Peter Kerecman, kassai ügyvéd a helyi Bocatius Közkönyvtárban április 21-én, kedden előadást tartott a kassai Aranyossy család ügyvédeiről és a Kassai Ügyvédi Kamaráról.
Csehszlovákia megalakulása előtt, 1874 után a Felvidéken Pozsonyban, Besztercebányán, Eperjesen és Kassán léteztek ügyvédi kamarák. Kassán a 19. sz. harmadik negyedében 75 ügyvéd működött. Az új csehszlovák állam megalakulása után ezek a kamarák nem akartak együttműködni a csehszlovák hatalommal, mert minden ügyvédnek le kellett volna tennie az államesküt, ezért azokat megszüntették és Liptószentmiklóson hoztak létre egy kamarát egész Szlovákia számára. Kassán újra csak az első bécsi döntés után alapítottak ügyvédi kamarát.
A Kassai Ügyvédi Kamara (KÜK) megalakulása után összehívták az ügyvédeket, akik három évre megválasztották tisztségviselőiket. Kamara ott alakulhatott, ahol legalább 30 ügyvéd működött. Kassán 1903-ban épült a kamara épülete Répászky Gyula tervei alapján. A városban egy évre rá 161 ügyvéd dolgozott. Kassa akkortájt a királyi járásbíróság és a királyi táblabíróság székelye volt. Wagner János budapesti építész tervei alapján kezdték építeni 1878 májusában. A törvényszék épülete a Fő utca és a Salétrom (ma: Pribina) u. sarkán áll (Fő u. 6).
Az Aranyossy katolikus nemesi család több generációja élt Kassán. A rájuk vonatkozó dokumentumokat Balázsy Gábor őrizte meg. Ágoston (1821-1881) igazgatóként dolgozott, fia László (1846-1907) képviselő is lett és a KÜK elnöke (1888-1907). A kassai jogakadémián tanult. Laszgallner Stefánia Karolina (1848-1919) lett a felesége. A Deák Ferenc (ma: Erzsébet u.) utca 22-es sz. házban laktak, melyet a soproni származású Laszgallner Ábrahám Gottlieb építtetett. Ebben az épületben székelt ügyvédi irodája is. Ezt a házat később Benczúr Béla (a festőművész testvére, édesanyja szintén Laszgallner-lány volt) építette át. László a jászói premontrei rend jogi képviseletét is ellátta. Akkoriban még nem létezett nyugdíj és egészségügyi biztosítás, így ezen a téren is akadt tennivalója. Külön harcot folytatott a zugügyvédek ellen, akik több kárt okoztak, mint hasznot és lejáratták az ügyvédeket. Több társadalmi és ipari társulat aktív tagjaként működött. Többek között a rabokat és a halálos betegeket támogató egyesületben is tevékenykedett. A Magyarországi Kárpát Egyesület aktív tagja volt. Budapesten halt meg. A kassai családi kriptába temették a Rozálián.
Lászlónak három fia és két leánya született. Ákos (1870-1898) képzőművész lett. Ő festette család házuk homlokzatára a magyar harcát a sárkánnyal (ezt sajnos nem újították föl). Önkezével vetett véget életének. Következő két fia ikrek lettek. Andor (1878-1929) és Arisztid (1878-1955). Andor nem nősült meg. Ritkaság, hogy egy ikerpár ügyvédi pályára lép. Ilyennel csak a Mudroň családban találkozunk. Elvégezték a Kassai Jogakadémiát. Majd Kolozsvárott fejezték be tanulmányaikat. Budapesten egyszerre tették le az ügyvédi vizsgát. Bevették őket a KÜK-be. Apjuk házában laktak és annak tisztségeit vették át. Letöltötték a katonai szolgálatot. A Kassai Vadásztársulat tagjai lettek, mint apjuk. Ez Andor számára végzetes lett. Harcoltak az első világháborúban, ugyanazt a kitüntetést szerezték meg mindketten, de nem ugyanazon a napon. Andor ugyanis 1929-ben vadászbaleset következtében veszítette el életét. Megcsúszott és puskája elsült. A szerencsétlenség helyszínén 1930-ban emléktáblát állítottak.
Érdekességként az előadó elmondta, hogy Neményi Károly (1895-?), aki később ügyvéd lett és apja is az volt, pilótaként szolgált az olasz fronton. Akkoriban az volt a szokás, hogy egy ellenséges gép lelövése után, becsületbeli ügy volt koszorút dobni a lelőtt repülő roncsaira. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, 1949-ben Brazíliába költözött.
