A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház egyházi óvodahálózat létrehozását kezdte meg a Felvidéken. Az egyház bölcsőde- és óvodaalapítási programja a magyar kormány támogatásának köszönhetően valósulhat meg. A felvidéki magyar közösségek által megjelenített igény talált ezúttal is meghallgatásra, így minden régióban széleskörű összefogásra számítanak.
Az óvodahálózat megvalósításának folyamatáról Géresi Róbert püspökhelyettest kérdeztem.
Napjainkban milyen szinten van jelen a református egyház a fiatalok életében a Felvidéken?
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház több mint háromszáz gyülekezetével van jelen a felvidéki közösségünkben. A gyerekek oktatása és nevelése, a velük való foglalkozás több síkon zajlik: iskolai hitoktatás, vasárnapi iskola, gyermekhétvégék, napközis táborok formájában. Belső nyilvántartásunk szerint 4800 gyerek jár iskolai hitoktatásra, és 1200 gyermek a gyülekezeti bázison vesz részt a foglalkozásokon. A kommunista diktatúra idején elvett háromszáz iskolánkból mindössze hetet sikerült újraindítani, ennek ellenére a lelkészeink és a hitoktatóink minden lehetőséget megragadnak a gyermekekkel folytatott munkára.
Milyen gondolatok ösztönözték az egyházat, hogy az oktatásügy területén bölcsőde- és óvodaalapítási programot dolgozzon ki?
Egyházunk stratégiai tervének része a gyerekekkel és a fiatalokkal folytatott munka továbbfejlesztése. A magyar kormány ezt a stratégiai tervet ismeri, és most érkezett el annak az ideje, hogy nagyon komoly forrással támogassa bölcsőde- és óvodaalapítási programunkat. Szeretném megjegyezni, hogy ezen új intézmények keresztyén értékeket hordozó és magyar identitást megerősítő óvodák lesznek. Minden helyszínen a magyar alapiskolákkal kívánunk szorosan együttműködni, hogy az elkövetkező években az egyházi magyar óvodákból kikerülve magyar tannyelvű iskolákban tanuljanak tovább a gyermekek. A nagyvárosok esetében az új óvoda helyszíneit is úgy választjuk ki, hogy a lehető legközelebb legyenek a működő magyar alapiskolához. Az utóbbi években sajnos, olyan tendencia tapasztalható, hogy a magyar óvodákba járó gyerekek jelentős hányada szlovák alapiskolába megy. Ezen az áldatlan helyzeten minden lehetséges eszközzel változtatni szeretnénk.
A program megvalósítása során milyen együttműködéseket tartanak fontosnak?
Természetesen a történelmi egyházakkal is a legszorosabb kapcsolatra törekszünk, és velük összhangban szeretnénk a bölcsődéinket, óvodáinkat működtetni. A jelenlegi, sok esetben gyökerét vesztett európai – és benne sajnos, a felvidéki magyarság – önazonosságtudatának gyengülésére is gyógyírt keresünk a magunk szerénynek tűnő, de nagyon fontos eszközeivel. Stratégiai partnerünk a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a hosszú távú együttműködésünk szakmai talajon képzések és pedagógiai programok mentén valósul majd meg.
Célunk megvalósítása érdekében számítunk a felvidéki magyar és jószándékú szlovák értelmiség segítségére, beleértve a politikai pártokat és az adott településeket irányító testületeket is. Természetesen lesznek olyan helyszínek, ahol bizonyos érdekek sérülni látszanak. Ezeket a legnagyobb érzékenységgel igyekszünk kezelni, az adott közösség szempontjait, a már meglévő intézményeit szem előtt tartjuk. A bölcsőde- és óvodaprogramunkban a keresztyén, magyar intézményhálózat megerősítését, mint felvidéki összmagyar érdeket nézzük, és azt az egyéni törekvések fölé helyezzük. A felvidéki magyar református közösségeinknek hitükből fakadó küldetésük van, és ennek szeretnénk eleget tenni.
Hány helyszínen, és milyen ütemben tervezik a református bölcsőde- és óvodaalapítási program megvalósítását?
Országos szinten tizenöt helyszínt érintene a program. A bölcsőde- és óvodahálózat helyszíneiről a jelen pillanatban is egyeztetések folynak. Vannak települések, ahol a gyülekezetek döntése már megszületett, a széleskörű megállapodások is megvalósultak, és a konkrét beruházások tavasszal el is kezdődnek.
Az országos számot lebontva, Kassa megyét és azon belül a keleti régiót milyen mértékben érintik a beruházások?
Kassa megyében öt településen folynak tárgyalások a bölcsőde- és óvodahálózat vonatkozásában. Azon helyszínek közül, ahol a gyülekezetek döntése már megszületett, a széleskörű megállapodások is megvalósultak, és a konkrét beruházások tavasszal el is kezdődnek. Az egyik helyszín Tornalja, ahol a gyülekezet egy épületet vásárol, és azt alakítja át óvodává.
A másik helyszín a keleti régióban Nagykapos, ahol a konkrét beruházások előreláthatólag a tavasszal szintén elkezdődnek. Itt a református templom és a közösségi ház szomszédságában egy zöldmezős beruházás indul.
2018-ban bölcsőde nyílhat…
A Nagykaposon megvalósítandó beruházásról Pándy Árpád református lelkipásztor portálunknak elmondta, hogy a gyülekezet számára örömteli felelősség és lelki építkezés is egyben az egyházi oktatási intézmény létrehozása. Az Ung-vidéki kisvárosban zöldmezős beruházásként hozzák létre a tervezett egyházi oktatási intézményt, amelyre igény van a helyiek részéről, hiszen a jelenleg nyolcvan főt befogadni képes magyar óvodába túljelentkezés van Nagykaposon. Az önkormányzat, a gyülekezet, a presbitérium és a helyiek részéről egyetértés van az új létesítmény építését illetően. Terveik szerint Nagykaposon 2018-ban megnyílhat a negyven gyermeket befogadni képes bölcsőde, egy évvel később pedig a hasonló befogadóképességű református magyar óvoda. Jelenleg a telek tulajdonviszonyainak rendezése van folyamatban.
A lelkipásztor elmondta, hogy nagyra becsülik a magyar kormány támogatását, és annak hasznosulására a presbitérium, valamint a gyülekezet tagjai nagy gondossággal fognak ügyelni. Reményeik szerint gyermekeink jövőjének, magyar önazonosságtudatának megalapozása, és erősítése valósulhat meg e nemes cselekedet által.
