Meglepődve olvastam az egyik szlovák közösségi hírportálon Richard Sulík pártelnök népszavazással kapcsolatos tapasztalatait. A SaS elnöke a február 7-én tartott referendummal összefüggésben többek közt azt nyilatkozta, hogy szerinte a szlovákoknak „elegendő eszük van arra, hogy mérlegeljék, mire érdemes szavazni”. A liberálisok főnöke továbbá rámutatott arra, hogy a magyar nemzetiségű polgárok „többé-kevésbé komplett ignorálták” a család védelméről kiírt voksolást.
Csupán csak ez utóbbi megjegyzésére kívánok reagálni, mégpedig szűkebb pátriámban szerzett tapasztalataimmal.
A Nagykürtösi járásban a választásra jogosultak 15,87 százaléka vett részt a szóban forgó szavazáson. A régió 71 települése közül 37 szlovák, 34 vegyeslakta, azaz túlnyomórészt magyarok által lakott település. Vettem magamnak a fáradságot, és összehasonlítottam a szlovák és a magyar községekben a népszavazáson való részvételi arányt. Míg az előbbiek esetében csak két településen haladta meg a 30 százalékot /Hrušov 37,62, Ľuboriečka 35,11/, addig az utóbbiak esetében Ipolybalogon 42,73, Kőkesziben 32,39, Óvárban 30,58, de a többi településen is általában magasabb volt, mint a szlovák falvakban. Összehasonlításképpen: a szlovák településeken 15,13, a magyar településeken 20,21 százalék volt az átlagos részvételi arány. Továbbá kilenc szlovák településen 10 százalék alatti volt, például Zomborban csak 3,92, a magyar falvakban viszont csak két helyen volt 10 százalék alatt a részvétel.
Mivel pontos ismeretekkel nem rendelkezem arról, hogy Dél-Szlovákia vegyesen lakott járásaiban milyen arányban vettek részt a magyarok a népszavazáson, de úgy vélem, Sulík pártelnöknek nem lett volna szabad általánosítania a szlovákok és magyarok részvételi arányát illetően.
Ha abból indulok ki, hogy az Ipoly mentén élő magyarok többsége hívő katolikus, s ennél fogva közelebb álltak hozzájuk a népszavazáson feltett kérdések, érthető, hogy fontosnak tartották a voksolást, de ugyanakkor a velük egy régióban élő szlovákok is túlnyomórészt hívők és katolikusok. A már fentebb említett Hrušov valóban erősen katolikus falu, holott Kékkő /Modrý Kameň/ is jó katolikus településnek mondható, ám ott csak 13,29 százalékos volt a részvételi arány. A vallási hovatartozást csak azért emeltem ki és említettem meg, mert meggyőződésem, hogy nagyrészt hívők, s ezen belül is a közép-és idősebb korosztály tagjai vettek részt a referendumon mind a szlovákok, mind a magyarok körében.
Mindenesetre mi, Ipoly menti magyarok sértőnek és bántónak találjuk Sulík úr irányunkban tett kijelentését. S ezt még inkább sérelmezhetik azok a magyarok, akik február 7-én elmentek a népszavazásra függetlenül attól, hogyan válaszoltak az egyes kérdésekre.
Bodzsár Gyula, Felvidék.ma
Fotó: tasr {iarelatednews articleid=”51687,51679,51670″}
