A pogrányi magyarok találkozóhelyévé válhat a hétvégén átadott Csemadok-ház. Az iskola hátsó részében, annak udvarán található épületben már most is több programot tartanak, többek között itt zajlanak az énekkari próbák és a Zoboralji Örökségünk Őrzői is itt találtak otthonra, de további terveik is vannak a helyieknek.
Rendhagyó taggyűlést tartott május 20-án a Csemadok Pogrányi Alapszervezete, hivatalosan is megnyitották a Csemadok-házat, amely reményeik szerint magyar házzá válik majd, azaz a többi magyar szervezet szintén használni fogja azt, többek között a Magyar Közösség Pártja helyi szervezete és a helyi magyar fiatalok is, de előadásokat és beszélgetéseket ugyancsak terveznek. Szeretnék bemutatni, többek között: a helyi értéktár által felkutatott örökséget is, amelyre a pogrányiak méltán lehetnek büszkék.
Szimbolikus egy euróért húsz évre kapta bérbe a helyi Csemadok a helyiségeket, amelyeket előbb rendbe tettek, és berendeztek. A taggyűlésen Tóth Borbála, az alapszervezet elnöke köszönetet mondott Hajdú László polgármesternek és az MKP-s többségű képviselő-testületnek, hogy egy ilyen közösségi teret használhatnak munkájukhoz.
A pogrányi csemadokosok egy része (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A taggyűlésen a helyi csemadokosok arról szóltak, hogy a nagyfokú asszimiláció sújtja a térséget, nemcsak Pogrányt, hanem az egész Zoboralját. Az egyik idősebb tag arra emlékezett vissza, milyen érzés volt, mikor 1938-ban a katonák „nem jöttek feljebb, pedig nagyon vártuk őket”. Hiába varrtak magyar zászlókat, a határt a bécsi döntéskor úgy húzták meg, hogy ez a település Szlovákiában maradt. A pogrányiakat a csehországi deportálásokkal is meg akarták félemlíteni, hiszen negyven családot elvittek csehországi kényszermunkára, emlékeztek vissza a jelen lévő idősebbek, akik minden nehézség ellenére, megtartották magyarságukat. Az ünnepélyes átadóra a csemadokosok gulyással és helyi borral készültek, majd előkerült a citera és szólt a nóta.
Tóth Borbála a taggyűlés után a Felvidék.ma kérdésére kiemelte: év elejétől használják a termeket, ahol a Zoboralji Örökségünk Őrzői hagyományos zoboralji mintákat hímeznek és csipkét vernek, valamint a pogrányi Nagyharang Hagyományőrző Csoport is itt próbál. A hagyományőrző csoport most bővült négy fiatallal, ami nagy öröm a helyiek számára.
Molnár Katalin és Tóth Borbála (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A Zoboralji Örökségünk Őrzői csoportban több település asszonyai kézimunkáznak, június elejére meghívást kaptak Veszprémbe, ahol az itt készült munkákat mutatják be, de több helyütt is szerepeltek már. Az elsődleges céljuk az, hogy felkutassák és újrahasznosítsák az ősi mintákat. Ezeket kivarrják, és ezzel ismét a köztudatba kerül ez a csodás művészet. A tavalyi évben a csoport egy vetélkedőn négy aranysávos és egy ezüstsávos minősítést szerzett. Ez is jelzi, van értelme annak, hogy ismételten felkarolják a népi hagyományokat – tudtuk meg Tóth Borbálától.
Molnár Katalin a község alpolgármestere portálunk érdeklődésére elmondta: nagyon nehéz helyzetben vannak a pogrányi magyarok, hiszen a valamivel több, mint ezer lelket számláló községben a lakosok majdnem hatvan százaléka szlovák. Van ugyan egy teljes szervezettségű magyar tanítási nyelvű iskola a faluban, de azt csak 29-en látogatják. Ennek ellenére még küzdenek, szeretnék megtartani az iskolát és szeretnék, ha a magyarság gazdag kultúrája fennmaradna, ezért is fontos, hogy megnyílhatott a Csemadok-ház.
