A Százak Tanácsa magyarországi nemzetpolitikai civilszervezet, melynek célja stratégiai elemzések készítése, állásfoglalások és ajánlások megfogalmazása a nemzeti sorskérdésekről. Az egységes magyar nemzet nyelvi, kulturális, történelmi értékeinek őrzésére, érdekeinek védelmezésére vállalkozik, igyekszik a nemzet lelkiismeretévé válni. Külföldön élő magyar személyiségeket is felkértek tagnak.
A Felvidékről többek között néhai Dobos László, Duray Mikós, Batta György, Hrubík Béla, de meghívottként Pogány Erzsébet és Albert Sándor is részt vesz a tanácskozásaikon. Legutóbb a Százak Tanácsának néhány tagja látogatott el a Felvidékre, ahol a Szövetség a Közös Célokért társulás alsóbodoki közgyűlésén osztották meg gondolataikat és bátorították a küldötteket.
Mi tagadás, bátorításra mindenkor szükségünk van. S így december 5-én meg különösen elkedvetlenedünk a félresikerült kettős állampolgárság ügyében történt magyarországi népszavazás évfordulóján, s ilyenkor is jó felidézni akár a Százak Tanácsának is honszerető tetteit és gondolatait.
A családpolitika fontossága
Szijártó István, a Százak Tanácsának ügyvivő elnöke irodalomtörténészként sok idézetet tud mondani a hazaszeretettel kapcsolatban. Zrínyi után szabadon kiemelte, hogy nem meghalni kell a hazáért, hanem élni, és tenni a dolgainkat. „Vannak olyan szavak, amelyektől kiegyenesedik a gerincünk. Ahogy Sütő András mondta, adósai vagyunk egymásnak, ha másban nem, egy-egy kézfogásban. Ezekben a kézfogásokban ott kell lennie az üzenetnek, ami nem más, hogy szétszórva is együtt vagyunk” – nyilatkozta Szijártó. Mindezt az egyik örökös tagjuk, Csoóri Sándor gondolatait idézve erősítette meg.
Szijártó István (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A Százak Tanácsa alapítójának, Fekete Gyulának a fia, ifj. Fekete Gyula közgazdász, volt parlamenti képviselő bizakodó. Kifejtette, úgy néz ki, a liberális pénzpolitikának lassan vége van, a Magyar Kormány eddig egyedül vívta ezt a csatáját, de már egyre több támogatója akad Európában.
Fekete Gyula (Fotó: Szalai Erika/Felvidék/ma)
Elmondta, édesapja id. Fekete Gyula nagy hangsúlyt fektetett a családpolitika fontosságára. Többször kifejtette, nem lehet megoldani bevándorlással azokat a problémákat, a hiányzó munkás kezeket, amelyek a rossz családpolitika miatt keletkeznek egy-egy országban. Magyarországon sokkal rosszabb a helyzet, mint Szlovákiában, itt nem olyan rossz a születési arányszám, de átlagban még itt is csak két gyermek jut egy családra. A népességi mutatók is jobbak, az átlagéletkor bő másfél évvel hosszabb, mint Magyarországon és a házasságban élők aránya is nagyobb. Kifejtette, Magyarországon 600 ezer olyan háztartás van, ahol nem kötöttek házasságot.
Felhívta a figyelmet, hogy a V4-ek egymásra vannak utalva, hogy megőrizzék a jelenlegi önazonosságtudatukat.
Kisida Elek egyetemi tanár, sebész főorvos a praxisából hozta a példákat. Az élünk vagy halunk kérdést sok betege feltette neki. Megválaszolni már annál nehezebb volt, de mindig a reményt sugározta. Azt tapasztalta, hogy az emberek minduntalan meg tudnak újulni, s tudnak másképp élni. Ugye, a világirodalomból is ismert, amikor az ember megújul, feltámad, s más stratégiával indít.
Kisida Elek (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Össze kell adnunk minden bölcsességünket, ami maradt, történelmünk során megszenvedett legjobb tapasztalatainkat, összes stratégiai leleményünket, ügybuzgóságunkat, engedelmességünket, rugalmasságunkat. Szükséges a célok eléréséhez az alázat és a bátorság is. Kiemelte, apáink és nagyapáink első és második világháborús moráljának szent nyomdokaiban kell járnunk.
Magyarként való megmaradásunkért
Schulek Ágoston özvegye, Edit több magyarságerősítő rendezvénynek volt a szervezője (TF Esték). Férje kassai születésű, háromszoros magyar bajnok rúdugró, edző, sporttisztviselő, egyetemi docens volt. Három gyermeke és hét unokája van, így most szívesen mozog a nagyanyó szerepében, de a rendszerváltozás óta azon munkálkodtak, hogy ne csak azokat a személyeket szerepeltessék, akiket a média prezentál, hanem olyan embereket szólaltassanak meg, akik értékeket közvetítenek, de egyébként nem kapnak nyilvánosságot. 1993 óta több mint 340 előadójuk volt, köztük számos felvidéki is. Az előadásokat a Kráter könyvkiadó jelentette meg.
Schulek Edit (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
May Attila mérnök, tőrvívó olimpikon, kétszeres magyar bajnok, a magyar világkiállítások szervezője, főépítésze nagy örömmel megy a határon túlra, ilyenkor úgy érzi, mindig köszönettel tartozik azért a küzdelemért, amelyet például a felvidéki magyarok is folytatnak azért, hogy magyarok maradhassanak.
A Százak Tanácsának tagjai az alsóbodoki konferencián (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Ifj. Gyimesi János tanár, bölcsész, kosárlabda mesteredző úgy érzi, hogy az egész Kárpát-medencében otthon van. Nagyapja Kolozsvárott, édesanyja Ungvárott született, a családot Kassáról sodorta Budapestre a második világháború. Sportemberként nagyon sokat járt a világban, de mindig nagyon nagy élményt jelentett számára, ha magyar szót hallott. Óriási büszkeséggel tölti el, hogy a Zoboralján is találkozott még magyarokkal.
Foltán László Felvidékről áttelepített szülők gyermeke. Az az életfilozófiája, hogy amit csinál, azt jól csinálja. Önmagát is sokat edzette, s a világbajnokságig vitte, majd pedagógusként dolgozott. Felhívta a figyelmet arra, hogy rendszeresen megszervezi július 22-én az Amiért a harang szól – Nándorfehérvár 1456 című hagyományőrző programot Budapesten a Hősök terén, ahol az összetartozás élményét is erősítik.
