A szlovák parlament ma a jelenlévő 143 képviselőből 82 igen szavazattal jóváhagyta a jövő évi költségvetést.
A költségvetés arra a pozitív előrejelzésre épít, hogy 2017-ben is töretlen lesz a fejlődés és eléri a 3,5%-os GDP növekedést. A kormány abban reménykedik, hogy Szlovákia javuló exportteljesítménye kompenzálni fogja Nagy-Britannia EU-ból való kilépésének várható negatív következményeit. Ösztönözni szeretné a fejlődést a gépjárműgyártás beruházásainak további támogatásával, illetve a közberuházások további emelkedésével.
A jóváhagyott törvény értelmében a költségvetés jövő évi hiánya már csak a GDP nagyságának 1,3%-a lehet, ami az idei 2%-os hiányhoz képest 0,7%-os csökkenés. Távlati célként pedig azt tűzték ki, hogy 2018-ra a hiány már csak 0,44%-os lesz és 2019-re a költségvetés 0,16% többlettel fog bírni. Hogy fogalmunk legyen, az 1,3%-os hiány a tervek szerint 2,017 milliárd eurót jelent (mondjuk átszámítva 90 DAC stadiont, vagy 6 millió havi átlagnyugdíjat).
A költségvetés hiányának csökkenése, illetve a tervezett GDP-növekedés feltételezi, hogy ezáltal az államadósság is fokozatosan csökken. A pénzügy tervei szerint az idei 0,6%-os államadósság-növekedés után a jelenlegi 53,5%-os szintről jövőre 52,7%-ra, 2018-ban 51,4%-ra és 2019-ben pedig 49,1%-ra csökken.
2012 márciusától lépett hatályba a költségvetési felelősségről szóló alkotmánytörvény, az úgynevezett adósságfék, amelynek meg kellene akadályoznia az államadósság elszaladását. A törvény 60%-on húzza meg a GDP-arányos adósságplafont, de már 50% fölött kötelességeket, szankciókat ró a mindenkori kormányra. A szankciók az adósság növekedésének arányában fokozódnak. A 2014 áprilisi 55,4%-os adósságmutatóval az ország fiskális politikája belépett a harmadik szankciós sávba. A kormány akkor a törvény szerint elkészítette szankciós költségvetését, azzal a középtávú céllal, hogy 2016–2017-re az államadósság az első sávba kerüljön vissza. Míg a konszolidációt 2013-ban komolyan vették, és a költségvetési hiányt 2,2%-kal csökkentették, a kormány a 2014–2015-ös évet már lazábbra vette, és, hogy szó ne érje a ház elejét, a középtávú adósságcsökkentési célt 2017-ről kitolta 2019-re.
A javaslat idén is 100 millió euró tartalékkal számol a „rosszabb időkre”, vagy esetleg a „hirtelen felmerülő” beruházásokra.
Az igazi nyertes az oktatásügy…?
Természetesen a költségvetési törvény sok egyéb jogszabályt befolyásol, ezért egy sor új változtatást is jóváhagytak a képviselők. Például eltörölték az egészségpénztárakba befizetendő kirovási alap plafonját, amitől a tárca 70,2 millió euró többletbevételt remél. Igaz, ez csak azokat érinti, akiknek 4290 eurótól magasabb a havi jövedelme. Vigaszul szolgálhat, hogy a 70 milliós bevételt az egészségügy tőkejellegű kiadásaira forgatják vissza, és így „újra szépek lesznek” a kórházaink.
A szociális biztosításnál „csak” a kivetés felső plafonját emelik (az eddigi alapkirovási összeg 5-szöröséről 7-szeresére), ennek nyomán az állam 46,6 millió euróval kevesebbel, csupán 500 millió euróval fogja támogatni a biztosítót (a többit mi fizetjük). A szociális biztosító így jövőre 8,2 milliárd euróból gazdálkodhat.
A költségvetési törvény finoman belenyúlt a biztosítások piacába is (az életbiztosítások kivételével), azzal, hogy a jövő évben megkötendő szerződésekre 8%-nyi elvonást ró ki, és erre már a Monopolellenes Hivatal is összehúzta a szemöldökét.
Természetesen a költségvetés kapcsán kormányfőnk is leadta a győzelmi jelentést, melyben kihangsúlyozta, hogy az igazi nyertesnek az oktatásügyet tartja, ahol sikerült 300 millió eurós növekményt elérni. Így jövő szeptemberben a tanítók fizetése újra 6%-kal növekedhet. Továbbá örömét fejezte ki, hogy 80%-kal emelkedik az egyes sportágakra és a sportlétesítményekre szánt összeg. (Hogy ezt kitől leste el?)
Értéket a pénzért
Az egészségüggyel kapcsolatban nemcsak a 70 milliós kórházfelújítást emelte ki, hanem az új hozzáállást is. Az elindított Értéket a pénzért program filozófiája nyomán egyfajta nagytakarítást remél (mi is!), és egyúttal 200 millió euró megtakarítással számol. (Tehát eddig is benne volt a rendszerben ez a pénz?)
A hadügyi kiadások először érik el az egymilliárd eurót, de ebbe beleszámolják a terrorizmus elleni esetleges kiadásokat is.
A közberuházások területén Fico kiemelte a LandRover nagyberuházás támogatását, és a Pozsonyt elkerülő autópálya projektjét (ezt sajnos nem fogja vizsgálni az Értéket a pénzért program, mivel csak a már befejezett és a tervezett beruházások átvilágítását vállalta a közlekedési tárca).
A kulturális minisztérium kiadásai közül kiemelte, hogy jóval több pénzt folyósítanak a nemzetiségek igényeinek kielégítésére. „Mert ez is egy olyan téma, amely minket érdekel, és nagyon örülünk, hogy Szlovákia polgárainak együttélése ilyen magas színvonalon van” – mondta a kormányunk feje.
Mielőtt pedig teljesen lehidalnánk, következzen a karizmatikus pártvezér, Bugár Béla nyilatkozata a költségvetési tételekért folyó nagy küzdelem után: „A koalíció szemszögéből és Szlovákia szemszögéből is (a sorrendre tessék figyelni!) elértük a legjobb kompromisszumos megoldást.”
