Az Alsó-Garam mentén több tájházat is megnyitottak az utóbbi években. Mentik a még menthetőt, hogy utódaink is kapjanak egy kis ízelítőt, ismertetőt a régmúlt idők mindennapi használati tárgyaiból.
Csuka Mária nyugdíjba vonulása után települt haza a Szenc melletti Zonctorony faluból, ahol évtizedekig tanított. A népi tárgyak gyűjtését – mint elmondta – még főiskolás korában kezdte. Az egykori kurtaszoknyás kisleány Kéméndre tért vissza, ahol családi házat vett azzal a céllal, hogy a sok összegyűjtött régi értékes tárgyat kiállítsa a ház garázsában. Több mint 15 évig jártak ide a környékről csodálni a legszebb családi ereklyéket: a népviseletet, a konyhai felszereléseket, mezőgazdasági eszközöket.
Amikor már két garázsra való anyaga gyűlt össze és nem fértek el a nyári foglalkozásokon a helyi iskola diákjaival, tárgyalásba kezdett a falu vezetésével, hogy hozzanak létre egy tájházat. Régi ház akadt elég a faluban. A tárgyalások eredményre vezettek, a község idén megvett erre a célra egy 5-6 éve még lakott egykori tipikus kéméndi házat.
Marikának köszönhető, hogy ez év júniusában már átadhatták a tájházat, s mi sem természetesebb, hogy ő lett a felügyelője, irányítója az általa szakszerűen berendezett gazdag portának.
Már a nyár folyamán voltak látogatóik, októberben pedig a község itt tartotta a falusi disznóölést. Marika nem igen örvendett ez utóbbi eseménynek, hiszen a féltve őrzött tárgyak nagy óvatosságot, figyelmet igényelnek, hogy tényleg megmaradjon a jövő nemzedéknek ez az értéktár.
A gyűjtemény ma is gyarapodik, s így kaptak a közelmúltban egy igen szép, működő szövőszéket. Novemberben Magyarországra utaztak a szövőszék felvetése és a felvetőfonal beszerzése céljából.
Aztán ügyes kezű asszonyok, lányok megkezdték a szebbnél szebb rongyszőnyegek szövését, melyek iránt egyre több érdeklődő van a faluból.
Marika fantáziáját nem hagyta nyugodni az egykor csak erre a falura jellemző nyecces kendő készítésének titka sem. Mit ad Isten, akadt egy néni, aki ismerte ennek a technikáját, így ma már nyecces kézimunkákat is készítenek.
Közben hetente folyik a kézműveskedés is a házban. Gyerekek és felnőttek készítik a karácsonyi díszeket természetes anyagból, és a kalácskenő tollúkat is, melyek valamikor igen hasznos konyhai eszközök voltak. A fiúk pedig szabadidejükben Tarr László közreműködésével a fafaragás mesterségével ismerkednek.
December 18-án egy kis karácsonyi ünnepség és vásár keretében mutatják be munkáikat a kultúrházban. Bejelentkezés alapján bármikor látogatható a kéméndi tájház a téli időszakban is.