A Csallóközön végigsöprő nyári zivatar sem tudta elmosni a nagy C(E)Unamit. Hollik István, a Fidesz – KDNP parlamenti képviselője és Fiala-Butora János jogász-közgazdász, a CEU ( Central European University) oktatója vitatkoztak a MartFeszt mai beszélgetésén.
Nagy Dávid, Érsekújvár MKP-s alpolgármesterének moderálásával, aki szintén a CEU hallgatója volt, érdekfeszítő érvek és ellenérvek hangzottak el a lex Ceuként ismert, a magyarországi közbeszédet az elmúlt hónapokban meghatározó ügyről. A közel másfél órás beszélgetés alatt az álláspontok ugyan nem kerültek közelebb egymáshoz, viszont a hallgatóság egészen árnyalt képet kaphatott a CEU-ügyről.
Mi az a CEU?
Ezzel a kérdéssel indult a beszélgetés, amelyen Fiala-Butora, aki a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának egyik jogásza is egyben, röviden bemutatta az egyetemet, amely posztgraduális képzést nyújt. Nem egy teljes szervezettségű egyetem, keletkezésekor kifejezetten úttörő volt abban, hogy olyan karokat alapítson, amelyből hiány volt a közép-európai térségben, és a nemzetközi mérések alapján magas színvonalú képzést biztosít. Megalapításának célja és lényege, hogy amerikai diplomát biztosítson a régióban. A közel 25 éve alapított egyetemen 2004-től már magyar diplomát is szerezhetnek a hallgatók (ez a Közép-Európai Egyetem), akik ezért további feltételeknek kell megfeleljenek – magyarázta Fiala-Butora.
Helyén való-e a Lex CEU kifejezés és valóban a CEU ellen irányul a törvény?
Hollik István szerint a lex CEU-kifejezés nem helyénvaló, csupán az ellenzéki sajtó nevezte el így. „Maga a törvénymódosítás a Magyarországon működő külföldi egyetemekről szól, amelyből több tucat is van, egyik éppen a CEU” – mondta Hollik. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 2011-es elfogadását követően kellett rendezni az addigi állapotokat a Magyarországon működő külföldi egyetemek működésének tekintetében, ami addig nem volt szabályozva.
Hollik megemlítette, létezett egy külön törvény, amely kiváltságokat biztosított a CEU-nak a többi külföldi egyetemhez képest. A 2011 óta eltelt időben felülvizsgálták a külföldi felsőoktatási intézmények működését, megfelelnek-e a hatályos jogszabályoknak. A törvényi rendelkezéseket szinte valamennyi külföldi egyetem megsértette – tette hozzá az országgyűlési képviselő, aki egyedüli kivételként a szintén amerikai alapítású McDaniel College-t említette meg.
Kiemelte: két fontos rendelkezése van a törvénynek. Az egyik, hogy az Európai Unión kívüli egyetemeknek a működéshez államközi szerződés megkötésére van szükség. A másik szerint, csak abban az esetben adhat külföldi egyetem oklevelet Magyarországon, amennyiben ténylegesen működik a származási országában is, tehát kell rendelkeznie kampusszal és képzéssel a székhelyén is.
Hollik István, a Fidesz – KDNP parlamenti képviselője (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma
Okkal lett lex CEU
Az oktatásügyi hivatal jelentésére hivatkozva Fiala-Butora János elmondta, a CEU esetében kifejezetten technikai hiányosságokat tártak fel csupán, ám ilyen hiányosságok a magyar egyetemeknél is előfordulnak – hangsúlyozta. A kamuegyetemek megszűrése fontos, ám ez a törvény nem foglalkozik ezekkel az egyetemekkel, amelyek továbbra is működhetnek – állította. Hollik erre reagálva elmondta, az oktatási hivatal a 28 egyetemből négyet azonnal be is záratott.
Fiala- Butora szerint az a feltétel, hogy csak az az egyetem nyújthat képzést, amely a székhely szerinti államban is képzést nyújt, csak a CEU-ra vonatkozik. „Nem véletlen, hogy ezek után sokan úgy gondolták, hogy a törvény célja, hogy létrehozzon egy olyan feltételt, aminek a CEU nem tud megfelelni – ezért hívják lex CEU-nak” – fogalmazott.
Élesedő vita
Hollik három szempont alapján közelítette meg a kérdést. Az első a szuverenitás, itt hangsúlyozta, a magyar államnak minden joga megvan, hogy szabályozza a külföldi egyetemek működését. Második szempontként az oktatási, szakképzési megközelítést említette, míg a harmadikként a politikait. „Nonszensz, hogy az oktatás szabadságát a törvénymódosítás bármilyen módon korlátozza. Ez politikai okokra vezethető vissza, hiszen a CEU rektora liberális és alapvetően szemben áll a Fidesz-KDNP politikájával. Ők fújták fel ezt a vitát. Nincs szó oktatási szabadság korlátozásáról. Egy kérés van: a hatályos jogszabályokat kell betartani.
