A Magyar Kultúra Napja alkalmából rendeztek ünnepi műsort január 21-én, csütörtökön, a Pozsonyi Magyar Intézet nagytermében.
A rendezvény Molnár László Kölcsey Ferenc Himnusz című versének szavalásával vette kezdetét. Majd Molnár Imre, az intézet igazgatója szólt a nagyszámú közönséghez, megköszönte, hogy jelenlétükkel megtisztelték ezt az ünnepet, amely megtartása a világ minden Magyar Intézetében az összetartozás szimbóluma.
Köszöntőt mondott Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország szlovákiai nagykövete, aki ismertette Kölcsey Himnuszának és a Magyar Kultúra Napjának a történelmi jelentőségét és hangsúlyozta, hogy habár több himnusz is él a magyarság köztudatában Kölcsey Himnuszával minden magyar tud azonosulni. Identitásunkat legjobban ez az óda erősíti, ami a megmaradásunkért elmondott fohász.
Kovács Gergelyné Szabó Irén művészettörténész meleg szavakkal nyitotta meg Józsa Judit MAGYAR ÖRÖKSÉG című kiállítását, mert mint elmondta, amikor Korondról Budapestre jött tanulni, örömmel karolta fel a fiatal kerámiaművészt. A művésznő munkásságát így méltatta: „Témaválasztásait tekintve teljes meggyőződéssel mondhatom: ipar- és képzőművészeink közül ma Józsa Judit tesz a legtöbbet nemzeti önismeretünkért.” Majd egy érdekes adalékkal örvendeztette meg a pozsonyi közönséget. Felidézte, hogy Bartók Béla édesanyjához, Pozsonyba egy saját maga alkotott levélpapíron írta leveleit, amelynek fejlécében ez állt: Isten áldd meg a magyart! És ezt követte a megszólítás. E szavakkal köszöntötte a Magyar Kultúra Napját Pozsonyban Kovács Gergelyné. A teljes köszöntőt ITT olvashatják el.
Józsa Judit apró érdekességeket osztott meg a közönséggel arról, mi vezérli alkotás közben. Elmondta, hogy alkotásaiból a MAGYAR ÖRÖKSÉG témájához ragaszkodva válogatta össze a kiállítás anyagát. A falakon, a sajátságos domborműveken a magyarság erényeit formálta meg a művész, közülük is kiemelte az Összetartozás kompozíciót. Kisplasztikái közül hatot hozott el: Szent Erzsébet, Tóth Ilona, Táltos tánc, Palotás, Erdély és Magyarország, amelyet nem véletlenül állított a kiállítás középpontjába.
A hármas halmot idéző kompozíció, az anya körül a gyermekei: Felvidék, Délvidék, Erdély és az anya ölében a csecsemő a csángókat szimbolizálja. Egymás kezét fogják a gyerekek és az anyára néznek. Az összefogás gyönyörű szimbóluma, és mint a művész elmondta, legnehezebb az apró kezek kerámiában való megformálása és égetése volt. Ennek a szobornak a bemutatásakor Molnár László versmondó elszavalta Kovács Gergelyné kérésére Tőzsér Árpád Globális árva című versét és a délvidéki Bognár József Anyám, Magyarország című költeményét.
A művésznő állandó kiállítása Budapest belvárosában 2013-ban nyílt meg a Józsa Judit Galériában, amely a Józsa Judit Művészeti Alapítványnak is otthona. Budapesti első bemutatkozása óta, 1995-től már közel kétszáz egyéni és csoportos kiállítása volt. Alkotásai eljutottak a tengeren túlra, az Amerikai Egyesült Államokba, Kanadába és Ausztráliába is. Kimagasló elismerésekben részesült: 2009-ben a Magyar Kultúra Lovagja megtisztelő címet, 2010-ben a Női Esélyegyenlőségért díjat, míg 2012-ben a Világ Magyarságáért Művészeti díjat vehette át.
A program második felében Jan Vojtek, brünni magyar származású fiatal zongoraművész ünnepi hangversenyét hallgatták meg a jelenlévők. Zenei tehetségét morva édesanyjától örökölte, édesapja pedig a felvidéki születésű magyar, Vojtek Zoltán, aki sok éven át a brünni magyarok közösségét vezette. Jelenleg Budapesten tanul: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója, több nemzetközi zongoraverseny díjazottja. A tehetséges fiatal művész virtuóz játékkal adta elő George Gershwin, Bartók Béla, Liszt Ferenc műveit, ráadásként pedig a Török indulót. Játékával nagy sikert aratott első pozsonyi koncertjén.
A megnyitó végén Molnár László a magyar költészet gyöngyszemeiből szavalt néhány verset, többek közt Radnóti Miklós, Nagy László, Gyurcsó István és Juhász Gyula tollából.
Hideghéthy Andrea, Pogány Erzsébet, Felvidék.ma
További fényképek ITT érhetők el. {iarelatednews articleid=”58903,46283,58407,54070″}
