Szent Orbán a szőlőtermesztők s egyben a kádárok és kocsmárosok patrónusa. Miután ezen a május végi napon gyakran vannak nagy fagyok, Orbánt is a fagyosszentek közé sorolják.
I. Orbán pápa 222 és 230 közt uralkodott, amikor a római birodalomban a békésnek tartott Alexander Serverus császár volt hatalmon. A pápa nagy erőfeszítéseket tett a kereszténység terjesztése érdekében, megtérítette többek közt Valerianust, Szent Cecília férjét és saját bátyját, Tiburtiust is. Végül mégis börtönbe vetették, ólomkorbáccsal kínozták, hosszan szenvedett, majd vértanúhalált halt (http://talalat.kurzor/hu.wikipedia.org/wiki/I._Orbán).
Orbán pápa rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és patenáját aranyból vagy ezüstből készítsék, ezért a képzőművészeti alkotásokon kehellyel, borivó edénnyel és szőlőfürttel ábárzolják őt (Móser 1998, 42–43). Atribútumai kapcsán a kisalföldi Orbán-kultuszt bemutató Liszka József megemlíti, hogy Orbán a róla készült szobrokon, képeken „általában pápaként, tiarával a fején, kezében pápai kereszttel jelenik meg. Az is előfordul azonban, hogy püspökként, fején püspöksüveggel, kezében főpásztori bottal ábrázolják” (Liszka 2000, 128).
A szent kultusza a magyar nyelvterület szőlőtermesztő vidékein is elterjedt. A Nyitra megyei Nagykéren május 25-én körmenettel vonultak Urbánkához. „Ekkorra a szobrot szépen felvirágozták, Urbánka kezébe egy gümölccsel terhes, szép cseresznyefaágat adtak.” A szobornál a pap litániát celebrált, s a nap népünnepéllyel ért véget (Liszka, 2000, 128).
Ha szép idő volt, a Csallóközben megkoszorúzták a szent szobrát, de ha kemény fagy jött, kövekkel dobolták meg, s az is előfordult, hogy bottal ütötték a hátát. Marczell Béla egy rigmust is közölt az Orbán-napi időjárásra vonatkozóan:
Orbán, hogyha napja tiszta,
új borát édesen issza,
de ha tőkéje megázik,
itala ecetté válik.
(Marczell 1997, 49)
Elterjedt a vélekedés, hogy „Orbán leszállt a kemencéről és levetette nadrágját, azaz fel lehetett venni Orbán után a nyári vászongatyát”. Egy Somló környéki jóslás szerint „ha Orbán nevet, a szőlő sír”, vagyis fagykár érte. De ártalmas lehet, ha a „síró Orbán a szőlősgazdákat is megríkatja”, mert a csapadék is árt a szőlőnek (S. Lackivits 2000, 209).
Somogyban ismert a szólás, miszerint „azt is agyon köllött vóna ütni, aki Orbánt beletötte a kalendáriumba”. Akkor mondták, ha a szent napja fagyot hozott. Ilyenkor errefelé szintén megdobálták kövekkel a szobrát, s még a sárban is meghempergették. Ha Marcali vidékén Orbánkor esett, a vélekedés szerint savanyú lett a bor.
Orbán napját gonoszűző napnak is tartották, s a régi pásztorok gonoszűző ostort készítettek, amit néhol a pappal is megszenteltettek (Király 1995, 62–63). Gonoszűző célzatú lehetett a szőlőcsőszök Orbán-napi lövöldözése a Nyitra megyei Nagykéren (Liszka 2000, 128).
A Velencei-hegység környékén ha május 25-én fagyott, a szőlősgazdák azt mondták: „Megitta Orbán!” Ha viszont nem volt fagy, akkor ennek örömére a gazdák ittak, de a kancsóból a földre is löttyintettek, ezt mondva: „Igyál Orbán!” (Móser 1998, 44) A megfigyelések szerint Orbán napján kezdenek a méhek rajzani, ezért mondják a méheket Orbán bogarainak (http:// www.web,city.kalendarium.hu)
Orbánt, akárcsak a fagyosszenteket, elődeink az Ipoly mentén veszedelmes napnak tartották. „Ha Urbán napján hideg van, akkor az még megfagyasztya a szőllőköt” – mondta a kelenyei Nagy József (1901; 1979). A szentté avatott személyt a szőlőtermelő falvakban errefelé is kultikus tiszteletben részesítették, s a szőlőhegy védelmét, a bő termés biztosítását várták tőle. Tiszteletére kőszobrokat emeltek, szőlőhegyi kápolnát építettek. Ilyen kápolnát találunk Kelenye egyik szőlőhegyén, s bizonyára szobra is lehetett valamikor Orbánnak a faluban. Hogy az milyen körülmények között tűnhetett el, nem tudjuk. Viszont Ipolybalogon lejegyeztünk egy érdekes történetet a kelenyei Orbán-szoborral kapcsolatban: „Kelenyének a falu végin vót eggy szobor fölállítva. Urbánnak híták. Eccer Urbán napjának reggelire lefagyott az egísz kelenyei határ. Erre oszt a kelenyeiek mit tuttak csinányi – önnekik ollyan védőszent nem köll –, összetörték a szobrot. Ott van ledöntve most is a kelenyei határba.” (Gyurász Lajos, 70 éves, 1979)
Hogy valóban megtörtént-e az eset, nem sikerült kiderítenem. Kelenyei adatközlőim nem szóltak róla, s magam sem találkoztam a szobor maradványaival. A kápolnát viszont, amit Urbánkának neveznek az itteniek, ma is nagy tiszteletben tartják (Csáky 1987, 149–150). 1989 után a domború tetejű, boltíves bejáratú, kis oltárral ellátott kapolnát felújították, s egy színes Orbán-képet is elhelyeztek benne.