Ahogy volt már róla szó, az egységes ügyvédi kamara Turócszetmártonban alakult meg 1920-ban. Így a kassai vagyonát az örökölte. Egy kassai ügyvéd lett csupán a tagja. 1928-ban Kassán 99, 1930-ban 101 ügyvéd dolgozott. 1931-ben írták be az első nőt a kassai ügyvédek sorába Czigler Erzsébet (1901-?) személyében, aki nemsokára Wildmann Ernő ügyvéd felesége lett. 1936-ban a kassai ügyvédek száma elérte a 118-at. Közülük három nő volt. Az elébb említetten kívül Kertész Gáborné Matzner Jacqueline (Márai Sándor sógornője – őt a háború után Žaklíva Kertésovának írják!) és Schönherz Zoltánné Ungár Márta, az 1942-ben kivégzett kommunista felesége.
Aranyossy Arisztid 1935-ben Hagedorn Hedviget (1898-1982) vette feleségül. Az esküvői tanú Poledniak Károly gyáros és Balázsy Dezső orvos volt. Az utóbbi fia őrizte meg hagyatékában a családra vonatkozó dokumentumokat.
Munkába menet, az Erzsébet utcán reggelente szivarral kínálta meg az utcaseprőt, aki ezt nagyra becsülte. Ezt azzal magyarázta, hogy egy szinten lévő személlyel az ember összeveszhet és nem történik semmi. De ha összeveszel egy utcaseprővel, akkor holnap az egész város tudni fogja, hogy te vagy a legnagyobb gazember Kassán.
1936-ban tervbe vették Pozsonyban és Kassán ügyvédi kamara létrehozását. Az utóbbihoz Kárpátalja tartozott volna, de ezt politikai okoknál fogva soha nem valósították meg. Az első bécsi döntés után a visszacsatolt területek jogi központja Kassa lett. Eleinte a kassai ítélőtábla joghatósága alá Rimaszombat, Kassa, Ungvár és Huszt tartozott, később az utóbbi kettőt Debrecenhez csatolták. Majd a miskolci és sátoraljaújhelyi kerületi bíróságokat is a kassai táblához csatolták, ami ellenkezést váltott ki.
Néhány kassai ügyvéd már 1938 novemberében csoportosan kilépett a Turócszentmártoni Ügyvédi Kamarából és megkezdték az önálló kassai megszervezését. Külön bizottságot hoztak létre, melynek elnöke Pajor Miklós lett és tagjai között találjuk Aranyossy Arisztidet is, Darvas Sándor, Hercz Ignác, Laczkó Béla, Pilát József, Redéky László, Sztudinka József, Ungár Jób és Weiser Ernő mellett. Pajor egyik fia hadbíróként egyszer elájult, amikor halálos ítéletet hozott. A második világháború után Brazíliába vándorolt ki, majd New Yorkban telepedett le, ahol a 50-es években mint ruhatervező szerzett magának hírnevet.
1938-ban az Igazságügyi Minisztérium létrehozta az önálló KÜK-öt, a következő évben ez létre is jött. Aranyossy többi társával együtt 1939. április 17-én lett a tagja. Ennek a második kamarának – ahogy hívták – Arisztid 1940-ben lett az elnöke és ő maradt az élén annak megszüntetéséig, miután 1942-ben újraválasztották. Hozzájuk tartozott Rimaszombat, Rozsnyó, Feled, Jolsva, Tornalja, Szepsi, Kassa, Királyhelmec, Nagykapos, Beregszász, Huszt, Munkács, Ungvár és Nagyszőlős. Később a területe Szobránccal és Alsóvereckével, Ilosvával, Nagybereznával, Rahóval, Volóccal és Técsővel bővül. A kamarának összesen 140 tagja volt, a bővítés után 172. Ezek közül 58-an Kassán működtek.
Aranyossy Arisztidet 1941-ben kormánytanácsosnak nevezték ki, a helyi önkormányzat tagjaként dolgozott és a budapesti egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottságban dolgozott. 1943-ban trófeáival részt vett a kassai vadászkiállításon. Leírja, hogy remekül szórakozott a sajtóban megjelent tudósításon: „Dr. Aranyossyval és dr. Lomniczy-Lumnitzerrel az egész állatvilág képviselve volt.” (Lomniczy-Lujmnitzer Sándor /1896-1958/ 1939-45 között a kassai Állami Kórház sebész főorvosa volt. A koronglövészetben három világbajnokságot és két Európa-bajnokságot nyert, tizenháromszor volt tagja a győztes magyar csapatnak, melynek mindenkori kapitánya volt. Hálapénzt sohasem fogadott el. Kassai házán nincs emléktábla.)
Az ügyvédek anyagi helyzete nem volt rózsás. A kamara évi jelentései arra panaszkodnak, hogy az ügyeket nem tudják folytatni, mert az iratanyagot 1938-ban Szlovákiába és Csehországba szállították. Azokat csak 1942-ben kapták meg.
