Bő három hónap múlva, szeptember tizenhatodikán délután három órától rendkívüli esemény résztvevői lehetünk a zoboralji Alsóbodokon: akkor történik ugyanis a Szent Kereszt Felmagasztalása Kápolna felszentelése, és tanúi lehetünk vértanúnk, Esterházy János végakarata teljesülésének is.
Az eseményre a mártír gróf halálának hatvanadik évfordulója jegyében kerül sor Esterházy-Malfatti Alíz, a mártír gróf lánya, az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület és a Pázmáneum Társulás együttműködése eredményeként. Védnökök: Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke és Gyurcso Zoltán, a Nyitrai Egyházmegye helynöke.
A remélhetően zarándokhellyé váló szakrális tér: a kápolna, a barlangsír és a szabadtéri oltár Paulisz Boldizsár alsóbodoki vállalkozó, Esterházy János nagy tisztelője kezdeményezésére születik meg magánterületen, Alsóbodoknak azon a részén, melyen Esterházy János gyakran megfordult.
A délutáni program része az Esterházy Jánosért felajánlott országos emlékfutás résztvevőinek célba érkezése is. Kezdeményezője Zsélyi Zoltán amatőr távfutó, aki csakúgy, mint egyre többen a Felvidéken, a vértanú gróf nagy tisztelője már évek óta.
Zsélyi Zoltán hírportálunknak elmondta, hogy bár Füleken született, rimaszombatinak vallja magát és Gútán él. Hosszú évek óta rója a kilométereket; a maratoni távot például kilencvenötször teljesítette már. Tíz kilométernél kevesebbet nem fut, s ha teheti, a környező országokban is rajthoz áll. Három esztendeje a feleségével és hat ismerős futóval együtt ún. kopjafás futáson vett részt a mátyusföldi Féltől a bodrogközi Kistárkányig. Rendszeresen elindul a dióspatonyi tíz kilométeren is, sőt azt kimondottan élvezi.
Zsélyi Zoltán úgy véli, hogy az országos Esterházy emlékfutás is felhívhatja a figyelmet történelmünk egyik újabb, méghozzá felvidéki szentjére, aki Krisztusunk igazságáért, a szlovákok és a magyarok megbékéléséért áldozta fel életét, s aki minden idők egyik legtisztább lelkületű politikusa volt.
Az emlékfutás érintené azokat a felvidéki városokat és falvakat, melyekben Esterházy- emléktáblák vagy szobrok vannak. A rajt Királyhelmecen lenne, majd Kassa, Várhosszúrét, Rimaszombat, Ipolynyék, Léva következne, s onnan Alsóbodok. A szervező fontolgatja, hogy a futást Búcson kezdenék, majd Komárom és Gúta következne, s aztán jönne Királyhelmec. Zsélyi Zoltán szívesen venné, ha az egyes településeken fogadnák a futókat, és a már elkészített, a falu/város nevét, az odaérkezés dátumát tartalmazó szép szalag felkerülhetne a futókkal „utazó” keresztre. (Esterházy: „A mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt.”) A futók egy hat-nyolc tagú alapcsapattal tervezik teljesíteni a távot, de menet közben bárki csatlakozhatna hozzájuk.
Mint megtudtuk, Zsélyi Zoltán visz magával egy kis, kopjafa mintázatú stafétabotot is, melyre négy ország nemzeti színű szalagját kötik majd. Ezek: Magyarország (a mártír édesapja magyar volt), Lengyelország (édesanyja lengyel). Esterházy a mai Szlovákiában született és Csehországban halt meg. Ez a 4 nemzet a Visegrádi Négyeket alkotja. A futók és minden jóakaratú ember örömmel venné, ha Esterházy Jánost mielőbb rehabilitálnák mindegyik V4-es országban.
