A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának éves konferenciája másik paneljén a gazdasági kérdéseket boncolgatták. Elsősorban azokat, amelyek a Kerekasztalt alkotó civil szervezetek napi életét érintik, s amelyeket forráskeresésnek neveznek.
Ebben a tekintetben rendhagyó volt az első előadó, Pogány Erzsébet prezentációja, aki elsősorban az idén 15 éve sikeresen működő Szövetség a Közös Célokért szervezet múltját, jelenét és munkáját mutatta be. A szervezet által a 600 kilométeres határsávban működtetett 12 iroda szolgáltatóegységként van jelen a Felvidék életében. Segíti a felvidékieket a Magyar igazolvány kiváltásában, az oktatási ösztöndíjak elnyerésében, információs portált működtet Felvidék.ma néven, amelynek prioritása régióink bemutatása. Az újabb tevékenységek közül Pogány Erzsébet bemutatta a civil információs hálózatot és a most induló lelkisegély-szolgálatot.
Pogány Erzsébet előadás közben (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Hakszer Richárd, a határon átnyúló együttműködési projekteket felügyelő mezőgazdasági minisztérium menedzsere az eddigi CBC programok eredményeit ismertette. Míg az előcsatlakozási alapokból évente csak 2 millió euró jutott erre a célra, ez az összeg a 2007-2013-as időszakban már 176 millió euróra növekedett, és a mostani tervezési időszakban is 155 millió euró áll rendelkezésre.
Az elmúlt időszak legsikeresebb járásai a Dunaszerdahelyi, a Komáromi és a Kassai voltak. Megfigyelhető, hogy a nyugati és keleti határvidéktől jelentősen elmarad a közép-szlovákiai régiók pályázási kedve.
A november 3-án lezárult pályázati körbe 350 pályázat érkezett. Tavasszal várható a „kisprojekt” alap és a B-light schéma kiírása; ez utóbbi munkaerőpiac-fejlesztési ernyőprojekt lesz, elsősorban a kis- és középvállalkozók részére.
Varga György – igazgatóhelyettesi pozícióból – bemutatta a Visegrádi Alapot. A visegrádi négyek egyetlen állandó szervezete elsősorban a tagállamok által befizetett évi 8 millió eurót és egyéb hozzájárulásokat oszt szét a négy ország érdeklődői között. De létezik a Nyugat-Balkánt és a Keleti Partnerséget segítő kohéziós programcsomag is. Az alap fennállása óta 5 ezer projektet és 1 800 ösztöndíjast támogatott, jelenlegi állapotában pedig egyszerűbb struktúrában és egyszerűbb elszámolással tudja segíteni a térség együttműködését.
A Bethlen Gábor Alap munkájáról Pappné Popovics Judit osztályvezető számolt be. Az alap 2011-ben jött létre, a támogatott aktivitások száma és a szétosztott összeg pedig évről évre nőtt. A nyílt pályázati rész kulturális és oktatási csomagjából több mint 2500 pályázatot támogattak. Fejlődik a regionális együttműködési és a két éve elindított testvértelepülési (189) program, az ifjúsági közösségeknek szánt támogatást (88 nyertes) pedig meg szeretnék duplázni. Az idei tematikus évben a fiatal vállalkozók részére kiírt programot (117) valamilyen formában a jövőben is mindenképp folytatni szeretnék. Az előadó megemlítette, hogy a tömbmagyarságban erősebb a pályázati kedv, ezért a szórványból érkező pályázatok előnyt élveznek.
A gazdasági panel résztvevői (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Utolsó előadóként Rigó Konrád, a kulturális minisztérium államtitkára számolt be a tárca által felkínált lehetőségekről. Kiemelte a február végével záruló Kreatív ipar elnevezésű pályázatot. A témában 50 millió eurót készülnek szétosztani olyan kis- és középvállalkozásoknak (és civil szervezeteknek), melyek nem technológiai jellegű innovációt hajtanak végre, és bizonyítani tudják, hogy a kultúra nem csak viszi a pénzt, de értéket és munkahelyeket is teremt. A kiírás érdekessége, hogy Pozsonyra csak 2 milliót szánnak, a vidéki pályázóknak viszont 48 millió euró jut majd.
Az államtitkár beszámolt továbbá a formálódó új kisebbségi kulturális alapról. A törvényjavaslat az utolsó fázisban van, és a remények szerint az önkormányzatiságra és a kulturális önrendelkezésre épül. A civil szervezetek részt vehetnek majd az alap közgyűlésén, két évre delegálhatnak szakértőket az egyes bizottságokba, ahol ők lesznek többségben. A bizottságok hatáskörébe kerül a prioritások és a pályázati kiírások megfogalmazása, döntésük pedig kötelező lesz az alap vezetősége számára.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala november 11-én és 12-én Érsekújvárott tartja éves konferenciáját. Az első napon, november 11-én, azaz pénteken délután két szakmai panelre került sor. Az első panelen az oktatásügy helyzetével és aktuális problémáival foglalkoztak a meghívott szakemberek és szakmai szervezetek, a második, párhuzamos rendezvény mint arról fent beszámoltunk, a civil szervezetek rendelkezésére álló forrásokat, merítési lehetőségeket összegezte.
A Kerekasztal konferenciájának szombati, november 12-i fő napjának témája a szlovákiai magyarság előtt álló sorskérdések vizsgálata lesz a meghívott közgondolkodók, szakértők aktív részvételével. A konferencia délután négy órakor a Záródokumentum elfogadásával ér véget.