Fiala-Butora válaszában kitért arra, hogy Hollik nem tudott olyan okot mondani, amiért szükséges lenne megkövetelni, hogy legyen egy itt tanító egyetemnek a saját állama szerinti székhelyen is kampusza. Nem vitatta azonban a szuverenitás kérdését, ám szerinte ez elterelő álkérdés. „Senki nem vitatja a magyar állam szuverenitását. A kérdés az, miért használja erre a törvényre? Mi az a nemzeti érdek, amely miatt ez a feltétel bekerült a törvénybe, hiszen nem követ szakpolitikai célt” – tette fel a kérdést Fiala-Butora.
Hangsúlyozta, ennek a követelménynek a CEU egyszerűen nem tud megfelelni. Határozottan cáfolta, hogy a CEU szította volna a vitát, azonban nehezményezte, hogy a törvénymódosítást hirtelen, szinte egy hét leforgása alatt fogadta el az Országgyűlés az érintettek megkérdezése nélkül. Elismerte, ezt követően már az egyetem is védekezett, de hangsúlyozta, az egyetemtől függetlenül, az oktatási szabadságban érdekelt felek, magyarországi egyetemek, az MTA is felemelték hangjukat a lex CEU ellen.
Fiala-Butora János jogász-közgazdász, a CEU oktatója (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A postaláda-egyetem
Hollik szerint a kampusz megléte a biztosíték arra, hogy az adott egyetem ténylegesen működik a külföldi országban, valamint minőségi és valós képzést folytat. „Az az egyetem, amelyiknek nincsen kampusza, nagy eséllyel kamu egyetem, bár a CEU esetében nem így van” – fogalmazott. Hollik szerint jogilag átláthatatlan módon működik a CEU, mivel két külön egyetemről van szó. A Közép Európai Egyetem egy Magyarországon bejegyzett, akkreditált egyetem, míg a Central European University az Egyesült Államokban bejegyzett egyetem, ún. postaláda-egyetem. Kitért arra is, hogy abban az épületben van bejegyezve, amely a Soros György Open Society Foundations székháza is egyben.
Fiala-Butora erre a megállapításra azzal reagált, hogy nincs intézményes viszony a Soros által alapított egyetem és az alapítvány között. A valós helyzetre reagálva elmondta, egy egyetem van csupán, amelynek nincs kampusza a székely szerinti államában, és az a CEU, amellyel szemben minőségi kifogás eddig nem merült fel. Az államközi szerződésről elmondta, eddig is a magyar állam szabta meg a külföldi egyetemek működéséhez szükséges feltételeket és hangsúlyozta, nem az egyetem kompetenciája, de ez a magyar kormány kezében van. Az átláthatatlan helyzetről elmondta, amerikai székhellyel alakult az egyetem, úgy, hogy Budapesten működtetett kampuszt és így működik azóta is. 2004-ben jött létre a Közép-Európai Egyetem. Közösen tartanak képzéseket, két jogi személy, ám emlékeztetett, magyar egyetemek is működtetnek közös megegyezéssel közös képzést más külföldi egyetemekkel.
A Felvidéket is érinti
A magyar akadémiai szféra megsínylené, ha a CEU-nak el kéne hagynia Magyarországot – mondta Fiala-Butora. Hangsúlyozta azt is, a CEU-n a határon túli magyaroknak külön ösztöndíjat biztosítanak. Kiemelte, a CEU-ügye nagypolitikai hullámokat kavart az európai térségben és ennek vannak szlovákiai magyar párhuzamai is – például a kisiskolák megszüntetése. „Ne a szlovák kormány szuverenitása legyen, hogy olyan iskolákat engedélyez, amilyeneket ő akar. Politikai szempontból nem szerencsés, hogy az oktatási szuverenitás kérdése így lett az európai integráció ellen politikailag beállítva – mondta Fiala-Butora.
Hollik erőteljesen válaszolt. Szerinte a megállapodás lehetséges mindkét, tehát a nemzetközi és a kampusz ügyében is. A KDNP képviselője hangsúlyozta: „Az a világ már elmúlt, hogy Soros, vagy a CEU határozza meg, mit csináljon a magyar Országgyűlés” . Hozzátette, ettől függetlenül a magyar kormány érdekelt abban, hogy a CEU maradjon. Hollik szerint viszont felelőtlenség, ha a felvidéki kisiskolák ügyét összekeverik a CEU-val.
