A Magyar Területi Színház 64 évvel ezelőtti első bemutatójának évfordulóján avatták fel Gáspár Péter szobrászművész alkotását, az Aranyembert ábrázoló szobrot.
Jókai Mór legendás alakjának szobra a komáromi Eötvös utca azon részére került, ahol a múlt század ötvenes éveiben a Magyar Területi Színház székháza állt – a volt Legényegylet épületében. Ma már csak a felavatott szobor emlékeztet a felvidéki magyar színjátszás kezdeteire – a MATESZ volt a mai Jókai és a kassai Thália Színház elődje is.
Konrád Márta nyugalmazott pedagógus (Konrád József, a MATESZ egyik alapító színművészének özvegye) kezdeményezte a szoborállítást még 2012-ben – a Teátrum színházi polgári társulás támogatásával, a hazai magyar hivatásos színjátszás újraéledésének hatvanadik évfordulóján. A talapzat még abban az évben elkészült, amelyre a MATESZ első társulata színművészeinek neveit vésték.
A szoborállítási kezdeményezés óta eltelt évek alatt gyűlt össze annyi pénz, hogy a mű elkészülhessen. Több mint százan, magánemberek, civil szervezetek– köztük a Szövetség a Közös Célokért is –, pártok, cégek, önkormányzatok, színművészek, polgármesterek támogatták a szobor létrejöttét.
Aranyemberek: a MATESZ társulatának tagjai a legzordabb időkben tettek a közösségért
A szoboravatási ünnepség résztvevőit Batta György, a Teátrum elnöke üdvözölte. Beszédet mondott Csáky Pál Európai Parlamenti képviselő, aki elmondta: az Aranyember szobránál fejet hajtunk azok előtt az „aranyemberek“ előtt, akik nehéz körülmények között, a hírhedt ötvenes években vállalták fel a magyar művészet népszerűsítését. „Ezek a művészek felvállalták azt, hogy a közösség lelkét fogják istápolni“ – utalt a felvidéki közösségekben sokat tájoló színészekre. Csáky természetesen nem feledkezett meg a jelenkori „aranyemberekről” sem, akik elszántan dolgoztak a szobor megvalósulásáért. Majd a komáromi Aranyember szobra elől üzente: „nyelvünket, kultúránkat naponta művelni kell, befogadni kell és tenni is kell érte”.
Állt itt egy épület…
Dráfi Mátyás színművész, a Teátrum művészeti vezetője, a MATESZ egykori tagja kiemelte: az aranypalástba burkolózó Aranyembernek szándékosan nincsen arca. Gáspár Péter alkotása ugyanis a színészt ábrázolja – azt a színészt, aki a legtávolabbi, legeldugottabb falvakba is eljuttatta a magyar kultúrát – ahogy azt a MATESZ húsz alapító tagja is tette a legmostohább körülmények között. Dráfi szerint a műalkotás mementó az utókornak azokról a színészekről, akik a háború után megteremtették a felvidéki magyar színjátszás alapjait.
„Ez az emlékmű azt ünnepli, azt üzeni a színházak mai művészeinek, valamint Komárom város polgárainak is, hogy állt itt egy épület, benne egy lelkes csapattal, mely lerakta a felvidéki magyar színjátszás jelenét és reméljük a jövőjét is” – fogalmazott meghatóan Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas művész.
Ezt követően Konrád Márta hosszan sorolta a szobrot támogatók névsorát, majd felszólalt az egyik legbőkezűbb adakozó, Nagy Richárd, a Ductus Kft. vezérigazgatója. Hangsúlyozta, köszönet és hála a MATESZ alapító tagjainak, hiszen az ő munkásságukra építkezhetünk a mai napig. „Emléket kell állítanunk a múltnak, hogy figyelmeztessen minket arra, mennyire fontos, hogy ismerjük értékeinket és kellőképpen átadjuk azt a következő generációknak is” – fogalmazott.
Ők azok, akik lerakták a felvidéki magyar színjátszás alapjait
A szobor leleplezésekor elhangzott az alapító tagok névsora, álljon hát itt is: Bottka Zsuzsa, Budai Imre, Bugár Béla, Fellegi István, Fekete Gyula, Ferenczy Anna, Gábor (Grábner) Gyula, Gyurkovics Mihály, H. Budai Mária, Husvár Ferenc, Király Dezső, Kiss Lajos, Konrád József, Kovács Irén, Lehotay Antal, Lelkes Margit, Lőrincz Margit, Siposs Jenő, Turner Zsigmond, Udvardi Anna.
A szoboravatót kísérő műsorban Borsó Ákos Petőfi Színészdal c. versét szavalta, Sámson Gizella regős himnikus éneket adott elő. Stubendek László, Komárom polgármestere a szobor leleplezését követően jelképesen átvette a szobrot a város nevében, majd kijelentette: jelölje ez a műalkotás a felvidéki magyar színjátszás megszületésének örökös helyszínét.