Az előadókat, valamint a tematikát tekintve is rendkívüli rendezvénynek adott otthont október 26-án a lévai Reviczky Ház. A Magyar Művészeti Akadémia prominens írói, költői jöttek el, hogy egy irodalmi est keretében bemutatkozzanak a lévai magyar közösségnek, illetve egy-egy művüket bemutassák.
A neves írókat, művészeket, előadókat, valamint a nagy számban összegyűlt közönséget Újváry László, a Reviczky Társulás tiszteletbeli elnöke köszöntötte.
Ezután a Juhász Gyula alapiskola diákjának Korpás Andreának gyönyörű előadásában Zelk Zoltán Van a fiókomban című verse, majd Bertók István zongorajátéka hangzott fel
Ezt követően Újváry László nyitotta meg a rendezvényt. Beszédében bemutatta a Magyar Művészeti Akadémiát, amelyet 22 magyar művész hozott létre 1991. január 31-én civil szervezetként azzal a céllal, hogy ” megismertessék és felismertessék a magyar művészeti élet értékeit.” 2011 óta köztestületként működik 150 rendes, posztumusz és tiszteletbeli taggal. ” A művészek az egész nemzetet képviselték mindig. A kisugárzásukkal, az alkotásaikkal hozzák létre az alaphangulatot, a szülőföldet, amelyet élni érdemes, amelyben élni érdemes, amelyben mindannyian otthon vagyunk.”
Újváry László megnyitó beszédének végén külön köszöntötte Godó Editet, a Magyar Művészeti Akadémia titkárságának főosztályvezetőjét, Sarnyai Andreát az irodalmi szakosztály vezetőjét, valamint a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnökét, Hodossy Gyulát és titkárnőjét, Nagy Erikát. Üdvözölte Benes Ildikó és Pőthe István színművészeket, akik az est folyamán előadták a költők, írók műveit.
Elsőként Duba Gyula – hontfüzesgyarmati születésű, felvidéki magyar író mutatkozott be.
József Attila – díjas. 2010-óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. Négyszeres Madách díjas. Több mint 40 könyve jelent meg. Az Erni diákkora című életrajzi kötetéből hallottunk részletet Benes Ildikó színművész tolmácsolásában.
Következő művész, akivel megismerkedhettünk, Tóth Erzsébet volt. József Attila- Magyarország Babérkoszorúja-díjas költőnő, akinek Kőrózsa betonszív c. darabját a debreceni Csokonai Színházban mutatták be 2010-ben. A költőnő Borsóevők című versét olvasta fel.
Pósa Zoltán József Attila- díjas, Rát Mátyás életműdíjas író, újságíró, műfordító. Alászállás és a Másnaposság című verseit hozta el az irodalmi estre, melyeket Benes Ildikó és Pőthe István szavaltak el. Pósa Zoltán után Albert Gábor Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, könyvtáros olvasta fel Passaunál zátonyos a Duna című regényének egy részletét.
Őt követte Ferdinándy György József Attila-, Saint- Exupéry- Krúdy Gyula-díjas író, költő, irodalomkritikus. Maugli című elbeszéléséből ismerhettünk meg egy részletet Benes Ildikó előadásában. Ferdinándy György a francia írószövetségnek is tagja. Kilenc évig volt külső munkatársa a Szabad Európa Rádiónak. A bemutatkozó művészek sorában következő Vári Fábián László volt. A nagyszőllősi járásból származó József Attila-díjas író 2005-től tagja az Magyar Művészeti Akadémiának. Kárpátaljai népballadákat kezdett el felkutatni, újabban ruszén népballadákat fordít. Ezúttal a Mint vérző pólya és a Szoborbeszéd című versét olvasta fel Benes Ildikó és Pőthe István előadó.
Mint vérző pólya című életrajzi vonatkozású versében, ami az életút összefoglalása így vall a művész:
„A hold ha gurulóban, homlokunkhoz koccant,
fejelgettünk véle alkonyatig-
aztán felpörgött az óra mutatója,
s a mester szétengedte tanítványait.
Íme, az életem, az eddig járt utam.
Tedd rá a pecsétet, ha gondolod,Uram.”
Tőzsér Árpád, a 2014-ben Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas szlovákiai magyar író, költő mutatkozott be következőként. Ő szintén két versét hozta el számunkra bemutatásra. A Tiberius Rodoszon című versét Benes Ildikó adta elő, míg A kódváltás pragmatikája című verset a művész maga szavalta el. Az előbbiből idézünk:
„Virrad. Mi az oka a fénynek,
a tűznek az Attavirosz-hegyen?
Elmenekültél, hogy hazatérted
annál súlyosabb, végsőbb legyen?
A sorsod csillagjósdákban készül,
jövőt a kardod már nem oroz.
Leköröztek és leköptek végül,
de cipruslombbal legyez Rodosz.”
Oláh János a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjével 1994-ben kitüntetett József Attila-díjas költő Szabadság című versét Benes Ildikó olvasta fel.
