Marek Vagovič, az Aktuality.sk portál főszerkesztője Saját fejjel címmel írt könyvet. Lebilincselő történet a Smer színfalai mögül az oknyomozó újságíró szemével, aki több fontos botrányt is leleplezett. Ebben a fejezetben a párt kassai főnökének, Pavol Paškának az ügyleteiről ír a szerző.
Amíg Kaliňák és Beňová a pozsonyi szárnyból szorgalmasan dolgoztak az „emberarcú” párton, az üzletember Pavol Paška, a kassai ágból már ellenzékben is elsősorban csak magára gondolt. Csak akkor ez még nem látszott, mert akkor még a szélvédett zónában tartózkodott. Később a nyilvánosság szemében a filozófus és esztéta imázsát építgette. A baloldali értelmiségiekkel találkozgatott, hogy megmutassa, mélyebb dimenziók rejlenek benne, mint a közönséges politikusokban. Bár Paška marxista-leninista filozófiát tanult, a diáktársai szerint nem tartozott azok közé, akik az akkori rendszer politikájának lelkes követői voltak. A főiskolára is állítólag csak másodjára jutott be.
Ennek oka az apja félreállítása volt az 1969-es normalizálás tisztogatásai során. Apja a szlovákiai vasutak csúcsmenedzsere volt, a szövetségi minisztériumban dolgozott. „Nem tanulhattam, ezért gépkocsivezető, kétkezi munkás voltam” – állította Paška. A rendszerváltás előtt a kassai kerületi művelődési intézetben és a területi nemzeti bizottságon dolgozott. Bár nem volt párttag, 1989-ben teljesen passzív és közömbös volt. „A fürdőszobát csempéztem” – vallotta be, hozzáfűzve, nem mindenkinek volt mersze részt venni az eseményekben. Az őszinteségéért annyi bírálatot kapott, hogy egy rövid időre még a számító kommunista Ficóról is megfeledkeztek, aki akkoriban éppen csomagolt és a tengerentúlra készült.
Az egészségügy legnagyobb mutyizása?
A 90-es években a keleti Paška elkezdett az egészségügyben vállalkozni. A csúcspolitikába 1999 decemberében lépett. A Smer egyik alapító tagjaként kezdettől fogva az egészségügyi területre szakosodott, a tárca árnyékminisztere volt a Smerben. Ellenzéki képviselőként főleg Rudolf Zajac egészségügyi miniszter reformjait bírálta. Az egyik legélesebb vitájuk a Veriteľ nevű állami részvénytársaság miatt volt, amely 2003 júniusában alakult, és a célja az egészségügyi intézmények és biztosítók adósságmentesítése volt, amelyek hatalmas adósságokat halmoztak fel.
A Veriteľ az állam magán szolgáltatókkal szembeni kötelezettségeinek rendezésére 20 milliárd koronát kapott. Az adósságmentesítés 2003 őszén kezdődött, és 166 egészségügyi intézményt, illetve öt biztosítót érintett. Azok a szolgáltatók, amelyek ráálltak a Veriteľ által megszabott feltételekre, azonnal megkapták a pénzt. Ám az állam nem fizette ki a teljes tartozást, csupán a befektetett pénzük – vagyis az árujuk vagy a szolgáltatásaik értékének – 80-97 százalékát.
Az úgynevezett tartozékokat (késedelmi kamatokat, kötbéreket) a Veriteľ vette át, hogy a szolgáltatók ne tudják azt bírósági úton perelni az egészségügyi intézményektől. A Veriteľlel végül mintegy ötezer cég írt alá szerződést, amelyeknek átlagosan a befektetetéseik 94 százalékát fizették meg.
Hasonló elvet érvényesítettek a gyógyszertárak esetében is, amelyeknek a biztosítókkal szemben voltak követeléseik. Ha ráálltak a megszabott feltételekre, visszakaphatták a befektetéseik 100 százalékát. A Smer egészségügyi szakértője, a vállalkozó Paška azonban az adósságmentesítés folyamatát nem tartotta átláthatónak. Mi több, a pártja „a történelemben az egészségügy legnagyobb mutyizásának tartotta”. Paška még jobban bekeményített, amikor a Smer megpróbálta a parlamentben Zajac minisztert leváltani. „A Veriteľ-ügy hatalmas bizalmatlanságot keltett, és máig rengeteg kérdést vet fel. A jobboldali kormány 1948 óta a legnagyobb államosítást hajtotta végre.” A parlamenti beszédében Paška azt is felpanaszolta, hogy nem a befektetett tőke teljes összegét fizették ki, hanem egy olyan egyezséget kötöttek, amely az ötvenes évek kollektivizálását idézi.
„Maga keveri a szezont a fazonnal”
Az egyik koalíciós politikus, aki regisztrálta a Smer üzleti hátteréről megjelent cikkeimet, ezt hallván megállított a parlament folyosóján, és azt mondta: „Lenne valami itt a maga számára. De nem tőlem kapta”. Majd előhúzott a zakójából egy kis gyűrött papírlapot. Hat olyan cég neve állt rajta, amelyek Paškához kötődtek, s amelyeknek a Veriteľ az adósságmentesítés során 40 millió koronát adott. A Glynn Brothers Chemicals Slovakia cég befektetett tőkéjét, amelynek Paška az ügyvezetője volt, ráadásul az állami részvénytársaság a megszabott maximális mértékben, azaz 97 százalékban megtérítette (összesen 3,9 millió koronát).
