatásától, 1192-től a 17. századig, és lejegyezte belőle a Lovagkirály tiszteletére írt alkotásokat. Irodalmi, történeti és zenei szempontból olyan értékes anyag gyűlt össze, hogy Medgyesy Norbert már akkor arról döntött, mai helyesírással, gyakorlati céllal, templomi énekeskönyvként megjelenteti őket.
A könyv három fő részre tagolódik. Az első részben Kerny Terézia művészettörténész ad rövid áttekintést Szent László életéről, tiszteletének kialakulásáról és a híres ereklyetartóról, a Hermáról. A második részben Szent László ünnepének szertartásrendjével ismerkedhetünk meg, amely a régi Magyarország – főként esztergomi – gregorián dallamain szólal meg. A harmadik rész a népénekek gyűjteménye, a himnikus-liturgikus, a históriás és a köszöntő-könyörgő énekeké. A népénekek felkutatásához nyomtatott, illetve kézzel írott énekeskönyveket, búcsúvezetők, kántorok és iskolamesterek hagyatékát használta a szerző. A horvát nyelvű énekek műfordítását Lukács István szlavista kutató készítette, a népénekek dallamainak lejegyzését Kővári Réka népzenekutató és Medgyesy végezte. A
Az Énekek Szent László tiszteletére című kiadvány nem csupán tudományos célokat szolgál. Mind az énekgyűjtemény, mind a CD-melléklet azt segíti, hogy minél szélesebb körökben használják a könyvet, és az ősi dalokat énekelve mélyüljön el Szent László tisztelete. Mindemellett templomi énekeskönyvként is használható, mert a szükséges egyházi vizsgálatot követően Erdő Péter bíboros imprimálta a kötetet. Előszavával három főpásztor, Pápai Lajos győri, Böcskei László nagyváradi és Bíró László tábori püspök ajánlja a könyvet hívőnek és nem hívőnek egyaránt.
Az előadás végén a szentmise résztvevőit is bevonták a közös éneklésbe.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”48000,46970″}