Az ősi botharc motívumai a botolós néptáncban maradtak fenn legtovább. Mivel ez a tánc még gyűjthető napjainkban is, a Baranta botharcát a „botoló” tánc motívumaiból következtették ki. A könyv első fejezetében a botos tánc eredetét, különféle változatait vázolja fel az író.
A pásztorkultúrával foglalkozik a további részben, mert ennek a mesterségnek az egyik legfontosabb használati eszköze a bot.
„A botnak három szerepe van! Egyszer támaszt adott a pásztornak, ebből jön a „búsuló juhász”, máskor munkaeszköz volt, ami abból állt, hogy például a juhászbot kampóját beakasztották a juhok lábához, s így a juh nem menekült el, meg lehetett fogni, mert a birka tudta, hogy őt most kiszemelték, s egyből menekült a nyájba. Volt, amikor a rókát dobták le vele vagy éppen táncoltak vele. Harmadszor meg fegyver is volt, mert azt mondja: „két vége van a botnak, hé!” (Raisz Bandi bácsi, Dunaszerdahely)
A népszokásokon keresztül – mint például a kiszehajtás, bőgőtemetés, pünkösdi népszokások, betlehemezés, aprószenteki vesszőhordás – is bemutatja a bothasználatot a következő rész.
A népmesei hagyományban mint varázseszközt, vagy mint végrehajtó eszközt, de akár mint egy mellékes, de nem nélkülözhető dolgot használják a botot – ez derül ki a meseválogatásból.
„Bottal ütheti a nyomát”, „Köti az ebet a karóhoz”, „Isten nem bottal ver” – ismert és már-már feledésbe merülő szólásokat, közmondásokat magyaráz egy fejezet.
Népi gyermekjátékok sokaságának nélkülözhetetlen eszköze a bot. Kiváló ügyességfejlesztő játékok ezek kicsiknek és nagyoknak, amelyeket a leírás alapján akár ki is lehet próbálni otthon vagy szervezett körülmények között, sportedző irányításával.
A Bot, mint verekedő eszköz és a Botbirkózás című fejezetekben két csoportba sorolja a botos gyakorlatokat: szervezetlen, tehát szabadon használt, és szervezett botos gyakorlatok. Felvázolja a vívásrendszert, amely nemcsak részletesen leírja a gyakorlatokat, hanem fényképfelvételekkel van kiegészítve.
A pásztorbot készítése, pásztorbotnak való fa és bokor fajták az utolsó fejezetek témái.
Az adatközlők sorából kiderül, hogy hol, melyik tájegységekben történt a gyűjtés: Bodrogköz, Gömör, Ipoly mente, Csallóköz, Kiskunság és Erdély.
NDCs, Felvidék.ma
