Az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulásának 150. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás Zobor-vidéki községek az Osztrák-Magyar Monarchia idejében címmel a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Galériájában október 2-án.
Miroslav Palárik, az egyetem történettudományi tanszékének vezetője köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy a Monarchia idejének történéseit felidéző kiállítás kétnyelvűsége révén nagyobb nyilvánossághoz szólhat.
A tanszék diákjai ‒ Bakoš Annamária, Bencz Gabriella, Bugyinszky Klaudia, Csölle Stefánia, Fehér Barbara, Lelovics Gábor, Neszméry Előd, Sabatsky Zsófia, Tóth Zoltán és Turák Krisztián ‒ Pintérné Kazán Beáta tanársegéd vezetésével igyekeztek a Zobor-vidék emberének életkörnyezetét bemutatni. A tárlat húsz község: Alsóbodok, Alsócsitár, Bábindal, Barslédec, Berencs, Béd, Menyhe, Királyi, Gímes, Kalász, Kolon, Pográny, Vicsápapáti, Zsére, Nyitragerencsér, Nyitrageszte, Nagykér, Nagycétény, Nyitracsehi és Nyitraegerszeg életét mutatja be. A községek anyagában szerepelnek az 1869-es népszámlálás demográfiai adatai, az egyes községek földesurainak névsora, de megismerhető a korabeli oktatási rendszer kiépítettsége, egyházszerkezete, vagy az egyes községekben előforduló, a korra jellemző családnevek is.
A tárlat anyagát összegyűjtő hallgatók vezetőjükkel (Fotó: Tóth Klára/Felvidék.ma)
Kiderül, hogy a milleniumi év alkalmából nem csak a Zobor-hegyi emlékmű épült meg, a falvakban is megemlékeztek az ünnepségről. Eleink két faluban a tragikus körülmények között elhunyt Erzsébet királyné – Sissi – emlékére hársfákat ültettek, Nagycétényben százat, Pográny községben negyvenet. A kiállítás azt is bemutatja, hol, mennyi népdalt gyűjtött Kodály Zoltán és azt is, kik voltak az adatközlők. A korszak utolsó jelentős eseménye az 1. világháború volt, amely nem csak emberáldozatokat követelt: a községek templomainak harangjaiból ágyúkat és egyéb harci eszközöket készítettek.
Pintérné Kazán Beáta portálunknak elmondta, minden adott volt a kiállítás létrehozásához: az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttének kerek évfordulója, a korszak- és a Zobor-vidék szeretete mellett történelem szakos magyar diákokat is talált, akik készségesen vállalták a kutatást a helytörténeti kiadványokban és levéltárakban. „Újdonság volt számomra a kutatás során a földesurak kiléte, annak kiderítése, hogy milyen nemes családok éltek ezen a vidéken például Vicsápapátiban, Alsóbodokon. A kutatás előtt nem hallottam róluk, nem volt tudomásom róluk” – nyilatkozta a fiatal tanársegéd, aki a budapesti Zenetudományi Intézetben és a Néprajzi Múzeumban is gyűjtötte az adatokat a kiállításhoz.
Pintérné Kazán Beáta (Fotó: Tóth Klára/Felvidék.ma)
„Nagyon örültem, hogy ötödikes hallgatóként végre az anyanyelvemen kutathattam” – számolt be a Felvidék.ma-nak Bencz Gabriella, akit meglepett a szülőfalujában, Zsérén a 19. században használt jellemző családnevek fennmaradásának gyakorisága. Bugyinszky Klaudia az alsóbodoki történések kutatásánál ennek ellenkezőjét tapasztalta, a községből sok hajdani családnév eltűnt, vagy ritkán fordul elő napjainkban. Tóth Zoltánnak Nyitra Vármegye Hírlapját tanulmányozva az tűnt fel, hogy mennyire erős és élő polgársága volt magának a városnak a Monarchia idején. A diákok egy része tovább foglalkozik a Zobor-vidék történetével, van, aki a diplomamunkáját is ebből a gazdag anyagból írja.
A tárlat megtekinthető a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Galériájában (Nyitra, Hodža u. 1.) október 31-ig. Utána – a Bethlen Gábor Alap támogatásával – a vidék alapiskoláiban és községeiben kerül kiállításra az Osztrák-Magyar Monarchia történelmének Zobor-vidéki szelete. Az összegyűjtött adatokból és információkból Pintérné Kazán Beáta ismeretterjesztő kiadványt állít össze, melynek segítségével a Zobor-vidéki oktatási intézmények a szülőföldet ismertethetik és szerettethetik meg tanulóikkal.
