A Nagyorosziban élő és alkotó Karaffa Gyula bőrdíszműves, költő, szerkesztő volt a Reviczky Társulás Irodalmi Szakosztályának a vendége január 25-én. A bemutatkozó költői estjén a művei mellett bőrdísztárgyaival és értékes ars poeticájával is megismerkedhetett a Reviczky Ház közönsége. A polihisztor alkotó több szállal kötődik a Felvidékhez.
Az est köszöntőjében elhangzott: Karaffa Gyula sokrétű tevékenységet folytat. Fiatal korától ír verseket, az első költeménye 1987-ben jelent meg országos lapban. Hétköznapi foglalkozása mellett az elmúlt években számtalan kötet szerkesztését vállalta el. Immár 12. éve szerkeszti a Börzsönyi Helikon irodalmi, művészeti és természetbarát folyóiratot, amely felvidéki tájakkal, témákkal és személyekkel is foglalkozik. Emellett a helyi lap szerkesztője is Nagyorosziban. Az elmúlt években négy, a saját műveit feldolgozó kötetet adott ki. Ezek között található mesekönyv felnőtteknek, szólások sajátos értelmezését feldolgozó kiadvány, valamint verseskötetek is. Nyitott műhelyt vezet a lakhelyén, mely a mesterségének bemutatása mellett kulturális és társadalmi témákat feldolgozó rendezvények színtere is.
Mindamellett több évtizede foglalkozik bőrdíszművességgel is. Mint mondta, ez csak úgy jött, kipróbálta magát. Elsajátította a hagyományos fonásfortélyokat. Számtalan dísztárgyat készít, többek között hagyományos lovas- és íjásztárgyakat és eszközöket egyaránt.
„Fontosak az emlékek, ezek alapján születtek meg a történetek. Elraktároztam gyermekkorom emlékeit, ezek jöttek elő az alkotás folyamán” – vallja a szerző. A lévai közönségnek több mesét is felolvasott az Épphogy csak beszóltam címet viselő kiadványból. E kötet több mint hetven szólást tartalmaz, melyekhez a szerző alkotott mesékbe szőtt magyarázatokat. A mesékben fellelhető a gyermekkor hagyatéka, a vidéki szemlélet, a régiónkra szintén jellemző furfangos és humoros személyek megjelenése. A Csúnyamesék című kötet ugyancsak humoros meséket tartalmaz felnőttek számára.
A prózai művekkel szemben Karaffa Gyula lírai megnyilvánulása már komorabb (Pipafüst, Tartozásaim gyűlnek …). Korunk világégető problémáira reflektálnak az egyes verssorok. Több alkotásban megjelenik a vallásosság témája is. Ezzel összefüggésben jegyezte meg: „A meséket és a verseket Istentől kaptam, s így jegyeztem le.”
A lévai költői estre elkísérte a rétsági Majnik László zenész, zeneszerző is, aki magyar dallamokkal szórakoztatta a hallgatóságot.
Karaffa Gyula számára nem ismeretlen a Felvidék. Vásárok, tanulmányutak alkalmával bejárta térségünket. Az Ipoly mente történelmének, kultúrájának, néphagyományainak nagy ismerője több felvidéki magyar szerzőnek szervezett író-olvasó találkozókat Magyarországon és Felvidéken. Jó kapcsolatot ápol Százdi Sztakó Zsolttal, valamint Csáky Károllyal, portálunk publicistájával. Több kötetüket ő szerkesztette.
„Számomra mindig nagy élmény, ha a Felvidékre látogatok. A rendezvények során olyan emberekkel találkozom, akik szeretnek összejárni, akik várják a magyar szót. Öröm ilyen kialakult és összetartó közösséget látni” – vallotta az est végén a szerző.
Pásztor Péter felvételei a mesés költői estről.
https://www.facebook.com/pg/FELVIDEK.ma/photos/?tab=album&album_id=1404664579555854
