A szlovák külügyminiszter szerint tekintet nélkül a népszavazás eredményére, a migráció közös kihívás az Európai Unió számára, és minden tagországnak ki kell vennie a részét a megfelelő válaszok keresésében ennek a válságnak a megoldására.
„Úgy vélem, hogy az elért kvórum egyértelmű válasz, sok ember egyáltalán nem ment el szavazni. A helyes megoldás keresése most a magyar kormány kezében van” – fogalmazott rendkívül diplomatikusan Miroslav Lajčák, aki már csak az ENSZ főtitkári székéért folyó verseny miatt is különösen ügyel a migrációval kapcsolatos minden megnyilatkozására.
Danko: Nem hatékony a népszavazás intézménye tájainkon
Andrej Danko, a szlovák parlament elnöke úgy véli, a népszavazás nem igazán hatékony intézmény tájainkon, s a több tízezer hiába kidobott eurót hatékonyabban is fel lehetne használni. „Figyelembe kell venni a polgárok hangulatát, de politikailag nem kell azt erősíteni. Ha nem is volt magas a részvételi arány, a referendum üzenete egyértelmű, vagyis az emberek ezen a földrajzi szélességen nem azonosulnak a bevándorlók automatikus befogadásával” – jelentette ki Danko. Hozzátette: ha hasonló népszavazást tartanának Szlovákiában, az csak kidobott pénz lenne.
Kollár: Jól sikerült a népszavazás
„Annak ellenére, hogy a vasárnapi kvótareferendum az alacsony részvételi arány miatt érvénytelen lett, sikeres volt, mert egyértelmű választ adott, miszerint az emberek, akik elmentek szavazni, szinte százszázalékosan elutasítják a menekültkvótákat” – nyilatkozta Boris Kollár, az ellenzéki a Sme rodina elnöke a TASR hírügynökségnek. „Úgy vélem, hogy az érvényességhez szükséges 50 százalékos részvételi arány magas Magyarországon és nálunk is. Ezért is javasoljuk ezt az arányt 30 százalékra módosítani” – jelentette ki a politikus.
SaS: A magyarországi népszavazás eredményét nem szabad lebecsülni
Richard Sulík, az SaS elnöke szerint nem szabad lebecsülni a kvótareferendum eredményét. Noha csak 40 százalékos volt a részvétel, ám szinte valamennyi szavazó a kvóták ellen szavazott. „Azok közül is, akik nem járultak az urnákhoz vagy érvénytelen szavazólapot adtak le, sokaknak bizonyára megegyező a véleménye” – fogalmazott a liberális párt elnöke. A gyenge részvétel legfontosabb oka Sulík szerint a rossz időzítés volt. „Ha a népszavazásra röviddel azután a javaslat után került volna sor, mely szerint minden egyes be nem fogadott bevándorló után 250 ezer eurós bírságot kell kifizetni, bizonyára a szavazásra jogosult polgárok több mint a fele részt vett volna rajta” – jelentette ki Sulík, aki szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök szétforgácsolta az erejét azzal is, hogy a véleményéről nem csak odahaza igyekezett meggyőzni mindenkit, hanem az Európai Unióban is.
Sulíknak egyébként az is meggyőződése, hogy a kvótarendszer már a múlté, ezért aztán a magyaroknak nem is volt okuk elmenni a szavazásra. „A kvótákat Szlovákiában is teljes bizonyossággal elutasítanák, ugyanúgy kérdéses azonban, hogy elegendő számú polgár eljönne-e szavazni” – fogalmazott Sulík hozzáfűzve, a kvóta- és bírságkérdést a nyáron Szlovákiában sem fogadta tapsvihar.
OĽANO-NOVA: A magyarok megmutatták, hogy a félelem terjedése csak ronthat a helyzeten
Veronika Remišová, az OĽANO-NOVA parlamenti képviselője szerint az alacsony részvétel a magyar népszavazáson megmutatta, hogy az ország polgárai ugyan kívánják a migránskérdés megoldását, másrészt viszont tudják, hogy a félelem és az európai országok közti ellentétek terjedése csak ronthat a helyzeten. „A magyar választók valószínűleg tudatosították, hogy akkor, amikor Brüsszelben már senki sem beszél a kötelező menekültkvótákról, felesleges volt a kvótareferendumra 50 millió eurót kidobni. Ezeket a milliókat biztosan fel lehetett volna Magyarországon is jobban használni” – jelentette ki az ellenzéki politikus.
Remišová úgy véli, hogy az uniós szinten eddig elfogadott rendelkezések, elsősorban a Törökországgal kötött egyezmény, legalább részleges eredményeket hoztak és a Dél- és Közép-Európából érkező migránsok száma jelentősen csökkent. „Ezért talán a magyar emberek kevésbé sürgősként érzékelik a témát. Emellett a népszavazás részben arról is szólt, hogy a migrációs válságot mindenkinek a saját szakállára kell-e megoldania, vagy a tagországoknak közös európai megoldásokra kell törekedniük” – mondta a képviselő asszony hozzáfűzve, tudjuk, hogy a migrációs kérdést nemzeti szinten nem lehet megoldani, összeurópai probléma ez, amely koordinált megoldási folyamatot igényel az uniós tagországokban több területen is. Arra a kérdésre, hogy egy hasonló népszavazás Szlovákiában eredményes lehetett volna-e, Remišová azt felelte, „a mieink okosak, és 50 millió eurót jobban is fel tudnának használni, mint egy olyan kérdés megválaszolására, amelyet alapjában véve már megoldottak”.
(Felvidék.ma/TASR)
