A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a DubliNet rendszeren keresztül tájékoztatta Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Svédország és Szlovákia hatóságait, hogy június 23-ától technikai okokból, határozatlan ideig a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti a Magyarországra irányuló dublini transzferek fogadását. Ez áll abban a közleményben, amelyet tegnap, június 23-án adott ki a Belügyminisztérium, miután – válaszul az egyre inkább kezelhetetlenné váló menekült-helyzetre, elrendelte e dublini rendelet végrehajtásának felfüggesztését.
Ez a rendelet az egyike azoknak az uniós jogszabályoknak, amelyek a közös menekültügyi szabályozást alkotják.
Az ún. dublini rendszer lényege, hogy az illegális migránsokkal szemben ott kell lefolytatni az eljárást, ahol az Unió területére léptek, következésképp ide is kell adott esetben visszatoloncolni őket. Ez utóbbi végrehajtását függesztette most fel Magyarország.
A belügyi tárca indokolása szerint Magyarország menekültügyi rendszere túlterhelt, az illegális migrációval érintett uniós tagállamok közül a legleterheltebb, a rendelkezésére álló kapacitásokat kimerítette. A magyar rendőrség 2015. június 22-ig Magyarország schengeni külső határain 60.620 főt – ezen belül a magyar-szerb határszakaszon 60.089 főt – fogott el tiltott határátlépés miatt. „A helyzet gyors cselekvést kíván, a kialakult eszkalálódott helyzetben Magyarországnak lépnie kell az Európai Unió döntései előtt. Mindaddig, amíg a folyamatban lévő intézkedések eredményeképpen a magyarországi kapacitások nem bővülnek, a dublini transzfereket Magyarország nem fogadja” – fogalmaz a közlemény.
A belügy arra is felhívta a figyelmet, hogy az idegenrendészeti őrizet uniós megszüntetése után a dublini rendszerben Magyarország olyan államként vált azonosíthatóvá, mint ahol az illegális migráns elsőkén lépte át jogellenesen a határt. Ugyanakkor elég ránézni a térképre, hogy lássuk: a Szíriából, Afganisztánból érkezőknek legalább négy állam határát kellett (szintén jogellenesen) átlépniük ahhoz, hogy egyáltalán Magyarországra érkezhessenek.
Az egyoldalú magyar lépést azonban máris élesen bírálják bizonyos tagállamok. Így például az az Ausztria, aki finoman szólva sem bánik kesztyűs kézzel a bevándorlókkal, az elsők között állt neki tiltakozni: bekérették Magyarország bécsi nagykövetét az osztrák külügybe, míg az osztrák belügyminiszter az uniós szabályok betartására szólította fel Magyarországot.
A cseh miniszterelnök is bírálta Magyarországot. Bohuslav Sobotka elítélte az egyoldalú lépést, amit negatív jelzésnek értékel az EU menekültügyi válsággal kapcsolatos politikájával szemben. Külügyminisztere, Lubomír Zaorálek egyenesen úgy fogalmazott: „a játékszabályokat mindenkinek be kell tartania, különben káosz keletkezik”
A káosz azonban már itt van Európa nyakán, akár észreveszik ezt az uniós politikusok, akár nem – és ez azonnali megoldásokat követel. A magyar bejelentéssel szinte egy időben Robert Fico szlovák kormányfő is bejelentette: ha az EU valahogy keresztülnyomná a helyzet kezelésére teljesen alkalmatlan, kontraproduktív kvótarendszert, Szlovákiában népszavazást tarthatnak a menekültkérdésről.
Ami – tekintettel a közvéleményre – valószínűleg hosszú évek után az első érvényes és eredményes népszavazás lenne.az országban.
szd, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”54525,54085,54042,53821,53789,53664,54537″}
