Tavaly április 20-án mindannyiunkat megdöbbentett a hír, hogy D. Kovács József távozott az élők sorából, örökre lehunyta szemét. Egy éve, hogy meghalt a felvidéki magyar újságírás egyik legtehetségesebb és legsokoldalúbb személyisége, D. Kovács József, a Pátria Rádió szerkesztő-műsorvezetője. Váratlan halálával pályája megtört, de az emléke él.
A halálának első évfordulójára, gömöri és nógrádi népmesékből összeállított gyűjteményes kötete, A lólábú vőlegény címmel jelent meg. Családja, barátai sokat tesznek emléke, szellemi hagyatéka, és korábbi munkái ápolásáért. Ennek az áldozatos elkötelezettségnek az eredménye, hogy a szomorú évfordulóra megjelenhet a kötet az AB ART kiadásában.
D. Kovács József a Felvidék.ma hírportál külső munkatársaként értékes írásokkal gazdagított bennünket. Több könyv, többek közt szeretett barátja, földije, Farkas Ottó könyveinek szerkesztését is ő végezte, ennek is köszönhető, hogy emléke tovább él.
Saját kötete, gömöri és nógrádi népmesék és anekdoták gyűjteménye, „Gallértalan köpönyeg” címmel 1995-ben jelent meg a Microgramma kiadó gondozásában. Most pedig posztumusz jelent meg mesegyűjteménye. A könyvbemutató szülőfalujában, Dobfeneken lesz április 22-én.
Az ünnepi megemlékezés délután 15 órakor szentmisével kezdődik a helyi római katolikus templomban. Ezt követően a megemlékezés a dobfeneki művelődési házban folytatódik 16.30 órától. A vendégeket a község polgármestere, Kati Erika köszönti.
Gömöri tájakon D. Kovács Józseffel – Kovács Balázs kisfilmjével, hangképes összeállítással idézi meg édesapja életpályáját: gondolatait, hangját, szülőföldjéhez való kötődését.
A lólábú vőlegény című könyv bemutatóján Tóth Dávid mesemondó mesét ad elő, a kötetet annak szerkesztője, Száraz Pál méltatja. D. Kovács József több mint három évtizedig élt távol Gömörtől, de soha nem szakadt el a vidéktől, Gömörországtól, a palócságtól. Erről a láthatatlan, de mindennél erősebb kötelékről beszél B. Kovács István. A kollégák, a barátok nevében Molnár Judit újságíró mondja el gondolatait, a közös szerkesztőségekben megélt éveket megidézve. A családi gyökereken túl őszinte barátságok is a vidékhez kötötték, az óbásti Tóth Éva barátságuk jegyében szól majd. Megemlékezik a barát, a kedves. Jakab Erika idézi meg gondolatait, legbensőbb világát, a versekbe öntött érzéseit. S végül a család nevében Borbás Jenő szól a résztvevőkhöz.
