Az elmúlt időszakban a felvidéki magyar közösség új és régi kihívásokkal egyaránt szembesült. Alapvető témákban sincs megegyezés, miközben a közbeszédet nem a kisebbségi vonzatú, hanem korrupciós, szélsőséges, vagy külpolitikai jellegű témák uralják. Megoldásra váró ügyeink nem változtak: továbbra sem biztosított a gyakorlatban a széleskörű kisebbségi nyelvhasználat, legyen szó állami szervekről, magánvállalatokról vagy a magyar nyelv általános elfogadottságáról. Nem csökkent a régiók gazdasági lemaradása, ahogy fontos intézményeink, köztük iskoláink helyzete sem rendeződött – hívta fel ismételten a figyelmet a civil szféra és a társadalom alapvető problémáira a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala.
Érsekújvárott pénteken és szombaton tartották a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának éves konferenciáját. A pénteki napon hagyományosan a szakmai paneleké volt a főszerep. Az oktatási blokkot Markovics Tímea, a Comenius Pedagógiai Intézet munkatársa nyitotta meg, előadásában az óvodákkal kapcsolatos kérdéseket feszegette. Szőköl István, a Módszertani-Pedagógiai Központ igazgatója a szlovák nyelv tanításával kapcsolatos gyakorlati kérdésekkel és problémákkal foglalkozott, ennek kapcsán komoly vita bontakozott ki a jelenleg is kidolgozás alatt álló koncepció megalapozottságáról. Zárásként Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumról, illetve a szakkollégiumok szerepéről adott elő, a beszélgetésben pedig felmerült, mit tesznek, vagy tehetnének a fiatal szakkollégisták a társadalmi részvétel terén.
Az oktatási blokkot Urbán Péter (TANDEM) zárta, aki a Beszéljünk iskoláink jövőjéről névre hallgató felmérést ismertette, az iskolatúra eredményeit összefoglaló interaktív kiállítást a nap végén mutatták be az érsekújvári Csemadok-házban.
Komoly kihívások előtt a gazdasági szektor
Az oktatási szekcióval párhuzamosan zajló gazdasági blokk a déli régiók fejlődését próbálta keretbe foglalni, a múlt, a jelen és a jövő problémáiról egyaránt beszélve. A déli régiók alaphelyzetét Farkas Iván ismertette, különös tekintettel a Baross Gábor Terv aktuális állására és a várható fejlesztésekre, szóba került a kisvállalkozók számára meghirdetett pályázatok ügyének állása is.
Farkas Iván (Fotó: Rajkovics Péter)
Rajkovics Péter, a Kerekasztal gazdasági bizottságának koordinátora két témára összpontosítva tartotta meg előadását, a munkanélküliség és a bérezés szintjén fennálló régiós különbségekre összpontosítva. Matus Tibor, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság ügyvezető elnöke zárásként a nagy technológiai korszakváltó folyamatokat vette szemügyre a jelenben és a jövőben. Komoly vita alakult ki arról, milyen választ találhat felvidéki közösségünk a robotok terjedésére, a munkahelyek átalakulására vagy a gazdasági környezet változására, illetve hogyan lehet helyben tartani a munkaképes fiatalokat – a célzott támogatások, az iskolák és szolgáltatások feljavításával, illetve az innováció segítségével.
A gyenge érdekérvényesítés és az általános társadalmi érdektelenség egymást erősíti
A kerekasztal-konferencia szombati napján a civil aktivitások és a kisebbségi kultúra támogatása volt a fő téma. Tokár Géza szóvivő éves összegzésében elmondta, a Kerekasztal az utóbbi időszakban sokkal eredményesebben működött szakmai szervezetként, mint társadalmi-mozgósító erőként, ami mindenképpen kihívást jelent a jövőre nézve. Tokár szerint a gyenge érdekérvényesítés és az általános társadalmi érdektelenség egymást erősíti, ami hosszú távon nem csak a politikai érdekképviseletnek, de a helyi közösségeknek is komoly problémákat okozhat – ha nem teszünk ellene.
Horony Ákos jogász a Velemjáró alkalmazásról tartott bemutatót, kiemelve, hogy a mobilos app segítségével, annak rendszerét használva, nagyon könnyen felhívhatjuk a figyelmet a hivatalok nyelvhasználati hiányosságaira. Egyben bemutatásra került a Velemjáró vonatkozó kisfilmje is.
Tárnok Balázs jogász a Minority Safepack polgári kezdeményezésről adott elő, külön részletezve, hogy a Szlovákiában is futó európai kisebbségvédelmi jogi vonzatú aláírásgyűjtés milyen gyakorlati haszonnal jár. A kezdeményezést az Európai Unió tagállamaiban és azon kívül is alá lehet írni, az interneten ez a procedúra mindössze pár percet vesz igénybe.
A szombat délelőtt harmadik szakmai előadása Fiala-Bútora János jogász nevéhez fűződik, aki a Kisebbségi Kulturális Alap kapcsán tartott egy elemzést, külön kitérve az újonnan felállított, kisebbségi kulturális finanszírozással foglalkozó testület kompetenciáira, erényeire és esetleges buktatóira. Fiala elmondta, nem érti, hogy a KKA példájául szolgáló szlovák Művészeti Alappal ellentétben miért gyengébbek a transzparenciára vonatkozó előírások, ahogy kifogásolta a választott és nevezett szakmai tanácstagok arányát is. Pozitívumként említette meg ugyanakkor, hogy a tanácsok döntéseibe külső szereplők nem szólhatnak bele.
Január elején kiírják az első pályázatokat
A délután beszélgetése szintén a Kisebbségi Kulturális Alap ténykedését érintette – több szakmai tanácstag, köztük Beke Zsolt, Szabó Csilla, Zsélyi Katalin és Lovász Attila ismertette, milyen fejlemények történtek a KKA háza táján, valamint miként működik majd a gyakorlatban a pályázás. Megerősítették, hogy január elején kiírják az első pályázatokat, melyek a legnagyobb, országos programokat érintik majd, később pedig fokozatosan a többi részterületen is lehet majd pályázni. Zsélyi Katalin a téma kapcsán elmondta, hogy a Művészeti Alap esetében most is előfordulhatnak az indulással kapcsolatos fennakadások és problémák, néhány év alatt azonban zökkenőmentessé válhat a Kisebbségi Kulturális Alap működése.
A beszélgetés során többször is felmerült az igény arra, hogy a jövőbeni döntések egy jól és tudatosan meghatározott kulturális stratégia alapján történjenek, melynek megalkotásában szakemberek és a civil szféra képviselői is részt vehetnek.
A konferencia hagyományosan egy zárónyilatkozat elfogadásával végződött, melyben a Kerekasztal felhívja a figyelmet a civilszervezetek finanszírozási problémáira, a polgári aktivizmus fontosságára és a közös pontokra, melyek minden szlovákiai magyart összekötnek.
