Magyarország 2016-tól évi 200 millió forintot fordít a kárpát-medencei, határon túli épített kulturális örökség megőrzésére.
Nagyváradon, egy konferencia keretében mutatta be október 17-én Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára a Rómer Flóris Tervet.
„A kormány egyetértve azzal, hogy a határon túli magyar vonatkozású épített kulturális örökség védelme, megismerésének, megóvásának és megismertetésének elősegítése kiemelt feladat, az Országgyűlés döntésére tekintettel, mely 2016-tól 200 millió forinttal támogatja a határon túli műemlék-felújítási programot, elfogadja a Rómer Flóris-tervet” – fogalmaznak a határozatban, amely szerint a nemzetgazdasági miniszternek a terv megvalósítására 2018-ig évente beépülő jelleggel 200 millió forint támogatást kell biztosítania a kulturális örökség védelméért felelős tárca költségvetésében határon túli épített örökség megóvása jogcímen.
A Rómer Flóris Terv megvalósításának elősegítésére, a pályázati forrásokról történő célszerű és megalapozott döntéshozatal érdekében bíráló bizottságot kell létrehozni, amelynek elnöke a miniszterelnökség kulturális örökségvédelméért felelős helyettes államtitkára. A bizottság további tagjait a miniszterelnök általános helyettese, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter, a Teleki László Alapítvány elnöke és a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elnöke delegálja.
Puskás Imre helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta: a program célja megőrizni és megmenteni azokat a magyar kultúrához tartozó és az identitás megőrzése szempontjából fontos épületeket, szakrális és nem szakrális tereket, amelyeket a magyarság létrehozott az elmúlt több mint ezer év alatt a Kárpát-medencében.
Rámutatott: az összeg csak töredékét képes megmenteni a létező sok értéknek, de a komoly tudományos előkészítő munka lehetővé teszi, hogy az évi 200 millió forint olyan épületek megóvását szolgálja, amelyek leginkább rászorulnak védelemre, és így a magyarországi támogatás megfelelően hasznosuljon.
Közölte, hogy a Teleki László Alapítvány lesz a közreműködő szervezet, amely segíti a munka szakszerű lebonyolítását. Hangsúlyozta, nemcsak az odaítélésnél fontos az alapos előkészítés, hanem a kivitelezésnél is, mert az épületek nagy szakértelmet, sokszor különleges mesteremberi tudást igényelnek, ami folyamatos odafigyelést igényel.
Az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a pénz elosztásáról egyrészt pályázatok elbírálása útján döntenek. Várhatóan az év elején jelenik meg az első kiírás. Ugyanakkor a bíráló bizottság egyedi döntéseket is hoz majd – magyarázta a helyettes államtitkár, hiszen vannak olyan területek, amelyeken léteznek ugyan emlékeink, de nincsenek már olyan magyar közösségek, amelyek képesek elkészíteni egy pályázatot.
A bizottság figyelmét szakértői testület hívja fel majd ezekre a műemlékekre. Emellett elkülönítenek egy úgynevezett vis major keretet is: amennyiben egy műemléket fenyegető természeti katasztrófa történik, a felújítását ebből el tudják végezni.
Az elbírálási szempontok között elsődlegesként említette a műemléki-művészi értéket, például hogy egy épület a magyarság történelmében milyen szerepet játszott. Kiegyensúlyozottságra törekednek Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Délvidék között, emellett arra is odafigyelnek, hogy arányosság legyen a különböző felekezetek között – tette hozzá.
Azokat az értékeket mentik, azok megóvására fordítanak forrásokat, amelyek valóban kiemelkedő szereppel rendelkeznek a magyar történelem és identitás szempontjából – mutatott rá a legfontosabb szempontra a helyettes államtitkár.
A nagyváradi római katolikus püspökség által szervezett konferencián Rómer Flóris egykori nagyváradi kanonok, a magyar régészet „atyjának” munkásságát ismertették a terv névadója születésének 200. évfordulója alkalmából.
Puskás Imre délután részt vett a Bihar megyei Síteren a helyi román kori, felújított református templom ünnepélyes átadásán. Mint mondta, a jelentős magyarországi hozzájárulással megújult templom jelképe lehet a Rómer Flóris Tervnek, hiszen a tudományos feldolgozás után derült csak ki, hogy valóban román kori templomról van szó, ezért a síteri terv jól kifejezi, milyen jelentős értékeket lehet megmenteni.
Puskás Imre hangsúlyozta: Magyarország eddig is igyekezett fordítani költségvetési forrásokat kárpát-medencei értékmegőrző munkálatokra, de a Rómer Flóris Tervvel változik az anyagi források nagyságrendje és a „koncepcionális hozzáállás” is.
mti nyomán Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”56615″}
MTI Fotó: Czegledi Zsolt
