A Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Közép-Szlovákiában található, területe 167,71 km². A területén nemcsak rengeteg értékes növény- és állatfaj él, nemcsak számos egykori vulkán tarkítja, hanem több tehetséges fotós is dolgozik azon, hogy a táj értékeit megörökítse. Ötük képeiből nyílt a minap tárlat Rimaszombatban, a Városháza Galériában, amely szeptember végéig tekinthető meg munkaidőben.
Elfogult vagyok, mivel magam is e tájvédelmi körzet területén élek, így inkább idézném a Wikipédiát: „A Cseres-dombvidék (Cerová vrchovina) Tájvédelmi Terület Közép-Szlovákia déli részének azonos megnevezésű hegyláncának a területén fekszik. A térség Szlovákiában egyedülálló és megismételhetetlen terület, ugyanis a kialudt vulkánok országa. A tájvédelmi területet 1989-ben nyilvánították védett területté. A Tájvédelmi Terület igazgatósága Rimaszombatban székel. A Cseres-dombvidék az élettelen természet alkotta értékek miatt jelentős. Geológiai skanzennek is nevezhetjük. Vulkáni kúpok néhány példányával (Ragács, Nagybucsony), kipreparált füstnyílásokkal (Ajnácskő vára), valamint lávatakarókkal és áramlatokkal találkozhatunk (Pogányvár)). A Cseres-dombvidék Tájvédelmi Terület nagyon értékes és érdekes élő természettel rendelkezik. Az erdők a természetvédelmi terület 60 százalékát teszik ki. A faösszetételen melegkedvelő fafajták vannak túlsúlyban, mint a kocsányos és kocsánytalan tölgy. A területen eleddig mintegy 1 250 növényfajt azonosítottak”.
Nos, ennyi talán elég is ahhoz, hogy mindazok, akik még nem jártak erre, kedvet kapjanak egy kiadós gyalogtúrához. De ha ez sem lenne elég kedvcsinálónak, ajánlom, nézzék meg a most megnyílt fotókiállítást, amely mintegy harminc kép segítségével nyújt ízelítőt erről a varázslatos tájról. A kiállítás a Csemadok Ajnácskői Alapszervezete és a rimaszombati Turisztikai Információs Központ szervezésében jött létre, s ezúttal öt helyi fotós képeit tette közszemlére. Azért írom, hogy most öt, ugyanis az elmúlt években Ajnácskőn már több kiállítást is szerveztek, amelyen például Bial Gyula, valamint id. és ifj. Ádám Sándor is közszemlére tette már a képeit.
Most Bial Balázs, Kovács Roland, Mikó Alexandra, Rabec László és Torma Szabina képeit nézhetjük meg. Van, aki még csak gimnazista, mint Bial Balázs (a fentebb említett Bial Gyula fia), de nem egyszer találkozhatunk vele munka közben az ajnácskői vároldalon, Rabec László és Torma Szabina tanáremberek, Rabec László fotóival több kötetben is találkozhattunk már, ő illusztrálta a füleki Rácz Boglárka első verseskötetét is. Kovács Roland és Mikó Alexandra szintén a táj szerelmesei, Roland rendszeresen vezet kiránduló csoportokat, szinte minden régiós akción ott van, míg Alexandra, a helyi Csemadok alapszervezet elnökeként nem egy kirándulást szervezett már, hiszen ahogy vallja, nagyon fontos, ne csak a tengert ismerjük meg, hanem észrevegyük azt is, ami körülvesz bennünket. Nagyon hiszek benne, hogy ez a kiállítás is segít abban, hogy olyanok is felkerekedjenek, s tegyenek egy gyalogtúrát a Cseresbe, akik bár itt laknak a közelben, eddig nem fedezték fel ezt a gyönyörű vidéket. A kiállítást Szamos Zsuzsanna nyitotta meg, aki maga is ott nőtt fel, s az ajnácskői alapszervezet elnökeként évtizedekig szolgálta a közt (a „zenei aláfestést” Foglár Gábor biztosította megzenésített versek tolmácsolásával).
Aki nem ismeri a vidéket, de legalább képek segítségével szeretne kedvet kapni hozzá, az okvetlenül látogasson el a Városháza Galériába. De annak is forrón ajánlhatjuk, aki csak remekmívű tájképekben szeretne gyönyörködni.