A zsidó ügyvédeket Magyarország megszállása után 1944. május 25-én a kamarából kizárták. 57 zsidó ügyvédét húzták ki a KÜK névsorból. Ezek közül 25 volt kassai.
Kassa szovjet megszállása után, a várost ismét Csehszlovákiához csatolták. A Szlovák Nemzeti Tanács 43/1945 Sb. rendelete alapján, csak az folytathatott ügyvédi gyakorlatot, aki szerepelt az ügyvédek listáján. Német vagy magyar nemzetiségű ügyvéd viszont nem működhetett. A kamarák visszaállítására azonban a kommunista hatalomátvétel miatt sohasem került sor.
1946-ban Kassán összesen 26 ügyvéd működött, köztük nem volt egy nő sem. 1947-ben 24-en volta, közöttük találjuk Kertész Jacquelint. Egy évre rá 28-an voltak. Aranyossy Arisztidet a szovjet megszállás kezdetén a törvényszék épületének pincéjébe zárták, majd két hónapra a kassai repülőtérre internálták (az akkori repülőtér nem a mai helyén állt, hanem a Pesti úton). 1945. október 1-től nem folytathatta hivatását. Lakásából kilakoltatták. Azt Ján Ursíny (1896-1972) a csehszlovák kormány alelnöke kapta meg. (1948-53 között börtönben ült.)
1946 decemberében ugyan megkapta a csehszlovák állampolgárságot, de 1946. július 30-án vádiratot nyújtottak be ellene. Azzal vádolták, hogy elkövette a magyar „megszállás” jóváhagyásának bűntettét. Ezt úgy követte el, hogy az első bécsi döntés kihirdetése után kilépett társaival együtt a korábban rájuk erőszakolt csehszlovák szervezetből és a magyar szakmai szervezet alá rendelik magukat és mint a kassai ügyvédek igazgatótanácsának tagja, üdvözletet küldött a Magyar Nemzeti Tanácsnak. Ebben leírhatatlan öröméről számolt be, hogy a Felvidék felszabadult és részt vett a Rákóczi epitáfium megkoszorúzásán, mint az efölötti öröm kifejezésén. Andrej Búza, a hírhedt vádló (sok magyarellenes peranyagban szerepel a neve) egy kassai újságcikkre alapozta állításait. A vádlott tagadta az ellene felhozott vádakat s többek között Jozef Čársky püspök és mások nyilatkozatát nyújtotta át a járási népbíróságnak. A vád alól felmentették, mert a bíróság nem tartott megalapozott bizonyítéknak egyetlen újságcikket.
Aranyossyt 1948. június 15-én bejegyezték az ügyvédek sorába. De ebben az időben már sor került a magánpraxis felszámolására. Ekkor hozták létre a Kerületi Ügyvédi Közösségeket (KZA). Aki ennek nem volt tagja, nem folytathatott ügyvédi gyakorlatot. Tag viszont csak az lehetett, aki államilag megbízható és a népi demokratikus államrend híve. Aranyossyt némi huzavona után 1951-ben bejegyezték. A 2-es sz. Ügyvédi Tanácsadó keretén belül dolgozott, melynek vezetője Hajna Sándor volt. 1955 március végén kérte nyugdíjaztatását magas korára és egészségi állapotára való tekintettel. Június végén így befejeződött ügyvédi karriere.
1953-55 között Kassán csupán 18 ügyvéd dolgozott. Aranyossy állítólag egy villamosbaleset következtében hunyt el 1955. október 14-én. Három napra rá temették el a családi sírboltban. Az ügyvéd 1905-től 1955-ig dolgozott szakmájában, két év kivételével a második világháború után. Ekkor dolgozta föl vadászélményeit Szép és boldog vadásznapok (Az elveszett Paradicsom fájdalma) c. alatt. Ebben írja „Helyesen jegyezte meg valaki: Minél jobban ismerem az embereket, annál jobban szeretem az állatokat.” Özvegye eladta házukat az államnak. 1979-ben ott nyitották meg a Kelet-szlovákiai Képtár termeit.
Az előadó a végén elmondta, fel akarja kelteni az érdeklődést az igazságszolgáltatás története iránt. A nehézség az, hogy KÜK iratait sehol nem lehet meglelni. Csak az évi jelentések állnak rendelkezésre, melyek Budapesten maradtak meg.
Az ügyvédek 1820-30 körül kezdték meg működésüket Kassán. Nem tudjuk, hol székeltek az elején a bíróságok. A többi városban ismerjük helyüket a 19. sz. elejétől. Kassán nem. Az iratokban sem tüntették föl a címüket. A hallgatóság köréből számos ötlettel álltak elő, milyen módon lehetne ennek utánajárni. Néhány használhatónak tűnt.
További képek megtekinthetők a Képgalériánkban ITT>>>.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