„Mindenki róla beszélt, de nekem fogalmam se volt, ki az,
s végképp nem tudtam, minek nevezzem,
ha egyszer – fennállt a veszélye ennek is –
valóban szólnom kell majd hozzá.
Széltében-hosszában hangoztatott
nevét – mert mit jelent az, hogy szabadság?”
Vathy Zsuzsa bemutatása következett.Vathy Zsuzsa 1994-ben József Attila-díjat, 2009-ben Márai Sándor-díjat, 2013-ban Prima díjat kapott. 2015-ben megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét.
A Klauzál tér ’56 című novellájából Pőthe István olvasott fel részletet.
Ezután Serfőző Simon a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett, József Attila-díjas költő, drámaíró olvasta fel a Hiányuk vigasztal című versét.
Az irodalmi est egy újabb felvidéki magyar író bemutatásával folytatódott.
Mács József, Madách Imre- díjjal, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett író, publicista az Öröködbe, Uram című 4 kötetes regényéből olvasott fel.a hallgatóságnak. Következő bemutatkozó művész Ágh István (eredeti nevén Nagy István ) volt, aki a Digitális Irodalmi Akadémia egyik megalkotója. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, József Attila-, Radnóti- és Arany János- díjas költő, író, Kihalt emlékhely című versével ismerkedhettünk meg.
Temesi Ferenc író, aki a szótárregény műfaját létrehozta Magyarországon. A magyar Trend Klub alelnöke. Két kötetes Por című regénye a legsikeresebb. Magyar Köztársaság Érdemrend kiskeresztjével, Kossuth díjjal tüntették ki. Apám című művéből részletet Pőthe István előadásában hallottuk.Következőként Grendel Lajos lévai születésű író, kritikus egyetemi tanárt ismerhettük meg. Grendel Lajos munkásságát többek közt Márai Sándor-, és Kossuth-díjjal jutalmazták. Művei megjelennek szlovák és francia nyelven is. Mintha szabadságon lennénk című művéből Benes Ildikó és Pőthe István olvasott fel: „Most már nevetséges, de akkoriban, 1968-ban nem volt az. A rengeteg idő betemet mindent, lassan betemet engem is, a város duplájára nagyobbodott és elszlovákosult, rengeteg új lakótelep épült, lassan úgy jár az ember a régi városban, idegenül, mint akit véletlenül erre vitt a sors, de voltaképpen alig van köze hozzá. És persze megöregedtünk, még ha a lélek még nem is jár hálni belénk. Jól vagyunk, köszönöm, jól vagyunk.”
Az irodalmi est utolsó bemutatkozó művésze Mezey Katalin volt. Mezey Katalin a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának jelenlegi vezetője. 2009-ben Bethlen Gábor -díjat, 2015-ben Kossuth-díjat kapott.2013-ban a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. A liszt-ügy című elbeszéléséből idézünk, amelyet a művésznő maga olvasott fel. „Pontosan akkor kezdtek ratatázni a géppisztolyok, amikor leért a földszintre. Előre rohant, ahonnan a zajt hallotta. A kettős szárnyú, üvegezett főbejárati ajtó kitárva, benne lövészállásban két géppisztolyos férfi, sorozatban kaszálnak ki a térre, a nemzetiszínű zászlókat lengető, Himnuszt éneklő bányászokra. Mint akikbe belevágott a villám, az első sorokban állók összerándultak, földrecsuklottak, végigvágódtak a kövezeten.”
Az irodalmi est végén Wirth Jenő, a Reviczky Társulás elnöke pohárköszöntőjében megköszönte a művészeknek és előadóknak, hogy egy tartalmas, színvonalas este keretén belül megismertették a lévai irodalomszerető magyar közösséggel legújabb műveiket.
Juhász Gyula szavaival élve:
” A költőnek van a legszebb hivatása e földön: ő az, aki halhatatlanná varázsolja a mulandóságot.”
Október 26-án, Léván mi is részesei lehettünk ennek a varázslatnak. Köszönjük szépen a Reviczky Társulás Irodalmi szakosztályának, és a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának.
Másnap, október 27-én Zselízre látogattak el a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának képviselői. A zselízi Magyar Házban szintén élménydús irodalmi élményben lehetett része az egybegyűlteknek.
A kortárs magyar irodalom jeles képviselőit Gubík Mária mutatta be egyenként. Az est folyamán továbbá Csonka Ákos prezentálta Zselíz történelmét és fontosabb tudnivalókat a városkáról, valamint élménydús koncertet adott a Horváth Géza által vezényelt Franz Schubert Vegyeskar, illetve népdalokat játszott Mézes Zsuzsanna és Attila. A szimpózium minden igényt kielégítően valódi irodalmi csemegének bizonyult, mely után mindenki gazdag élményekkel és értékes gondolatokkal térhetett haza.
Kertész Csilla, tsák, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45808,43891″}
