A munka-, szociális és családügyi minisztérium javaslata alapján a jövő évtől változni fog a szociális szolgáltatások finanszírozásának rendszere Szlovákiában. A dokumentumot a mai ülésén tárgyalja a kormány.
A munkaügyi tárca azzal számol, hogy az új jogi norma érvénybelépésével hatékonyabbá válik a több forrásból történő finanszírozás, ugyanis az összes alapító és fenntartó részére bevezetik a ráutaltság szerinti juttatást. Az állam ezáltal költségvetési pénzeszközökkel hozzájárulna a szociális magánszolgáltatók működéséhez lokális és regionális szinten, és egyaránt támogatná a közösségi szociális szolgáltatókat lokális szinten.
Hatékonyabbá válik a több forrásból történő finanszírozás
A pénzügyi járulékot célirányosan a gazdaságilag jogosult kiadások társfinanszírozására lehet majd felhasználni, így a szolgáltató az alkalmazottai bérére, illetve a bérek utáni járulékfizetésre fordíthatja majd a támogatást.
„Az így felállított mechanizmus megszilárdítja a szociális szolgáltatások több forrásból történő finanszírozását, hozzájárul a szolgáltatások hozzáférésének hosszú távú biztosításához, valamint támogatja a szociális szolgáltatások terén dolgozók javadalmazását és foglalkoztatását”– prognosztizálja a tárca a dokumentum indoklásában.
Növelni kell a szociális szolgáltatások kommunális jellegét
A munkaügyi tárca költségvetési fejezetén keresztül történő társfinanszírozás a jelenleg érvényes jogi norma értelmében csak a szociális szolgáltatás típusa alapján van felosztva, és a szociális szolgáltatás nyilvántartásában szereplő helyek számához van kötve. A járulék összegének nagyságát nem különböztetik meg annak alapján, hogy a szociális szolgáltatás milyen formájáról van szó.
A finanszírozásban javasolt változtatások a pénzügyminisztérium szerint lehetővé teszik az önkormányzatok számára, hogy a hatáskörükbe tartozó szociális szolgáltatások egyéb típusait is biztosítsák. Egyúttal nagyobb hangsúlyt szeretnének helyezni a szociális szolgáltatások kommunális jellegére.
Több tízmillió eurós pluszforrásra lesz szükség
A változások nagyobb terheket rónak majd a büdzsére, ezért a jövő évben 44,7 millió eurót kell átcsoportosítani, majd 2019-ben 59,2 millió és 2020-ban 65,9 millió euró pluszforrást igényelnek a javasolt változások.
Az új jogi norma megemeli annak a maradékösszegnek a nagyságát, melyet kötelezően a szociális szolgáltatások alanyánál kell hagyni, azaz a jelenlegi létminimum 1,4-szeresének megfelelő összeget a változással 1,65-szörösére emelik.
A ZMOS aggályainak adott hangot
A törvénymódosítással szemben néhány kifogást emelt a Szlovákiai Falvak és Városok Szövetsége (ZMOS), mivel az új szabályozás negatívan befolyásolja majd a települések költségvetését. A ZMOS már hosszabb ideje ellenzi azt, hogy a települések számára kötelezővé tegyék a szociális magánszolgáltatók működési kiadásai egy részének finanszírozását.
„Szükséges, hogy az állami járulékot egyenlően megkapják a szociális magánszolgáltatók is, azaz kiküszöböljük a rendelkezés diszkriminatív jellegét” – vélekedett Jozef Turčány, a ZMOS elnöke.
Hozzátette még, hogy egy ilyen rendelkezést azonban nem mindig lehet száz százalékig kivitelezni. „Gyakran megtörténik, hogy az a polgár, aki maga választja ki a számára megfelelő szociális intézményt, területileg nem kötődik ahhoz a településhez, vagy régióhoz, ahol az adott intézmény működik. Ilyen esetekben felmerülhetnek bizonyos gondok. Azt szeretnénk elérni, hogy az állami járulékot a diszkriminációt mellőzve mindenki megkapja, azonban az, hogy az adott település kivel köt szerződést, maradjon saját hatáskörben. A jogosult költségekről viszont valaki másnak kellene döntést hoznia” – zárta le a ZMOS elnöke.
(Teraz.sk/Felvidék.ma)
