Hatvanöt évvel ezelőtt, 1950. auguszus 28-án indította el a csehszlovák kommunista hatalom azt az akciót, melynek célja a női szerzetesrendek erőszakos központosítása, felszámolása volt. Az R Akció (Akcia R – a rövidítés az apácát jelentő rehoľníčka szóból ered) augusztus 31-ig tartott, de a szerzetesrendek elleni pártállami zaklatások a 70-es évekig nem szűntek.
Az „R akciót” a korábbi, a férfi szerzetesrendek elleni intézkedéseket jelentő „K akció” mintájára hajtották végre. A különbség csupán annyi, hogy az apácák ellen indított hadjárat valamivel „mérsékeltebb” volt, a központi utasítás szerint elsősorban az „önkéntes” együttműködésre kellett alapozni. Ellenállás esetén természetesen rendelkezésre álltak az állam erőszakszervei – így részt vett benne a titkosszolgálat (ŠtB), a népi milíciák és a Nemzetbiztonsági Testület (ZNB – Zbor národnej bezpečnosti) is.
Maga a tényleges akció augusztus 29-én indult a reggeli órákban. Országszerte 15 településen léptek fel azokkal szemben, akik nem értettek egyet a szerzetesi közösségek felszámolásával. Az emberek több helyen is védelmükbe vették a kolostorokat – elfoglalták őket és nem engedték, hogy elvigyék az apácákat. Ekkor léptek fel az előbb említett állami szervek, esélyt sem hagyva a tiltakozóknak. Az R Akció e néhány nap alatt 137 egyházi épületben 1962 apácát érintett közvetlenül. A legtöbbjüket szétszórták az országban és a szocializmust építő termelésbe vonták be őket. Ami gyakran egyet jelentett a cseh határra való kitelepítéssel, hogy az ott működő textilüzemekben dolgoztassák őket.
A szerzetesi élet 1968-ban újult meg, miután a főügyészség megállapította, hogy nincs jogi alap az ellenük való fellépésre. A valódi megújulásra azonban csak a ’89-es átmenet után volt lehetőség
Felvidék.ma, tasr{iarelatednews articleid=”37584,33698,32227″}