A fennmaradó öt cég, amelyeknek Paška társtulajdonosa volt, gyógyszertárakat üzemelt, vagyis a befektetéseiket 100 százalékban visszakapták. A Multipharm társaságnak a Veriteľ mintegy 4,4 millió koronát fizetett ki, a Fakon Pharm cégnek 9,5 millió koronát. A Fakon Plus és a Pharmedia fejenként 7,5 millió koronát kaptak, a Suisse Pharmacia pedig 6,5 milliót. Ráadásul Paška cégeinek követeléseit az elsők közt térítették meg – 2003 novemberében, illetőleg decemberében.
Amikor közzétettem ezeket az információkat, a parlamentbe mentem, hogy magyarázatot kérjek Paškától arra, miért bírálja azt a rendszert, amelyikből maga is hasznot húz. „Nem értem, mi a baja. Én a megszabott feltételeket bírálom, amelyek nem voltak igazságosak. Maga keveri a szezont a fazonnal” – szűrte ki fogai közt a fenti mondatokat Paška, majd odébbállt. Zajac miniszter azonban emlékeztette arra is, hogy a szolgáltatók önszántukból tárgyaltak a Veriteľlel. Ráadásul az egész folyamat aránylag transzparens volt.
A Veriteľ nevében a szolgáltatókkal három tárgyaló tárgyalt, és minden találkozóról hangfelvétel készült. A tárgyalások eredményeit először az elnökségnek kellett jóváhagynia, majd pedig az állami részvénytársaság felügyelőtanácsának. A Veriteľ tevékenységét a Legfőbb Ügyészség és a rendőrség is ellenőrizte, de semmilyen gyanús dolgot nem találtak. Zajac ezért Paška bírálatát nem tartotta korrektnek. „Paška úr a korrektség területén megadta az irányt. Hasonló hozzáállást fogunk majd tapasztalni az elkövetkező hat évben.” Peter Biroš, Zajac kollégája az ANO pártból azonban Paška mellé állt. „Úgy gondolom, hogy Paška úrnak is joga van bírálni az adósságmentesítési rendszert. Hiszen neki sem volt más lehetősége arra, hogy visszakapja a pénzét.”
Evés közben jön meg az étvágy
Tény, hogy Pavol Paška csak élt a lehetőséggel, amit a törvény biztosított számára. Ebben az esetben azonban jobban tette volna, ha az adósságmentesítés módjával kapcsolatban nem nyilatkozik. A Veriteľ-üggyel kapcsolatos felszólalása csak megerősítette, hogy a Smer kulcspolitikusainak szavai és tettei már akkor szöges ellentétben voltak. Olyan banális esetekben is, mint a Veriteľ, de az olyan érzékeny kérdésekben is, mint a pártfinanszírozás. Amikor kiderült, hogy a Dzurinda-kormány idejében Paška cégeit is adósságmentesítették, a Smer rajtakapott alelnöke változtatott a retorikáján: „Hálás köszönet a pénzért, amely a Veriteľen keresztül jutott a rendszerbe.”
A Smer hatalomra jutása után azonban félredobta minden korlátját, és hozzáfogott a valódi üzleteléshez. Paškának ugyanis addig nem nagyon ment az egészségügyi vállalkozás. Mi több, az egyik cége a Szlovák Konszolidációs Bankkal szembeni csillagászati adóssággal (114 millió korona) csődeljárásban végezte. Minden megváltozott azonban, amikor Paška politikai befolyásra tett szert. Bár a párt alelnöke volt, a háttérben mindenki csak a szlovák egészségügy nem hivatalos főnökének nevezte. A beleegyezése nélkül a tárca területén egyetlen tűt sem lehetett eladni, mondogatták a bennfentesek.
Az újságírók azonban semmin sem tudták Paškát rajtakapni, mivel nem közvetlenül üzletelt, hanem olyan embereken keresztül, akikkel nem volt kimutatható kapcsolatban.
Kivételt csak a Trend hetilap képzett, amely már 2007-ben figyelmeztetett az egészségügyi berendezések túlárazott vásárlására, amiből a Neomad nevű Paškához közeli cég húzott hasznot. Ennek a hetilapnak azonban sokkal kisebb az olvasóközönsége, mint a Markíza televízió nézettsége, vagy a SME napilap, illetve a Nový Čas olvasottsága, úgy hogy az üzletember Paška nyugodtan aludhatott. De mivel evés közben jön meg az étvágy, a parlament elnöke addig próbálgatta a szárnyait, amíg a pöstyéni kórház túlárazott komputertomográf-botránya a földbe nem döngölte. Arra a kérdésre, hogyan tudott ilyen sokáig zavartalanul ténykedni, csak egyetlen válasz létezik: Paška is gazdag mecénással a háta mögött érkezett a politikába.
(Aktuality.sk/Felvidék.ma)
