A Via Nova Ung-vidéki és bodrogközi tagjai újévi túrát szerveztek Sátoraljaújhelyre az ún. Magyar Kálváriára. A Szár-hegyen található egyedülálló történelmi emlékhely, ami 1934 és 1938 között épült, három részből áll. Része a Magyar Kálvária, az Országzászló és a Szent István-emlékkápolna.
A keresztény kultúra szerves hagyománya a kálváriajárás. Erre alapozva a műemlékcsoport megépítésének a célja és feladata az volt, hogy Jézus szenvedéstörténetének analógiájára kifejezze a Trianon okozta magyar fájdalmakat.
„Magyar kálváriát létesítettünk, az elsőt hazánkban, hogy ide, mint nemzeti búcsújáróhelyre, elzarándokolhasson minden igaz magyar, aki erőt, biztatást, vigaszt és hazánk szebb és jobb jövőjének előkészítésére és megteremtésére irányuló önzetlen, nemzeti munkához kitartást akar meríteni.” (Szepesi Bódog, 1936)
A kálváriajárás során a Magyar Kálvária bevezető kapujától elindulva, egy-egy stációnál megállva gondolatban felidézhetőek a trianoni diktátum által elszakított városok. Itt az egyes stációk egy-egy üzenettel látják el a vándort. A „keresztjárás” úti célja itt a jézusi Golgotához hasonlóan az Országzászló, mely a határon túlra került magyaroknak hirdeti a hitet a magyar újjászületésben.
A Via Nova tagjai új évi reményekkel a történelmi hely lelkületében elmélyedve járták végig a kálváriát, melyet nem túlzás túrának nevezni, hiszen eltérve az egyházi kálváriáktól ez a Szár-hegy vadregényes, meredek táján igazi emebertpróbáló táv. A fiatalok nem először teljesítették a kört, ám terveik szerint nem is utoljára. Szeretnék, ha mostantól minden év elején egyre többen és többen vennének részt ezen és éreznék át a hely szellemiségét és üzenetét.
tsák, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”51006,50976,50954,50921,50916,50892,50872″}