Vannak Orbán-kápolnák az Ipoly mente más településein is. Az egegi szőlődombon egy négyszög alakú, nyeregtetős kápolna áll. Az Öreghegyen emelt építmény állításának pontos idejét nem ismerjük, ám megmaradt egy alapítványtevő hívő, Píri Katalin 1866. február 28-án kelt végrendelete, melynek 5. pontjában ez áll: „Azon egegi szőlőhegyen, az úgynevezett Öreghegyen levő szőlőmet… holtom után hagyom az egegi anyaszentegyháznak ájtatos alapítvány-képen az én és férjem, aki Istenben boldogult Gaálik József volt – lelkiüdvünkért…” Feltételezhető, hogy ebből az alapítványból származott a kápolna felépítésének költsége. A község a kápolnát az 1970-es években felújíttatta, s az ma is jó állapotban van. Orbán-napi istentiszteleteket is tartanak nála, akárcsak a tesmagiak a Kopasz-hegyen emelt Orbán-kápolnánál (Danis é. n., 23; Csáky 2003a, 85).
Van Szent Orbánnak kápolnája Hont megyében Szobon és Paláston is. Az utóbbit 1929-ben emelték a palásti gazdák. A szent kultusza itt természetes, hisz gazdag szőlőtermő vidékről van szó. A képoszlopszerű káponkában elhelyezett szobor eredetileg a Drázga-oldalban állt, az ottani szőlőket vigyázta. De egy idős ember megharagudott Orbánra, mert lefagyott a szőlője, s a szobrot ledöntötte. Ezután átvitték a mai helyére, a Hrussó-völgybe, a pincék közelébe. Régebben Orbán-napon processzió ment ki a völgybe, újabban felélesztették a hagyomány, minden évben tartanak itt szentmisét, igaz, a hívek már nem körmenettel érkeznek. De rendbe tették a környéket, a Szent Orbán püspököt ábrázoló szobrot Čišecky Dániel helybeli lakos szépen restaurálta, s a szentmisék után népünnepélyt is tartanak a szőlőhegy alatt (Szondi 2005, 4).
Tudunk újabban emelt Orbán-kápolnák és szobrok építéséről, állításáról is. Ipolynyéken a Zsobrák-hegyen áll a nemrég felszentelt Orbán-szobor, Felsőszemeréden pedig a volt uradalmi nagypince közelében helyezték el a szent szép faszobrát egy barlangszerű építményben. Felsőszemeréden és Lukanényében szintén kapott szobrot nemrégiben Orbán. Garamkövesden 2005-ben tartottak Szent Orbán-napi ünnepségeket, s egy a szentről elnevezett parkot is felavattak a falu közepén.
De régen emelt s mára eltűnt kápolnákról, szobrokról szintén tudomásunk van. Az Ipoly bal partján, Letkésen például a XIX. században épült a szőlőhegyen egy Szent Orbán-kápolna, amely 1945-ben, a háborús harcok során megsérült, de még romosan is állt az 1960-as évekig. A vele szomszédos Ipolyszalkán, a szőlőskertek előtt ma egy vasoszlopra erősített Mária-házikó látható, melyet a helyi gazdák emeltek 1960-ban, benne egy Madonna-szobrocskával. Egyesek szerint itt régebben szintén egy Orbán-szobor állhatott (Petrovay 2004, 7, 14).
Az alsószemerédi hajdani Szent Orbán-szoborról Fábián János 1864-ben kelt híradásából értesülünk: „1849-ben Gyönyör Péter alsó-szemerédi gazda sz. Orbán szobrát állíttatta a Dobok nevű szőlőhegyen, ennek felállítására alapítványt is tett, mely azonban, összedülvén a szobor, s az örökösök nem lévén képesek, azt ujra felállíttatni, mise-alapítvánnyá változott.” (Fábián 1864, 519) Az Ipolyság keleti részén elterülő szőlőoldalon sokáig rejtett volt egy régi, magas oszlopon álló Orbán-szobor. Mióta környékét megtisztították, láthatóvá vált a szőlők patrónusa. Restaurálása azonban szinte már halaszthatatlan.
Tekintse meg Képgalériánkat ITT>>.
Csáky Károly, Felvidék.ma
